A szkinhed (angolul skinhead) avagy bőrfejű egy társadalmi szubkultúrát és az ahhoz tartozókat jelölő elnevezés. Gyökerei a munkásosztályhoz, a szegényebb néprétegekhez csatolják. A skinheadek az 50-es-60-as évek két fő szubkultúrájából alakultak ki. Ez a két szubkultúra a "mod" és a "rudeboy" volt. A "modok" brit munkásosztály fiataljai voltak. Ők akkoriban a legújabb zenének számító reggae-t és ska-t hallgatták. Az öltözködésük a későbbi skinheadekéhez hasonló volt. Ami még elengedhetetlen kellék volt, az a robogó, minden fiatal ezzel járt. Mind fiatalok voltak, akik bár a munkásosztályból kerültek ki, az utcán elegánsan, s a legújabb divat szerint öltözködtek. "Rudeboy"-oknak a gengszter típusú jamaicai fiatalokat hívták. Bennük nagyon erős volt az összetartás és nem kímélték azt, aki útjukba állt. A 60-as években sok jamaicai emigrált Britanniába, így találkozott a két szubkultúra egymással.

Ebből a két csoportból születtek az első szkinhedek 1969 táján. Hajukat rövidre vágták, mivel gyakoriak voltak az utcai verekedések és ez a hajviselet volt a legkényelmesebb. Kedvencük volt a reggae, a futball és persze a munkásosztályhoz mindig hűek maradtak.

A bőrfejűek politikai nézetei széles skálán mozognak a szélsőjobboldali neonáciktól egészen a szélsőbaloldali anarchistákig. Az első nem rasszista szervezet 1986-ban alakult az USA-ban, terjesztve azt, hogy az első szkinhedek nem voltak rasszisták. Őket nevezzük SHARP-oknak (Skinheads Against Racial Prejudice: szkinhedek a rasszista előítéletek ellen). Vannak köztük apolitikusak is, akik a bőrfejűséget nem kapcsolják politikai ideológiához. A későbbiekben a rasszista bőrfejűeket a SHARP-ok boneheadeknek (csontfejűeknek) nevezték el, mivel szerintük az igazi szkinhedek nem rasszisták.

Történet

szerkesztés

Mod gyökerek

szerkesztés
 
Hoxton Tom McCourt a '70-es évek szkinhed mozgalmának egyik tagja

A hatvanas évek elején Nagy-Britanniában a széles munkásosztály tagjainak nagy része korlátozott lehetőségekkel rendelkezett művelődési, lakhatási, pénzügyi-gazdasági körülményeit tekintve. Azonban a háború utáni gazdasági fellendülés lehetőséget adott a fiatalság számára, hogy újra foglalkozzon a divattal. Hatott rájuk az amerikai életstílus, a soul zenekarok és ezzel párhuzamosan a brit R&B együttesek, valamint néhány moziszínész és a Carnaby Street-i ruhakereskedelem körül kialakuló divatirányzatok, csoportok. Így alakult ki a mod irányzat, amelyet fogyasztás- és divatközpontúságával szokás jellemezni.

Elszakadás a modoktól

szerkesztés

Az évtized közepén szakadás következett be a mod szubkultúrában: a „puhák” erősen konfrontálódtak a középosztálybeli hippikkel, mindig a legújabb divat szerint öltözködtek így hangsúlyozva a csoporthoz tartozásukat. Velük ellentétben a „kemény modok” rövid hajukkal a munkásosztályhoz tartozásukat fejezték ki. Így különböztették meg magukat a hippiktől is, valamint az általuk szuggerált „ipari munkás” imázsnak és az utcai harcoknak is jobban megfelelt a rövidre nyírt haj. '68 körül kaphatták a szkinhed nevet. A „kemény modok” a jamaicai kultúra és a reggae felé fordultak, zenéjük később lassult le, és lett lírikusabb, komolyabb témákkal foglalkozó -mint pl. munkásosztály, szegénység.

A bőrfejűség '69-ben terjedt el, amikor marketingfogásként ilyen kinézettel jelent meg a Slade együttes.

Kihalás vagy továbbélés?

szerkesztés

A '70-es évekre sokan elfordultak a szkinhed-szubkultúrától és új stílusirányzatok jöttek létre, mások visszatértek a mod gyökerekhez. A szkinhedek egy része futballhuligán csoportokhoz került közel. A mozgalom az évtized közepén új erőre kapott. Az újjáéledő irányzat a punk rock és az oi! irányzatokkal kölcsönhatásban fejlődött. A bőrfejűek egy része visszatért a hagyományos mod öltözködési szokásokhoz, más részük magas szárú bakancsot, szűkebb farmernadrágot és nadrágtartót viselt. A magas szárú bakancs (acél betétes bakancs) a munkavédelmi cipő és a katonai surranó bakancs keverékéből született.

Ebben az időszakban újabb válfajai alakultak ki a szkinhedeknek.

  • Suedehead (általában idősebb korosztály körében népszerűbb, közelebb kerülve a mod stílushoz), amelynek tagjai elegánsabb öltözködésükkel tűntek ki, gyakran esernyővel és crombie kabáttal. A hétköznapokban is így jelentek meg. Az ő hajuk viszont már hosszabb volt.
  • Smoothie, 1971-ben alakultak ki, nevüket a norvég-kosaras cipőjükről kapták. Ők terjesztették el a mellény és a körgalléros ing viselését a szkinhedek köreiben.
  • Bootboy, a városi-fiú irányzata az előző két stílusnak. Jellemzői: bakancs, felhajtott farmer, nadrágtartó, hanyag elegancia, sör, reggae, futballhuliganizmus. Nagyrészt a kisvárosi bootboyoknak köszönhető, hogy a mozgalom egyáltalán túlélte a '70-es éveket.

Rasszizmus és antirasszizmus

szerkesztés

A '60-as évek végén sok szkinhed részt vett a pakisztáni bevándorlók ellen elkövetett erőszakos cselekményekben. Azonban Észak-Angliában és Skóciában voltak antirasszista és baloldali bőrfejűek is. A '70-es években Angliában a bőrfejűek egy része a szélsőjobboldali, erőszakos Nemzeti Frontba tömörült, és felléptek az ázsiai bevándorlók ellen. Sok rosszabb szociális körülmények között élő szkinhed csatlakozott hozzájuk, mert a gazdasági problémákért a bevándorlókat okolták. Az ebben az időben elkövetett erőszakos cselekmények vezethettek ahhoz a téves elképzeléshez, hogy minden bőrfejű neonáci.

A pakisztániak ("pakik") verése –ahogy a melegek és minden különböző kinézetű divatot követő más szubkultúrához tartozók megtámadása– saját magyarázataik szerint nem rasszista vagy politikai indokkal történt. Míg a fekete és fehér szkinhedek a szegényebb rétegekből kerültek ki, a pakisztániak a középosztály tagjai voltak, s jobb életkörülményeik miatt váltak célponttá. A szkinhedek bandákba tömörültek és az utcán sokszor bárkinek nekitámadtak, aki nem tetszett nekik. Rengeteg afrikai szkinhed volt a korai években a szkinhed stílusban, blackheads, soul boys néven futottak, ezek voltak a gúnyneveik. Ahogy voltak ázsiai szkinhedek is.

A rasszista sztereotípiák eloszlatására antirasszista kezdeményezéseket indítottak. 1986-ban az USA-ban indították el a S.H.A.R.P. (Skinheads Against Racial Prejudice – Szkinhedek a Faji Megkülönböztetés Ellen) nevű mozgalmat, majd 1988-ban az ARA (Anti-Racist Action – Antirasszista Akció) szervezetet. A SHARP sok követőt szerzett magának Angliában is, részben az apolitikus bőrfejűek körében.

A SHARP egy országos televíziós csatorna műsorának segítségével széles körben ismertté vált. Ekkor vette fel velük a kapcsolatot velük Roddy Moreno, a cardiffi The Oppressed nevű szkinhed zenekar énekese. Moreno saját kiadót alapított Oi!-Records néven, amely kifejezetten antirasszista zenekarok lemezeinek gondozását vállalta fel. Létrehozta a SHARP angol szekcióját, hogy a bőrfejűeknek "lehetőségük legyen megismerkedni gyökereikkel, s visszatérni saját kultúrájukhoz". Fontos megjegyezni, hogy az említett TV műsorban a SHARP alapítói, az őket ért megbélyegzések miatt kihangsúlyozták drogellenes és antikommunista beállítottságukat is.

Egyesek nem voltak elégedettek helyzetükkel, s komolyabban beleásták magukat a szociális problémák miértjébe és gazdasági kérdésekbe. Így alakult meg a R.A.S.H. (Red and Anarchist Skinheads - Vörös és Anarchista Szkinhedek) nevű szervezet, nem hiába, hiszen baloldaliaknak keresnivalójuk sem volt a SHARP-ban. Az úgynevezett redskinek határozottan szemben állnak a kapitalista rendszerrel és annak kizsákmányoló formáival. Nem elégszenek meg pusztán az antirasszizmussal.

Magyarországon

szerkesztés

A szubkultúrának csak töredékei érkeztek el az országba, főleg a '80-as évek elején. Ebben az időszakban leginkább punk közösségek voltak meghatározóak, de akadtak szkinhedek is, ill. alakult pár oi! banda. Valószínűleg a szocialista rendszerrel való szembenállásuk a jobboldalra sodorta őket, így fordulhatott elő, hogy Magyarországon abban az időben alakult jobboldali ska együttes is, ami egy jamaikai stílus. 1989 után betört hazánkba a neonáci vonal. A '90-es évek elején egyszerűen sikk volt hungaristának, neonácinak lenni egy kopasz fiatalnak. A mai napig ez a legelterjedtebb stílus a szubkultúrán belül.

1998-ban hazánkba is elérkezett a SHARP, Magyar Antirasszista Skinheadek néven -állítólag először Tiszafüreden. Főleg vidéken szerveznek koncerteket, rendezvényeket. Fanzinek, internet, összejövetelek segítségével magyarázzák el fiataloknak a kultúra lényegét és gyökereit, hirdetik az antirasszizmust. Manapság már egyre több ska, oi!, streetpunk zenekar alakul, így egyre nagyobbodik a tradicionális szkinhed színtér.

 
Az Egészséges Fejbőr a Magyar Sziget nagyszínpadán - 2006

Hivatalosan 2008-tól a RASH szervezet hívei is megtalálhatók az országban.

2008. április 11-én kisebb médiavisszhangot kaptak azok a szélsőjobboldal ellen fellépő fiatalok, akik Budapesten a Hollán Ernő utcában „Kopaszok a nácik ellen” (eredetileg német nyelven: Skins gegen nazis) feliratú transzparenst emeltek a magasba, ezzel nyilvánítva ki nemtetszésüket a Magyarországon továbbra is rohamosan terjedő téveszmével szemben, ahol is a szkinhedeket a szélsőjobboldallal azonosítják. A magyarországi RASH tagjai tevékenyen részt vettek a 2009. február 14-i Becsület Napja megemlékezés 60-80 fős ellentüntetésének szervezésében.

Hagyományosan a szkinhed szubkultúra a ska és reggae irányzatokhoz kötődött, olyan előadókhoz, mint Desmond Dekker, Laurel Aitken, Symarip vagy Joe the Boss. Szintén megjelent körükben a soul és a rocksteady irányzat.

A punk első hulláma hatott a szkinhedekre. A korai punk zenék nagyon népszerűek voltak a szkinhedek között is. Hamarosan a streetpunk szerves része lett kultúrájuknak. Ez a stílus az Oi! nevet kapta, legnépszerűbb bandák a Cockney Rejects (Oi!Oi!Oi! című albumukon található hasonló nevű számuk adta a nevet), Cock Sparrer, The Business, Angelic Upstarts, Gonads, Last Resort, The Burial, Condemned 84, melyek ma is koncerteznek szerte a világon. Az Oi! sosem volt politizáló zene, de sokan voltak, akik eszközként használták saját politikai nézeteik terjesztésére. Az USA-ban a 80-as években alakult ki a New York Hardcore irányzat, s az ottani színtér abban az időben ezt hallgatta.

A szkinhedek és a reggae közötti kapcsolat vezetett egy új zenei irányzat, a szkinhed reggae kialakulásához. A korai szkinhedek között népszerű volt még a Motown, Northern Soul, Rocksteady és a mod RnB. A 70-es évek suedehead-jei a brit glam rock bandákat hallgatták, mint a Sweet és a Mott the Hoople.

A 70-es évek végén a szkinhedek között a legnépszerűbb zenei irányzat az ún. Two Tone volt, amelyet egy Coventry-ben működő lemezkiadó után neveztek el, az általuk menedzselt együttesek között voltak pl. a The Specials, Madness és a The Selecter. A Two Tone zenekarokat a ska, rocksteady és a punk rock zenei integrációja jellemezte, működése során a Two Tone kiadó számos Top20 kislemezt jelentetett meg, ezek közül volt, amelyik a slágerlista élére is eljutott. Ebben az időszakban a szkinhedek nem voltak ritkák az angol városok főutcáján sem.

Az 1970-es évek végén, az 1980-as évek elején az Oi! zenei stílus kezdett elterjedni a szkinhedek és punkok között - olyannyira, hogy az oi! ma is a szkinhedek egyik kedvelt zenei stílusa. Az oi! zeneileg a punk rock, a pub rock, a brit glam rock és a focihuligánok énekeinek elemeit ötvözi. Az oi! stílus első képviselői a Sham 69, Skrewdriver, Cock Sparrer és a Menace voltak. Maga az "oi!" megnevezés állítólag a Cockney Rejects zenekartól és Garry Bushell zenei újságírótól származik, aki a brit Sounds magazinban népszerűsítette a stílust. A legismertebb brit oi! zenekarok Angelic Upstarts, Blitz, The Business, Last Resort, Combat 84 és a The 4-Skins voltak. Azonban az oi! nemcsak a szkinhedek zenéje volt: szkinek, punkok és olyanok is játszották, akik egyik kategóriába se illettek (őket herbert-nek is hívták).

A rasszista szkinhedek saját zenei szubkultúrát alakítottak ki, amelyet „Kommunizmusellenes rocknak” (Rock Against Communism, RAC) neveztek el, jelentősebb képviselőik a Skrewdriver, Brutal Attack és a Bound for Glory. A RAC zeneileg hasonló volt az oi! és punk rockhoz, de számos elemet átvett a heavy metalból és a rockzenéből.

Az amerikai oi! mozgalom az 1980-as években startolt olyan zenekarokkal, mint a The Bruisers (énekesük ma a Dropkick Murphys tagja), Anti-Heros (akik beperelték az Amerikai história X című film készítőit a logójuk felhasználása miatt) és az Iron Cross. Az amerikai szkinhedek ugyancsak befogadták a szkin szubkultúrába a hardcore punkot játszó zenekarokat, mint a Warzone, Agnostic Front és a Cro-Mags. Napjainkban az amerikai oi! zenekarok a korai amerikai hardcore-t és a 70-es évek brit streetpunkjára jellemző stílusokat keverik zenéjükben. A Tarhad zenekar egy amerikai zeneszámot [paranoid] átírt az ,,Oi Skinhead, Oi!" címre.

Hagyományos stílus és ruházat

szerkesztés

Általában kopasz.

  • Férfiak: A kezdeti időkben nem borotválták, pár mm-es hajat hordtak, barkóval. Sok tradicionális szkinhed ma is ezt viseli, a legtöbbjük azonban kopasz.
  • Nők: Hátul rövidebb, elöl a homlokig ér. A pajesz hosszabbra hagyva.

Felsőruházat

szerkesztés

Elegáns ing vagy galléros póló, V alakú pulóver, gyakran mellény. Kedvelt márkák a Ben Sherman, Fred Perry, Lonsdale, Burlington, Ralph Lauren, Merc, Jaytex, Henri Lloyd, Timberland, Brutus, Burberry.

Harrington, MA1-s bomberdzseki, farmerkabát, hosszabb kabátok (crombie-k). Márkák: Alpha, Knightsbridge, Levi's, Lonsdale stb.

Általában kék farmer, vagy terepnadrág.

  • Férfiak: Általában Sta Press, egyenes szárú Levi's vagy Wrangler farmernadrág, fehér színben is, a Mechanikus Narancs alapján. Jobboldali skinheadek köreiben népszerűek a katonai nadrágok és terepszínű álcanadrágok több változata.
  • Nők: Hasonló a férfiakhoz; harisnya, később miniszoknya. Zöld katonai nadrág, természetesen a bakancsba tűrve. Csőszárú farmer, felhajtva.

Fekete bakancs.

  • Férfiak: Eredetileg katona- vagy acélbetétes munkásbakancs, később Dr. Martens bakancs, főleg (cseresznye)piros és fekete színben, acélbetéttel, amit nem ritkán fegyverként is alkalmaznak. Tradicionális szkinhedek ritkán hordják az acélbetétest. Ők esküsznek a klasszikus 1460-ra. A bakancs a szubkultúra munkás jellegére utal, tetoválásként és más ábrázolásokon is gyakran feltűnik. Esetenként használnak Loafer cipőket, ha a helyzet úgy kívánja pl: Ska clubokban, vagy ahol elegánsan kell megjelenni.
  • Nők: Martens bakancs, Loafer cipők.

Tetoválások

szerkesztés

szkinhed, hooligan, working class, 1969, A.C.A.B. feliratok, szkinhed lány ábrázolások, bakancsrajzok, keresztbe tett kalapácsok, zenekarok logói, nemzeti és lokálpatrióta zászlók, futballcsapatok címerei, pókháló, matrózcsillag stb.

Irányzatok

szerkesztés

A szkinhedeken belül is elkülöníthetők kisebb csoportok öltözködés és stílus vagy politikai nézetek alapján.

"Politikai irányzatok"

szerkesztés
  • Apolitikus szkinhedek: az igazi gyökerekhez kötődnek, a többi csoporttól eltérően tudatosan nem fogalmaznak meg kollektív véleményt a rasszizmus tárgykörében.
  • Antirasszista szkinhedek: antirasszisták, antifasiszták, szervezeteik a Skinheads Against Racial Prejudice (SHARP), az Anti-Fascist Action (AFA) és az Anti-Racist Action (ARA). Ugyanakkor előfordulhat, hogy nemzeti beállítottságúak.
  • Redskinek: nem pusztán antifasiszták, kifejezetten baloldaliak. Aktívan fellépnek a szélsőjobboldaliak ellen. Szervezetük a Red and Anarchist Skinheads (RASH) .
  • Jobboldali szkinhedek: konzervatív nemzeti irányzat, nem szélsőségesek vagy fasiszták.
  • Bonehead: szélsőjobboldaliak, hungaristák, fasiszták, neonácik. Ez az irányzat nem befolyásolja a közegben megjelent külsőt, nem minden esetben hord bakancsot és szűk farmert. Előfordulhat olyan is, aki vörös fűzőt hord, mutatva a vér tisztaságát és becsületét.

Stílusirányzatok

szerkesztés
  • Tradicionális szkinhedek: Az igazi gyökerekhez kötődnek, a '69-es generációhoz. Értékeik: munkásosztály, összetartás, elegancia, sör, reggae.
  • Trojan skin: tradicionális, ska-reggae zenét hallgató szkinhed, nevük a Trojan Records angol kiadó, vagy a Trojan Scooter Club angol scooter/robogó klub nevéből.
  • Hardcore punk szkinhedek: Többféle politikai nézethez kötődő USA-beli irányzat, amely az 1980-as évektől bontakozott ki. Ízlésében erősen elkülönül a többi csoporttól. A Warzone, Agnostic Front, Cro-Mags, Murphy's Law, Life's Blood nevű NYHC (New York Hardcore) bandák tagjai is hardcore skinek voltak.
  • Oi-skin: Oi! zenét kedvelő skin.
  • Clockwork-skin: Más néven drúg (droogie), öltözetüket és viselkedésüket az 1971-es Mechanikus Narancs c. filmből vették.

További információk

szerkesztés