Szladits Károly
Szladits Károly (máshol Szladics[4]) (Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.) magyar jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
Szladits Károly | |
Született | 1871. december 27.[1] Dunaszerdahely |
Elhunyt | 1956. május 22. (84 évesen)[1] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Kossuth-díj (1953) |
Sírhelye | Farkasréti temető (20. körönd-1-25/26)[2][3] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fiatalkora
szerkesztésGyermekkorát többek között szülővárosában és Budapesten töltötte, utóbbi helyen végezte el egyetemi tanulmányait. 1895. október 12-én szerezte meg egyetemi doktorátusát. Királyi kitüntetés mellett,[5] sub auspiciis Regis avatták doktorrá Hegedűs Lóránttal és Papp Ferenccel. (Azt megelőzően a legutolsó ilyen doktorrá avatás 1838. július 21-én történt; akkor gróf Cziráky Jánost avatták föl.) Ifjúkorában szoros kapcsolat fűzte a Huszadik Század című folyóirat körül szerveződő értelmiségi körhöz és baráti kapcsolatban állt Somló Bódoggal.
Tudományos pályafutása
szerkesztésDiplomájának megszerzése után az Igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályán kezdett el dolgozni. Ilyen minőségében részt vett az 1901-es magánjogi törvénytervezet előkészítésében. 1908-ban magyar magánjogból egyetemi magántanárrá képesítették. 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen kapott egyetemi tanári kinevezést. A 20. század első felének iskolateremtő személyisége a magyar magánjog-tudományban.
Grosschmid Béni követője volt a német–osztrák joghoz fűződő kritikus viszony tekintetében. Nem tartotta helyesnek annak teljes átvételét. Publikációs tevékenységének főbb jellemzői a gondos anyaggyűjtés, a részletes elemzés és az egyértelmű kifejezésmód volt. Tudományos munkásságának nagy jelentőségű eredménye a Magyar magánjog című gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt. Hatkötetes, számos társszerzőt felvonultató monográfiájában (melynek szerkesztője és részszerzője volt) a második világháború előtti polgári jogot elemezte.
Már egyetemi tanárként vett részt az 1928-as magánjogi törvénytervezet tíz éven át tartó előkészítésében, kidolgozásában. 1942-ben távozott az egyetemről. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett folyóiratszerkesztői munkássága is jelentős volt. 1914 és 1933 között a Jogtudományi Közlöny mellékleteként működő Magánjogi Döntvénytár című időszakos döntvénygyűjteményt szerkesztette, amely korának bírósági döntéseit publikálta, továbbá a Békejog és Békegazdaság című folyóiratot is 1920 és 1922 között. 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a hágai Állandó Nemzetközi Választottbíróságnak tagja volt.
1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1943-ban rendes, majd 1948-ban tiszteleti tagjává választották. 1949-ben tiszteleti tagsága megszűnt. 1953-ban Kossuth-díjban részesült.
Családja
szerkesztésKét gyermeke ismert:[6]
- Szladits Imre (1906–1956 után) agrármérnök
- ifj. Szladits Károly (1911–1986) jogtudós
Főbb művei
szerkesztés- A házasságkötés szabályai. (1899)
- A magyar magánjog vázlata a bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel I–II. (1902)
- A magyar magánjogi bírói gyakorlat, 1901–27 (összeállította, 1928)
- A magyar bírói gyakorlat. Magánjog I–II. (Villányi (Fürst) Lászlóval, Budapest, 1935)
- A magyar magánjog vázlata I–II. (Budapest, 1937)
- Magyar magánjog I–VI. (szerk., Budapest, 1938–1942)
- Magyar magánjog mai érvényében. Kötelmi jog I–III. (összeállította, 1942–1944)
Egyéb írásai
szerkesztés- Szladits Károly levelei Somló Bódoghoz Archiválva 2020. július 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (Sajtó alá rendezte, bevezetővel és jegyzetekkel ellátta: Takács Péter). Iustum Aequum Salutare. 14. évf. 2018/3. szám, 277–323. o.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15172.htm, Szladits Károly, 2017. október 9.
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Doktorrá avatás királyi kitüntetés mellett - Az eskü-tétel
- ↑ Akik egész közép- és főiskolai pályafutásuk alatt mindig kitűnő eredménnyel tanultak, pályatársaik közt mindig a legkitűnőbbek közé tartoztak, s végül a doktori vizsgálatot is kitűnő sikerrel tették le.
- ↑ http://real.mtak.hu/155941/1/~%20A%20Szladits%20csal%C3%A1d%20%C3%A9s%20a%20XX.%20sz%C3%A1zadi%20t%C3%B6rt%C3%A9nelem%20-%20%20DOKUMENTUMOK%20-%20J%C3%81P%202022-1%20sz%C3%A1m%20.pdf
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 826. o. ISBN 963-9257-15-X
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- dunaszerdahelyi.sk
- Nagy Attila 2023: 100 szerdahelyi történet. Dunaszerdahely, 71-72