Főmenü megnyitása

Szlanikfürdő

város Romániában, Bákó megyében

Szlanikfürdő (románul Slănic-Moldova) város Romániában, Moldvában, Bákó megyében. A települést „Moldova gyöngyének” is nevezik. A lakosságban a moldvai csángók vannak többségben, de mára már nagyon kevesen beszélnek magyarul.

Szlanikfürdő (Slănic-Moldova)
Slănic Moldova.jpg
Szlanikfürdő címere
Szlanikfürdő címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMoldva
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeBákó
Rang város
Községközpont Slănic-Moldova
Beosztott falvak Cserdák, Szalánc
Polgármester Andrei Șerban
Irányítószám 605500
SIRUTA-kód 20910
Népesség
Népesség1351 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság10
Község népessége4198 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság530 m
Terület114,06 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szlanikfürdő (Románia)
Szlanikfürdő
Szlanikfürdő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′, k. h. 26° 37′Koordináták: é. sz. 46° 17′, k. h. 26° 37′
Szlanikfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlanikfürdő témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Bákó megye délnyugati részén helyezkedik el, a Slănic folyó völgyében, a Keleti-Kárpátokban, a Nemere-hegység lábánál. A város 530 méteres tengerszint feletti magasságban épült, természeti érdekessége, hogy környezetét erdők foglalják el (ezért jelentős a faipar a városban). Úgynevezett „zsáktelepülésről” beszélhetünk, ugyanis csak Kománfalva (Comanești) felől közelíthető meg.

TörténelemSzerkesztés

Az első ásványvízforrásokat 1801-ben fedezték fel a település körül. 1852-ben végezték el az első hivatalos, kémiai elemzését az itteni termálvizeknek. 1877-ben nyitotta meg kapuit az első termálvizes fürdő. A falu határában (a hegyen, a falutól nyugatra) húzódott a régi román-magyar határ, ennek a román oldalán - Szlanikfürdőn - állították fel a 19. század végén az itt látható fából készült „határ X-eket”. Itt volt a régi határátkelő, melynek ma ezen kívül semmi egyéb jelentős nyoma sem maradt.

KörnyezeteSzerkesztés

A város levegője tiszta, két okból: egyrészt nem egy nagy település, s nincs is nagy forgalma, valamint sűrű erdők veszik körül. Nincsenek allergiát okozó poratkák sem. Az évi középhőmérséklete 7,4 °C.

NépességSzerkesztés

A város népességének alakulása:

  • 1948 – 2.157 lakos
  • 1956 – 3.082 lakos
  • 1966 – 4.857 lakos
  • 1977 – 4.734 lakos
  • 1992 – 5.311 lakos
  • 2002 – 4.996 lakos

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

A lakosság 40,59%-a görögkeleti ortodox vallású (2028 lakos), 58,92%-a pedig római katolikus (2944 lakos). A római katolikusok a moldvai csángó magyarok.

LátnivalókSzerkesztés

 
A központi fürdő
  • Termálfürdők, melyek vizét több mint 20 forrás adja
  • „Ștefan cel Mare” kolostor
  • A régi román határ „fa X-ei” láthatók a város mellett nyugatra 300 lépcsőre a hegyen.

GazdaságSzerkesztés

Jelentős üdülőközpont. Fontos megélhetési lehetőség a helyiek számára a faipar és a kavics- és kőbányák.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szlanikfürdő témájú médiaállományokat.