Főmenü megnyitása

Szmrecsányi Szmrecsányi Lajos György Félix Márk (Daróc, 1851. április 26.Eger, 1943. január 28.) katolikus pap, egri érsek.[3][4]

Szmrecsányi Lajos
Szentháromság tér, a Mátyás-templom bejárata. Vass József népjóléti és munkaügyi miniszter gyászmiséje után távozik Szmrecsányi Lajos egri érsek. Fortepan 77095.jpg
Született 1851. április 26.[1]
Daróc[1]
Elhunyt 1943. január 28. (91 évesen)[2][1]
Eger[1]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség
  • katolikus érsek
  • címzetes érsek
  • katolikus püspök (1905. április 30. – )
egri érsek
Vallása római katolikus egyház
Pappá szentelés 1873. augusztus 28.
Püspökké szentelés 1905. április 30.
Szentelők

Hivatal egri segédpüspök (1912-ben koadjutor érsek)
Hivatali idő 1904–1912

Hivatal egri érsek
Hivatali idő 1912–1943
Elődje Samassa József
Utódja Czapik Gyula
Szentelt püspökök
Kriston Endre1923. szeptember 30.
Társszentelt püspökök
Boromisza Tibor1906. szeptember 30.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szmrecsányi Lajos témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

PályafutásaSzerkesztés

Az ősrégi nemesi származású szmrecsányi Szmrecsányi család sarja. Atyja, Szmrecsányi Ödön (18121887),[5] anyja, báró berzeviczei és kakaslomniczi Berzeviczy Mária (18191888) asszony volt.[6] Szmrecsányi Pál szepesi, majd váradi püspök és Szmrecsányi Miklós művészettörténész testvére. Középiskolai tanulmányait Debrecenben és Eperjesen végezte. 1867 és 1872 között végezte el a teológiát Egerben.[3] 1873. augusztus 28-án szentelték pappá.

1873-tól Kápolnán, 1876-tól Miskolcon volt káplán, majd utóbbi helyen helyettes plébános; nevéhez fűződik az egyházközség önkormányzatának életre hívása. 1882-től érseki szertartóként, majd 1891-től titkárként, 1901-től irodaigazgatóként szolgált.[3]

Püspöki pályafutásaSzerkesztés

1904. november 14-én magydusi címzetes püspökké és egri segédpüspökké nevezték ki. 1905. április 30-án szentelte püspökké Samassa József egri érsek, Párvy Sándor szepesi és Radnai Farkas besztercebányai püspök segédletével.

1912. március 26-án cyrrhusi címzetes érsekké és egri koadjutor érsekké nevezték ki. Augusztus 20-tól, Samassa József halálával került az érseki székbe. 1912-től 1918-ig a Főrendiház tagja. Az első világháború alatt az érseki palotában hadikórházat működtetett. 1917-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, a Szent István Akadémia igazgatótanácsának tagja volt. A Tanácsköztársaság alatt kétszer letartóztatták. 1927-ben a magyar kormány őt szerette volna az esztergomi érseki székben látni, ám XI. Piusz pápa azt a fiatalabb és még nem is püspök Serédi Jusztiniánnak adományozta. Szmrecsányi viszont 1943-ban bekövetkezett haláláig újra a felsőház tagja volt.[3]

EmlékezeteSzerkesztés

Az érsekről 2019. január 31-én közteret neveztek el Egerben Szmrecsányi Lajos Érsekkert néven.[7]

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés