Főmenü megnyitása

Szocóc (1899-ig Nagy-Szoczócz, szlovákul Socovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Szocóc (Socovce)
Socovce 002.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Turisztikai régióTuróc
Rang község
Első írásos említés 1258
Polgármester Iveta Krupcová
Irányítószám 038 43
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség249 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság444 m
Terület5,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szocóc (Szlovákia)
Szocóc
Szocóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 57′ 00″, k. h. 18° 52′ 00″
Szocóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szocóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 18 km-re délre fekszik, Szentmária tartozik hozzá.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a bronzkorban éltek emberek. A település Szentmária határában keletkezett a 13. században, 1258-ban "Zochowcz, Zoczowcz, Sochouch" alakban említik először. 1293-ban "Scuchouch", 1315-ben "Sotouch", 1394-ben "Sochouch", 1535-ben "Zozowcze" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1262-ben a zniói váruradalom része, a 18. században a kincstáré. 1715-ben 9, 1720-ban 18 háztartása adózott. 1785-ben 28 házában 210 lakos élt. 1828-ban 24 háza és 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Később elterjedt a hímzés és a kosárfonás is.

Vályi András szerint "Szoczócz. Két tót falu Túrócz Várm. Kis Szoczócznak földes Ura Szenesi Uraság, Nagy Szoczócznak pedig a’ Tudományi Kintstár, lakosaik külömbfélék, N. Szoczócz, Kis Szoczócznak filiája; fekszenek Netzpálhoz 1 mértföldnyire; földgyeik jók, réttyek, legelőjök hasznos, fájok van, piatzok Mosóczon."[2]

Fényes Elek szerint " Szocsócz (Kis), (v. Sztránka), f., Thurócz vmegyében, a körmöczi országutban: 44 kath., 31 evang. lak. F. u. b. Révay. Ut. p. Rudnó. Szocsócz (Nagy), tót falu, Thurócz vmegyében, a Thurócz vize mellett: 205 kath., 30 evang. lak. F. u. b. Révay."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

A hozzá tartozó Szentmária plébániáját és templomát 1258-ban említik először, amikor IV. Béla király adománylevelében István kőfaragó fiainak, Benedeknek és Péternek adja. 1265-ben divéki Budimir a turóci kolostornak adta. 1273-ban Recsk comes fiának birtoka, a 18. században a turócszentmártoni plébániáé. 1639-ben egyháza ecclesia Virginis néven szerepel. 1715-ben 4 adózója volt. 1785-ben 17 házában 142 lakos élt. 1828-ban 16 háza volt 145 lakossal, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Szentmáriát 1943-ban csatolták Szocóchoz.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 123, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Szocóc 251 lakosából 249 szlovák volt.

2011-ben Szocóc 244 lakosából 228 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szentmária Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült, a 16. században déli mellékhajóval bővítették. A 18. században újra építettek hozzá. Madonna-szobra 1500 körül készült késő gótikus stílusban. Kő keresztelőmedencéje 15. századi.
  • A falu haranglába népi alkotás.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés