Szolnay Sándor

Szolnay Sándor (Kolozsvár, 1893. november 4. – Kolozsvár, 1950. április 14.)[2] magyar festőművész.

Szolnay Sándor
Önarckép (1932)
Önarckép (1932)
Született1893. november 4.[1]
Kolozsvár
Elhunyt1950. április 14. (56 évesen)
Kolozsvár
Foglalkozásafestőművész
SírhelyeHázsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolnay Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete, munkássága

szerkesztés

Kolozsvárott érettségizett 1911-ben, majd a budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait, ahol építészetet tanult. Az első világháborúban olasz hadifogságba került, és csak 1919-ben térhetett haza. 1921-ben Nagybányára ment, és az ottani művésztelepen Thorma János és Réti István tanítványaként festészeti tanulmányokat folytatott. Az 1930-as években több egyéni és csoportos kiállításon vett részt.

A bécsi döntést követően Székelykeresztúrra menekült, ahol az Elekes családnál lakott a Fő utcán. A család kertjéről, a kert alatt folyó Küküllő patakról és a környékről festett képeket. Itt festette a Szalmakalapos önarckép és a Virágzó gyümölcsöskert című képeket. A virágzó gyümölcsös csupa mozgás, tavaszi ritmus. Színekben végtelenül egyszerű, hajszál választja el attól, hogy a friss zöldek nyersek, a zöld-rózsaszín akkordok édeskések legyenek. A félkörben összehajló ágak a tócsákkal szaggatott füvön tavaszi lendületet és örömöt fejeznek ki.

A nagybányaiak mellett Paul Cezanne művészete volt rá legnagyobb hatással, mintegy a posztimpresszionizmus jegyében alakította ki sajátos formavilágát. Képeinek témája főként az erdélyi táj és az erdélyi emberek. Technikája a kezdeti vastagon kezelt olajfelületektől mindinkább a fényekkel átitatott, szinte vízfestményszerű festékfelrakás felé fordult.

Munkái (válogatás)

szerkesztés

Festmények

szerkesztés
 
Virágzó gyümölcsöskert, 1941
  1. Nagybányai gyümölcsös kert (1923) [3]
  2. Kaszálók napraforgós tájban (1923-1924, olaj, vászon)
  3. Csíksomlyói táj (1925, olaj, vászon)
  4. Barátkámzsás önarckép (1925, olaj, vászon)
  5. Naplemente (1926, pasztell)
  6. Kilátás az ablakból (1926, olaj, vászon)
  7. Gaál Gábor arcképe (1930, olaj, vászon)
  8. Kibédi Sándor arcképe (1930, olaj, vászon)
  9. Neumann Mária arcképe (1930, olaj, vászon)
  10. Napraforgós önarckép (1932, olaj, vászon)
  11. Csíkos sapkás önarckép (1932, olaj, vászon)
  12. Fotelban ülő nő (Bálint Zoltánné arcképe) (1931, olaj, vászon)
  13. Pista bácsi, a pereces (1933, olaj, vászon)
  14. Tamási Áron arcképe (1932, olaj, vászon)
  15. Kováts József arcképe (1934, olaj, vászon)
  16. Lombjavesztett sétány (1936, olaj, vászon)
  17. Kolozsvári templomtornyok (1934, pasztell)
  18. Tulipánok (1937, olaj, vászon)
  19. Enyedi utca (1937, olaj, vászon)
  20. Alvó gyermekek (1937, olaj, vászon)
  21. Virágcsokor kék háttérrel (1938, olaj, furnérlemez)
  22. Ősz a Küküllő völgyében (Tó a hegyek között) (1938-1939, olaj, vászon)
  23. Virág és gyümölcs (1939, olaj, vászon)
  24. Városszéle télen (1939, olaj, vászon)
  25. A vártemplom felé, tavasszal (1939, olaj, vászon)
  26. Park templommal (1939, olaj, vászon)[4]
  27. Segesvári tavasz (1940, olaj, vászon)
  28. Szalmakalapos önarckép (1940, olaj, vászon)[5]
  29. Krizantémek fekete csikos szőttessel (1941, olaj, furnirlemez)[6]
  30. Virágzó gyümölcsöskert (1941, olaj, vászon)
  31. Hóolvadás (1943, 67x62 cm, olaj, falemez[7]
  32. Szeptember (Szamos-part) (1943, olaj, furnirlemez)
  33. Téli fasor (1943, olaj, vászon)
  34. Őszi napsütés (1944, olaj, furnirlemez)
  35. Önarckép az ablakban (1946, olaj, furnirlemez)
  36. Téli napsütés (1946, olaj, furnirlemez)
  37. Fenyők a hóban (1946, olaj, vászon)
  38. Zúzmara (1946, olaj, fúrnirlemez)
  39. Szobabelső (1949, olaj, furnirlemez)
  40. Önarckép (1949, olaj, furnirlemez)
  41. Gyermekek a fűben (1947, olaj, fa)
  42. Sárga lombú fák (1945, olaj, furnirlemez)
  43. Koratavasz (1950, olaj, furnirlemez)
  44. Hóolvadás (Erdély) 1943 [8]
  1. Tábori levelezőlap a frontról (1916, ceruzarajz)
  2. Tábori levelezőlap a frontról (1916, ceruzarajz)
  3. Plakát első kiállításán (1923)
  4. Fekvő akt (1923, olaj, vászon)
  5. Géptanulmány (1929, olaj, vászon)
  6. Plakát az Erdélyi Képzőművészek Kiállítására (1930)
  7. Plakát (1930)
  8. Plakát (1933)
  9. Az Őszi napsütés erővonalai
  10. A Csíksomlyói táj erővonalai
  11. A virágzó gyümölcsös erővonalai
  12. A városszéle télen erővonalai
  13. Illusztrációk Méliusz József Sors és jelkép című könyvéhez
  • A világ legvégén, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1973
  • Erdély színei Komp-Press Korunk Baráti Társaság, 2010[9]

Társasági tagság

szerkesztés

Emlékezete

szerkesztés
 
Sírja a Házsongárdi temetőben
  • Róla nevezték el az EMKE egyik díját.
  • Fennmaradt róla egy anekdota, melyet Orbán János: Székelykeresztúr története című munkájában írt meg (366. old.)
  1. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Születési és halálozási dátuma a sírján is szerepel, de ott születési dátumként 1893. november 5. van.
  3. https://www.kieselbach.hu/alkotas/nagybanyai-gyumolcsos-kert-1923 Hozzáférés: 2023.03.22
  4. Szolnay Sándor - Park templommal, 1939 https://www.youtube.com/watch?v=-Gm0_5kIUn8 Hozzáférés: 2024.04.16
  5. Simon Elek tulajdona (1974)
  6. Kemény Jánosné tulajdona (1974)
  7. https://www.kieselbach.hu/alkotas/hoolvadas-erdely-1943" rel="noreferrer nofollow">www.kieselbach.hu/alkotas/hoolvadas-erdely-1943 Hozzáférés: 2021.01.19
  8. https://www.kieselbach.hu/muvesz/szolnay-sandor_1064
  9. Erdély színei, ahogyan Szolnay Sándor látta Hozzáférés: 2024. április 19.

További információk

szerkesztés