Szombathely–Pinkafő-vasútvonal

vasútvonal

Az egykor a Dunántúl nyugati részén, az Alpokaljában fekvő Szombathely–Pinkafő-vasútvonal (németül Pinkatalbahn) a trianoni békeszerződéssel kettéosztott vasútvonal. Magyarországon a MÁV 1959-ben megszüntette a vasútvonalat, míg az osztrák szakasz Vasvörösvártól - Pinkafőig meglévő pályával rendelkezik, az ÖBB tulajdona. A Felsőr-Friedberg szakaszon a személyszállítás 2011. augusztus 1-jén szűnt meg. 2014-ig a Felsőőr és Felsőlövő közötti szárnyvonalon a nyári időszakban nosztalgia járatok közlekedtek.

Szombathely–Pinkafő vasútvonal
Siemens Desiro bejár Felsőőr állomásra
Siemens Desiro bejár Felsőőr állomásra
A Szombathely–Pinkafő-vasútvonal útvonala
Vonal:168 01
Hossz:51 km
Nyomtávolság:1435 mm
Maximális emelkedés:18
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely–Pinkafő-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg Wechselvasút Bécs felé
BSicon BHF.svg 0,0 Friedberg
BSicon ABZgr.svg Termálvasút Graz felé
BSicon TUNNEL1.svg Hochstraß alagút (524 m)
BSicon HST.svg 4,5 Pinggau Szabadidőközpont
BSicon SKRZ-Au.svg A2-es autópálya
BSicon eBHF.svg 7,4 Schäffernsteg
BSicon HST.svg 10,2 Sinnersdorf/Pinka
BSicon STR+GRZq.svg Burgenland és Alsó-Ausztria határa
BSicon BHF.svg 13,5 Pinkafő (Pinkafeld)
BSicon HST.svg 14,2 Pinkafő iskola
BSicon WBRÜCKE1.svg Pinka
BSicon BHF.svg
15,6
52,4
Ópinkafő (Altpinkafeld)
BSicon HST.svg 51,2 Rödöny (Riedlingsdorf)
8,2 Felsőlövő (Oberschützen)
6,3 Tarcsafürdő (Bad Tatzmannsdorf)
4,0 Alsólövő (Unterschützen)
BSicon BHF.svg
0,0
42,6
Felsőőr (Oberwart)
BSicon HST.svg 40,2 Felsőőr Bevásárlóközpont
BSicon eBHF.svg 37,3 Vasvörösvár (Rotenturm an der Pinka)
BSicon BHF.svg 31,9 Nagyszentmihály (Großpetersdorf)
BSicon eHST.svg 30,1 Velege (Welgersdorf)
BSicon eHST.svg 27,2 Sámfalva (Hannersdorf)
BSicon eHST.svg 24,9 Pinkaóvár-Csejke (Burg-Eisenberg)
BSicon eHST.svg 21,8 Csém (Schandorf)
BSicon eBHF.svg 19,6 Csajta (Schachendorf)
BSicon KBHFxe.svg 17,1 Rohonc (Rechnitz)
BSicon xGRENZE.svg 13,5 Magyarország Ausztria országhatár
BSicon exHST.svg 12 Bucsu
BSicon exHST.svg 9 Torony
BSicon exHST.svg 7
BSicon exWBRÜCKE1.svg Szünösei-patak
BSicon exHST.svg 6 Olad
BSicon exWBRÜCKE1.svg Perint-patak
BSicon xABZg+l.svg 18 Kőszeg felé
BSicon ABZg+l.svg 15 Sopron, 20 Székesfehérvár felé
BSicon BHF.svg 0 Szombathely
BSicon ABZgr.svg 21 Szentgotthárd felé
BSicon STR.svg 17 Nagykanizsa felé

TörténeteSzerkesztés

A Szombathely-Pinkafői HÉV társaság által épített 52,2 km hosszú vasútvonal a Kőszegi-hegység jelentős ipari- és bányavidékét kapcsolta be a forgalomba. A Szombathely állomástól induló és az akkori országhatárig tartó vasútvonalat 1888. december 12-én nyitották meg.[1]

Mivel a vasútépítéshez Rohonc települése jelentős mértékben hozzájárult, így a nyomvonal, az eredeti elképzeléshez képest, Rohonchoz és Bucsuhoz is közelebb került. A dombvidéki vasút a Kőszegi-hegység déli lábánál, a Pinka folyó völgyében haladt. A vonalon viszonylag sok műtárgy épült, köztük három 20 m nyílású vashíd, valamint jelentős hosszban építettek hóvédművet. A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült.

1903. március 25-én adták át a forgalomnak a FelsőőrFelsőlövő szárnyvonalat, amely segítségével vasúton is elérhetővé vált a híres Tarcsafürdő, valamint megkönnyítette a felsőlövői bányákból kitermelt barnaszén szállítását. Továbbá tervezték a vonal meghosszabbítását Kirchschlagig, azonban a csekély tőkefedezet miatt a tervet elvetették.

Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződéssel, 1921-től a vasútvonal két ország területére került. Miután a vasútvonalat eredetileg csak Pinkafőig építették ki, az osztrák vasúthálózathoz nem kötődött. A vasútvonalat 1925. november 25-én hosszabbították meg Friedbergig, hogy csatlakozzon a Graz és Bécsújhely felé tartó vonalakhoz. A második világháború alatt a Harmadik Birodalom számára a rohonci vasútállomás fontos határátkelési hely volt.

A vasút a jelentőségét 1953. március 1-jétől veszítette el, ekkor szűnt meg a határátmenet a vasfüggöny miatt. A forgalom a vonal magyar szakaszán 1960. január 1-jéig maradt fent napi öt járattal, később a pályát felszedték. A vasútvonal emlékét a volt bucsui vasútállomás felújított épülete őrzi a 89-es főút bucsui lehajtójánál.

KözelmúltSzerkesztés

1968. augusztus 8-án bezárt a felsőlövői bánya, amely a teherforgalom drasztikus csökkenését eredményezte, amit a személyforgalom visszaesése követett. A vasútvonal osztrák részén a személyszállítás fokozatosan szűnt meg: 1982. október 18-án a RohoncNagyszentmihály, 1984. június 2-án a Nagyszentmihály-Felsőőr, majd 1987. június 30-án a Felsőőr-Felsőlövő szakaszon. 1989. augusztus 16. és 1997. nyara között gőzmozdonyok vontatta különvonatok, nosztalgiavonatok jártak a FelsőőrFelsőlövő szárnyvonalon. Az állomások használatukban megváltoztak, sokszor romos képet mutatnak, minden jellegzetességüktől megfosztva.[2]

JelenSzerkesztés

2011-ig a személyszállítás már csak Felsőőr és Friedberg között üzemelt, melyet még 2009 decemberéig Nagyszentmihályig is meg kívántak hosszabbítani. A burgenlandi és a GYSEV közlekedésfejlesztési tervei között szerepel a vasútvonal helyreállítása Szombathelyig.[3] A személyszállítás az alacsony kihasználtság miatt az utolsó szakaszon - Felsőőr–Friedberg között is - 2011. augusztus 1-jétől megszűnt, helyét buszok vették át.[4]

Korábban Felsőőr és Felsőlövő között a nyári szezonban - május 1-jétől október 26-ig - minden vasárnap és ünnepnap naponta összesen ötször közlekedett a múzeumvasút. A Felsőőr állomáson emellett régi vagonokat és a vasútmúzeumot is meg lehet tekinteni.[5]

2014. április 6-ával a múzeumvasút megszűnt és a Nagyszentmihály állomáson található eszközeit elszállították.[6]

2015. április 29-én megállapodást kötöttek arról, hogy Burgenland tartomány 2016-ban átveszi a Felsőőr-Friedberg vasútvonalat az ÖBB-től és fenntartja a teherforgalmat.[7][8] Teherforgalomban 2011-ben 40.000 tonna, 2015-ben 90.000 tonna, 2016-ban már több, mint 100.000 tonna[9] árut adtak fel. Jellemzően fa- és fémáru szállítását végezték.[10] Az ÖBB-vel végül 2017. szeptember 14-én írták alá a szerződést.[11]

A Felsőőr-Rohonc vasúti szakasz (25 km) 1989. január 1-től a Südburgenländische Regionalbahn tulajdonában áll. Ebből a szakaszból Burgenland tartomány leányválllata 2018. július 23-án megvásárolta az Alsóőr-Nagyszentmihály közötti 8,4 kilométer hosszú és jó műszaki állapotban lévő szakaszát azzal a céllal, hogy a teherforgalmat újraindítsa.[12]

2019. őszétől kezdve több, mint 1,1 millió euróból újult meg Vasvörösvár állomása. A 200 m hosszú rakodóvágánnyal ellátott vasútállomás új vágányhálózatot és ledes térvilágítást kapott. A cél a szomszédos faüzem kiszolgálásának biztosítása volt évi 32.000 tonna faáru közvetlen kirakodásával, amelyet eddig Felsőőrig szolgáló vasúti teherszállítás és onnan teherfuvarozásra kényszerített áruszállítás kiváltása jelentett. A hivatalos átadására 2020. június 5-én került sor.[13]

JövőSzerkesztés

2015. március 2-án elkészült a GrenzBahn projekt zárójelentése, amely javaslatot tesz a Friedberg-Felsőőr-Szombathely vasútvonalak kiépítésére a hiányzó szakasz újjáépítésével. Burgenlandi oldalon lényegében a jelenlegi nyomvonalra épül, Csajta pedig egy újonnan kialakítandó határátkelési pontnál kapcsolódik. A megépítendő vonal északi irányból csatlakozik a GYSEV meglévő vasúti pályájára a szombathelyi vasútállomáson. E változat nagy előnye, hogy az üzemeltetési koncepció alapján egy óránál rövidebb menetidőt jelent a két végállomás – Friedberg és Szombathely – között, ami Bécs és Bécsújhely irányába az Aspangbahn meglévő vonataival való összekapcsolás (szárnykoncepció) révén lehetővé teszi a vonatok továbbközlekedtetését. A menetrendi koncepció megmutatta továbbá, hogy a csomóponti helyzetnek megfelelően Szombathelyről óránként induló járatok érhetőek el, és a vonatok ezáltal Szombathelyen keresztül tovább közlekedhetnek Kismarton és Bécs irányába. A beruházás várható költsége az osztrák szakaszon kb. 89 millió euró, a magyar szakaszon pedig 30 millió euró, ami 119 millió eurós összköltséget jelent.[14]

Burgenland tartománya már korábban bejelentette, hogy szeretné megvásárolni az ÖBB Osztrák Vasúttársaságtól és üzemeltetni azt.[9]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Pinkatalbahn című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szombathely–Pinkafő-vasútvonal témájú médiaállományokat.