Szombathely Győző

Komárom vármegye alispánja

Szemereharaszthi és wihnyei Szombathely Győző (néhol Szombathelyi, Viktor; Kolta, 1830. március 25. - Kolta, 1916. május 10.[1]) huszár főhadnagy, Komárom vármegye alispánja, országgyűlési képviselő, kataszteri felügyelő.

Szombathely Győző
Született1830. március 25.
Elhunyt1916. május 10. (86 évesen)
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szombathely Antal (1783-1864) földbirtokos és Kürthy Emerencia fia. Testvére Petrich Sándorné/ Balogh Kálmánné Emma.[2] Felesége 1856-tól ényi és vágvecsei Czigler Anna (1840-1891).[3] Gyermekeik Sándor Gézáné Marianne és Szombathely Antal (1871-1936) földbirtokos, a koltai Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület elnöke.[4]

Joggyakornokként 1849. májusában önkéntes lett a 18. Attila huszárezred Komáromban szerveződő osztályánál. Augusztus elején hadnaggyá léptették elő. A borosjenői fegyverletételt követően a cári hatóságoktól kapott útlevele segítségével csatlakozott a komáromi várőrséghez, a 17. Bocskai huszárezredhez osztják be. Komárom feladása után a császáriak hadbíróság elé állítják Pesten. Klapka György nyilvános hírlapi tiltakozásának hatására (a kapitulációs egyezmény megsértése) szabadon engedik.

1867-ben az Udvardi járás főszolgabírájává választották. 1872-1875 között országgyűlési képviselő volt. 1884-től királyi tanácsos volt.[5] 1887-ben "szemereharaszti" előnevet kapott. 1890-1893 között Komárom vármegye alispánja volt. Utóda Ghyczy Dénes lett.

A koltai családi sírboltban nyugszik.[6]

1882-től a Komárom Vidéki Takarékpénztár részvénytársaság egyik vezetője,[7] 1891-től elnöke.[8] Előbb a Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet alapító alelnöke, illetve az előkészítő bizottság elnöke, majd 1900-tól a Komárom Vármegyei és Városi Muzeum-Egyesület elnöke lett.[9] A múzeumi gyűjteménynek ajándékozott egy Koltáról származó kelta kori edényt, illetve éremgyűjteményét (részben emlékérmeket).[10] Komáromszemere határában majorságot hozott létre.[11] A Komárom megyei Gazdasági Egyesületnek éveken át alelnöke volt.[12] A Komárom megyei Honvédegylet tagja volt.

Fényképét Mager Ottó örökítette meg.[13] Egy fényképét 1925-ben, Jókai Mór levelével együtt valószínűleg fia Antal ajándékozta a "Jókai ereklyemúzeumnak".[14]

Elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Pesti Hírlap 38/132, 9 (1916. május 12.); Az Ujság 14/132, 11 (1916. május 12.)
  2. Sz. Antal gyászjelentése
  3. Czigler Anna gyászjelentése
  4. Sz. Antal gyászjelentése; Prágai Magyar Hírlap 15/216, 9 (1936. szeptember 20.); 15/222, 10 (1936. szeptember 27.)
  5. Libri Regii 68.564
  6. Gyászjelentése
  7. Központi Értesítő 8/4, 2 (1883. január 14.)
  8. Alapi Gyula 1923: A Komárom-Vidéki Takarékpénztár 1872-1922. Komáromi Lapok 44/81, 8 (1923. július 7.)
  9. Fehérváry Magda: Az egyesületi keretekben működő múzeum (1886-1945). In: Új mindenes gyűjtemény 5. – A komáromi múzeum száz éve, p. 25; Mácza Mihály 1993: Az 1848/49-es honvédek komáromi emlékműve. A Hét 38/41, (1993. október 8.)
  10. 1887 A Komárom-Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet jelentése 1, 46.
  11. Orbán Róbert 2018: Családi emlék Koltán. Vas Népe 63/115, 10 (2018. május 19.)
  12. Köztelek 22/100, 3483 (1912. december 28.)
  13. PIM lt. sz. 18707; E. Csorba Csilla 2018 (szerk.): „Egy ember, akit még eddig nem ismertünk” - A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai-gyűjteményének katalógusa. Tárgyi hagyatéka, díszalbumok, képzőművészeti gyűjteménye, fényképgyűjteménye. Budapest, 220 No. 65.
  14. Komáromi Lapok 46/38, 7 (1925. március 28.)

Források szerkesztés