Szombathy Ignác

(1827–1912) történész, pedagógus, újságíró, lapszerkesztő

Beczkói Szombathy Ignác Márton (néhol helytelenül Szombathelyi; Velence, 1827. február 10.Budapest, 1912. január 5.[2]) pedagógus, újságíró, a legelső magyar gyorsíróújság szerkesztője, Udvarhely vármegye főjegyzője, Bars vármegye levéltárosa.[3]

Szombathy Ignác
Született1827. február 10.[1]
Velence
Elhunyt1912. január 5. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • történész
  • pedagógus
  • lapszerkesztő
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Szombathy Ferenc iskolamester, falusi jegyző és Barbay Ágnes fia. Atyja, miután elnyerte a verebi jegyzői és mesteri hivatalt, 1828. március 12-én családjával odaköltözött. Otthon kezdett tanulni, majd 1837-ben felvették a budai kegyesrendi gimnáziumba. Kucserik Sándor tanítványa volt.[4] Hat osztály elvégzése után a Pesti Egyetemre vették fel, ahol két év bölcseleti tanfolyam alatt francia, olasz és görög nyelvet is tanult, ekkor már beszélte a német és latin nyelvet, de az angol, szlovák és szerb nyelvet is megtanulta. Beiratkozott a pesti királyi tanítóképzőbe. 1848 márciusa után a képzőintézetben is május közepén befejezték tanévet, atyjához ment Verebre, aki mellett segédtanító lett. Vereben júniustól nemzetőr is volt.[5]

1850–1851 között Budán segédtanító, majd ismét Vereben, 1851 szeptemberétől Székesfehérvárott segédtanító, majd 1852 márciusától Pécsett a normáliskola reálosztályának rendes tanára lett. 1854 decemberétől a székesfehérvári reáliskola tanára, jegyzője és évkönyveinek szerkesztője, majd 1861 októberétől a budai gimnázium tanára lett. A germanizáló törekvések és betegeskedése miatt nyugdíjaztatását kérte, amit 1866. februárjával nyert el. Ekkor a gyorsírászattal foglalkozott és az egyetemi könyvtárnál díjnok lett, az egyetemen pedig 1867–1869 között jog- és államtudományokat hallgatott. 1867 októberében letette az államvizsgát jogtörténelemből. Hét félévi egyetemi tanulása után a második (bírói) és 1869-ben a harmadik (államtudományi) vizsgát is letette. A budai állami tanítóképzőhöz került ideiglenes tanárnak. A jogi doktori szigorlatok letétele után a jogi kar neki ítélte a doktori százforintos ösztöndíjat. 1871. július 28-án tartotta nyilvános vitáját a hamis váltók jogerejéről és a gyorsírászat nemzetgazdasági fontosságáról.[6] Innen 1871 októberében az újonnan nyílt székelyudvarhelyi állami reáliskolához helyezték át. 1874 októberében a győri állami főreáliskolához helyezték. 1885-ben nyugalomba vonult. 1895-ben Aranyosmaróton, később Budapesten élt. Megyei szinten jelentős volt 3 ezer kötetes velencei magánkönyvtára.[7]

Szabadidejét a történelem és földrajz tanulmányozására fordította. Első munkája megjelenésekor annak 250 példányával a Szent István Társulat alapító tagjai közé lépett. 1863-ban Budán megindította az első magyar gyorsírási szaklapot Gyorsírászat címmel. Több tankönyvet írt. Költeményben örökítette meg a verebi posta történetét.[8] Az Országos Középiskolai Tanáregyesület (1897) és az Országos Gyorsíró-Egyesület tiszteletbeli tagja, az Országos Régészeti és Embertani Társulat és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság, a Barsi Régészeti és Történeti Bizottság,[9] 1873-tól a Történelmi Társulat tagja volt. A Farkasréti temetőben nyugszik.

1852-ben megnősült. Első felesége Ranolder Katalin (1831–1882), második felesége Onczay Etelka (1846–1895) volt. Gyermekei Szombathy István (1853–1921) pedagógus, tankerületi főigazgató[10], Vecsey Tivadarné Szombathy Franciska Fanny (1855–1890) és szentmihályúri Gódor Gyuláné Szombathy Terézia (1856–?).

1902-ben előnév adományozás régi magyar nemességük épségben tartása mellett.[11] Több festménye volt vejétől Vecsey Tivadar (1851–1890) festőtől.[12] Márki Sándorhoz írt levele az ő hagyatékában az MTA Könyvtárában található.[13]

Emléke szerkesztés

  • A Gyakorló Gyorsírók Társasága 1927-ben születésének 100. évfordulóján emlékülést tartottak, bemutatták arcképét, Traeger Ernő kormánybiztos (Adatok Szombathy Ignác működéséhez) és fia Szombathy István főgimnáziumi igazgató pedig (Emlékezés a hatvanas évek gyorsíróira) előadásokat tartottak[14]
  • A Gyakorló Gyorsírók Társasága 1937-es ülésén fia tartott előadást életéről (Szombathy Ignác ifjúkori évei), az ülés résztvevőinek emlékkiállítást tartottak és a társaság több alkalommal felkereste sírját[15]
  • Szombathy Ignác jutalomdíj-alapitványa a székesfehérvári főreáliskolában (1864/1912)

Érdekesség szerkesztés

Literáti Nemes Sámuel által hamisított „Andráskori ima”[16] állítólagos „sumer” szavaival kapcsolatban irodalomtörténészként hivatkoznak rá.[17]

Művei szerkesztés

Beszélyeket írt a győri Hazánkba (1848), a Hölgyfutárba; cikkeket írt a Tanodai Lapokba, Sürgönybe, Magyar Ujságba, Magyar Világba (1860–1869), Udvarhelybe (1872–1873), a Győri Közlönybe és a győri Hazánkba (1875–1882). Alapította és szerkesztette a Gyorsírászati Lapot 1863. januártól, az Udvarhely hetilapot 1872. január 1-től 1873. február 13-ig Székely-Udvarhelyt, amely lapnak kiadója is volt. Szerkesztette és kiadta az Élő nemesség című nemes családok félhavi szakközlönyét. 1900. október 5-től 1902. januárig 12. számát. Álneve és jegye: Nonquis Sedquid és (sz.) a hírlapokban. (1860–1862 között). Közölte Barbay István (1764–1838) följegyzéseit (1764–1836) Szend helység történetéről és jegyzői életről a Vasárnapi Ujságban (1866/34–38).

  • 1852/1855 Vezérfonal a magyar és ausztriai történelem tanulásához. Tanulók számára. Pécs/ Székesfehérvár
  • 1853 Az ausztriai birodalom földrajza és történelme, a tanuló ifjúság számára. Pécs
  • 1853/1854 Magyarország földrajza. Népiskolák számára. Pécs
  • 1855 Ausztriai honismeret, különös tekintettel Magyarországra. «Magyarország földrajzá»-nak 3. kiad. Sz.-Fehérvár
  • 1858 Szépirodalmi dolgozatok. Székesfehérvár
  • 1858 Harmadik nyelvkönyv (Magyar nyelv és irálytan). Bécs
  • 1868 A gyorsírászat rövid történelme Noe Henrik olasz gyorsírászattanából ford. Pest
  • 1871 A római Corvin-codexek fényképi másolatának rövid ismertetése paleog. és tört. szempontból. Buda
  • 1873 A vágvidéki székely telep. Tört. tanulmány. Székelyudvarhely (Különnyomat a székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjéből)
  • 1874 Udvarhelyszék és Udvarhely város rövid leírása, földrajzi, statiszt és tört. tekintetben. Székelyudvarhely (Különnyomat a székelyudvarhelyi főreáliskola Értesítőjéből)
  • 1875 A metanasta jászok magyar nemzetisége. Tört. tanulmány. Győr (Különny. az áll. főreálisk. Értesítőjéből).
  • 1875/1877 A magyarok történelme. A középtanodák alsóbb oszt. számára (1526-ig). Győr (I. 2. kiadás. Győr, 3. kiadás. A magyarok történelme előzményei, vagyis a jász-hunavar évezred. Győr).
  • 1875 Kútfőtöredékek a magyarok történelme jász korszakához (Kr. e. 112–378. Kr. u.). Győr
  • 1876 Történelmi nyelvészet. A Don és Tisza vidékén használt őskori szók elemzése. Irodalmi tisztázás. Győr
  • 1877 Magyar történelmi időrend vezérfonala. Budapest
  • 1878 A görög és góth helyes olvasás. Győr
  • 1878 A Duna és Don vidék világtörténelme a római latin császárok korában (Kr. e. 30–476. Kr. u.). Az eredeti kútfők és újabb nyomozások alapján. Az uralkodók különféle táblázataival és egy paleographiai függelékkel. Győr
  • 1878 Dácia meghódítása és a Traján-oszlop képei. Az 1874. bevégzett phototypographiai képgyűjtemény szerint ismertetve. Egy paleographiai függelékkel és egy gót kézirat hű másának melléklésével. Győr
  • 1879 Győrvidék hajdankorából. Történelmi apró nyomozások. Győr (Különny. a győri főreáltanoda Értesítőjéből).
  • 1880 Magyarország hajdankora a vízözöntől a római hódításig. A szerző életrajzával. Győr
  • 1886 A Laszberg grófok genealogiája. Turul
  • 1887 A Laszberg grófok genealógiájához. Turul
  • 1888 Szapáry vagy Szápáry? Turul
  • 1889 A vecse-böröllői-izsákfai Vecsey család. Turul
  • 1890 A nagy-emőkei és a győri Török család. Turul 1890/2, 74-79.
  • 1892/2012 A Tirnai és Beczkói Szombathy család - Beczkó rövid történelmével és a beczkói nemesek jegyzékével. (Turul 1892/2, 83-95) Budapest
  • 1893 A verebélyi régészeti leletek. Barsi Ellenőr 12/ 51, 2. (december 17.)
  • 1893 Jókai Mór ősei. Turul 1893/4
  • 1898 Beczko 1634-iki rendtartásához. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle 1898/5, 360-362.
  • 1900 Szombathy, Szombath, Szombati. In: Élő nemesség 3, 42-46.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Szombathy Ignác, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15217.htm
  2. Gyászjelentése
  3. pim.hu; emlekhelyek.csemadok.sk
  4. Pesti Hírlap 9/276, 7 (1887. október 8.)
  5. Dakó-Vitek 2003, 219.
  6. Tételek az összes jog- és államtudományokból
  7. Üvegesné Hornyák Mária 1991: Fejér megye magánkönyvtárai 1885-ben. Fejér Megyei Könyvtáros 31/2, 65, 67.
  8. Dakó-Vitek 2003, 69.
  9. Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2018: Nécsey József postamester, a régiséggyűjtő és múzeumalapító. Honismeret 46/1, 74.
  10. Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  ; Dakó Péter - Vitek Gábor 2003: Vereb története. Fejér Megyei Levéltár közleményei 29. Vereb, 160.
  11. Liber Regius LXXI, 126; Magyar kir. belügyminiszter BM 86.198/1902. számon igazolta.
  12. HU BFL - VII.6.e - 1912 - 009, 1909-es végrendelete
  13. Csapodi Csaba 1978: Történészhagyatékok az MTA Könyvtárának kézirattárában. Századok 1978, 268.
  14. MTI Napi Hírek 1927. február 9. és 14.
  15. MTI Napi Hírek 1937. február 22.
  16. Vö. Magyar Demokrata 11/49, 48-49 (2007. december 6.)
  17. Hunnia 1991/25, 44.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Győri életrajzi lexikon. 2. átd. kiad. Szerk. Grábics Frigyes, Horváth Sándor Domonkos, Kucska Ferenc. Győr: Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár. 2003. ISBN 9632121155
  • Makoldy Sándor 1940: Magyar gyorsírók pantheonja. Kalauz a Budapesten eltemetett magyar gyorsírók életrajzához és sírjához. Budapest
  • Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8