Szomolya

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Szomolya (1937 és 1945 között Gömbösfalva) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Szomolya
Tájháznak berendezett barlanglakás
Tájháznak berendezett barlanglakás
Szomolya címere
Szomolya címere
Szomolya zászlaja
Szomolya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásközség
PolgármesterJurecska Györgyné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám3411
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség1485 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség70,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,69 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 53′ 31″, k. h. 20° 29′ 47″47.891939°N 20.496369°EKoordináták: é. sz. 47° 53′ 31″, k. h. 20° 29′ 47″47.891939°N 20.496369°E
Szomolya (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szomolya
Szomolya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szomolya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomolya témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Északi-középhegység, ezen belül az Egri-Bükkalja déli lábainál helyezkedik el. Mezőkövesdtől 12 kilométerre észak-északnyugatra, Egertől 18 kilométerre keletre fekszik.

A Kánya-patak völgyében terül el, a vízfolyás két oldalán. Határának déli felét az Alföldre emlékeztető, sík részek jellemzik, északi fele dombosabb.

Területén sok kőzetféleség fellelhető, ezek közül talán a legfontosabb a vulkáni eredetű riolittufa, de van a határában homokbánya és terméskő-bánya is.

Gazdag helynévanyaggal rendelkezik; a teljesség igénye nélkül az alábbi hely- és dűlőnevek ismertek a területéről: Barát lápa, Bordahegy, Csecs-lyuk, Cseres, Deber-tető, Demecs, Derék-hegy, Felső rét, Galagonyás, Gyűr, -oldal, -tető, Mács alma, Méti-hegy, Pazsag, Vénhegy, Nyárias, Poletár, Pipís, Gyep, Pirittyó, Bentelek,…

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el: Mezőkövesd felől a 2509-es úton, Eger felől pedig Noszvajig a 2504-es, majd onnan szintén a 2509-es úton.

Története

szerkesztés

A településen már több mint egy évezreddel ezelőtt is éltek emberek. A falu határában található a kaptárkő. Régészeink azt tartják, hogy a népvándorláskori emberek urnatartói vagy áldozati fülkéi voltak. Mások úgy vélik, hogy az ősi méhészet emlékei, s a fülkék maguk lehettek a méhek lakásai. Az előbbi feltevés mellett szól, hogy kaptárkövek fülkéiben áldozati tárgyakra leltek. A kaptárkövek elnevezései is arra utalnak, hogy ezek ősi kultuszhelyeken állnak (például ördögtorony, kőasszony, királyszéke stb.).

A honfoglaló magyarok is letelepedtek a tájon, s már az Árpád-korban építettek templomot. Szomolya nevével már a XIII. században találkozhatunk a Bélapátfalvai ciszterci kolostor építkezésének okirataiban. A falunak több birtokosa is volt, közülük hosszú ideig az egri káptalan, aki még 1935-ben is 1208 kataszteri holdat birtokolt. A törökök a községet feldúlták és adófizetésre kötelezték. Földrajzi helyzete miatt azonban sem a török-, sem a kuruc kor harcai nem tettek nagy kárt a faluban.

Korabeli feljegyzések szerint már az 1300-as években jelentős volt a szőlőművelés Bükkalján, de általánossá a XVI. század végétől, a XVII., XVIII. században vált. Fellendülésének a növekvő kereslet mellett az is oka volt, ebben az időben terjedt el a földesúri birtokokon a majorsági gazdálkodás, mely nagyarányú robotterhek növekedésével járt együtt. A jobbágyok - mivel nem maradt idejük saját földjeik megművelésére - az önellátás helyett az árutermelés felé fordultak. A bort mind a bel-, mind pedig a külföldi (Lengyelország) piacokon jól lehetett értékesíteni.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Gyenes Gábor (független)[4]
  • 1994–1998: Gyenes Gábor (független)[5]
  • 1998–199?: Gyenes Gábor (MSZP)[6]
  • 1999–2002: Varga Imre (független)[7]
  • 2002–2006: Varga Imre (független)[8]
  • 2006–2010: Guczi István (független)[9]
  • 2010–2014: Guczi István (független)[10]
  • 2014–2019: Guczi István (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019–2024: Jurecska Györgyné (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

A településen 1999. április 25-én időközi polgármester-választás zajlott, ezen az addigi polgármester nem indult el.[7]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1627
1624
1628
1512
1539
1485
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,4%-a magyarnak, 17,4% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,6%, református 5,8%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 25,7% (17,8% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 13,3% cigánynak, 0,3% románnak, 0,2% ruszinnak, 0,1-0,1% szlovénnek, ukránnak, szlováknak, szerbnek és németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt római katolikus, 5,8% református, 0,5% görög katolikus, 2% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 15,9% felekezeten kívüli (40,2% nem válaszolt).[14]

A 2011-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 48%-a katolikus, 6%-a református. Más egyházhoz vagy felekezethez 3% tartozik, míg nem tartozik egyetlen vallási közösséghez sem, vagy nem válaszolt 43%.[15]

Nevezetességek

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
  • Vitéz jákfai Gömbös Gyula (Murga, 1886. december 26. – München, 1936. október 6.) miniszterelnök tiszteletére a falu 1937-ben felvette a Gömbösfalva nevet, melyet 1945-ig meg is tartott. A szóbeszéd szerint a faluban Gömbös egy kúriát kívánt építtetni - a mai Szikla söröző helyén, melyben korai halála akadályozta meg.
  1. a b Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. a b Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. április 25. (Hozzáférés: 2020. május 19.)
  8. Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  10. Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Szomolya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. Szomolya Helységnévtár
  14. Szomolya Helységnévtár
  15. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_03_05_2011.pdf

További információk

szerkesztés