Főmenü megnyitása

A túlzott szorongás pszichológiai betegség, amely a félelmi rendszer maladaptív (rosszul alkalmazkodó) működéseként definiálható.

Tartalomjegyzék

LeírásSzerkesztés

Időnként mindenki érez szorongást, feszültséget, nyugtalanságot, félelmet. Egy bizonyos szintig ez egészséges: fokozza a teljesítőképességet (pl. sportban, munkahelyen), és a szervezet, ha fenyegetést észlel, felkészíti a testet a menekülésre vagy éppen a szembeszállásra (fight or flight, azaz „harcolj vagy menekülj”). Aki sosem, semmilyen helyzetben nem szorong, az beteg, pszichopata.

Akkor válik problémává a nyugtalanságérzet, ha az élet minden területére átterjed, és általános érzéssé válik. Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensek együtt hozzák létre a nyugtalansággal, félelemmel, aggodalommal járó szorongást. Olyan mindennapos érzés, amely azonosítható külső ok nélkül is létrejön. Tehát nem egyenlő a félelemmel, aminek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre.

Testi tünetek kísérhetik. Ilyen lehet: szívdobogás, émelygés, mellkasi fájdalom, fejfájás, gyomorfájás, izomfeszültség a vállban és nyakban, szédülés, fáradtság.

Érzelmi komponensei: nyugtalanság, izgatottság, érzékenység, álmatlanság vagy rossz álmok sorozata.

Kialakulásának okaiSzerkesztés

Az agy egy része, az amygdala felelős az érzelmi komponensek kialakulásáért, ezért annak hibás működése okozhatja a szorongást - különösen a bazolaterális amygdala érintett ebben. Továbbá, a GABA (gamma-aminovajsav) neurotranszmitter alacsony szintje okozhatja ezt a betegséget.

Az alkoholizmus egy utóhatása lehet a szorongásos zavarok kialakulása. Bár a szorongás az alkoholizmus előtt is fennállhat, az alkoholfogyasztás nem csökkenti a tüneteket, hanem fenntartja és erősebbé teszi őket.

Bizonyíték van arra, hogy ha az egyén a munkakörnyezetben tartósan ki van téve szerves oldószerek hatásainak (pl. festő, lakkozó), kialakulhatnak szorongásos zavarok.

TípusaiSzerkesztés

Generalizált szorongásos zavar (GAD)Szerkesztés

A generalizált szorongásos zavar egy olyan tartós és koncentrált szorongás, melyben több tünet jelenik meg egyszerre, és nem fókuszálódik egy tárgyra vagy helyzetre. A GAD-ben szenvedők szinte mindenre szorongással reagálnak. Tünetei többek közt: nyugtalanság, fáradékonyság, koncentrálási zavarok, ingerlékenység, alvászavar, izomfeszültség.

A betegek gyakran rettegnek a jövőtől, a párkapcsolatoktól, hosszabb baráti kapcsolatoktól (menekülésérzet a szociális életből). Van, hogy a teljesítménnyel vagy aktivitással kapcsolatos aggodalmak kerülnek a szorongás előterébe. Jellemzők még az egzisztenciális, magánélettel kapcsolatos félelmek, vagy a saját és családtagok egészségi állapota miatt érzett aggodalmak. Az állandósult félelem súlyos mértékben befolyásolja az egyén teljesítményét, melyet észlelve a beteg természetesen még inkább szorongani kezd – így alakul ki az ördögi kör, amelyből egyre nehezebb szabadulni. Bár a betegek többsége belátja, hogy félelmei irracionálisak, szorongásukat mégsem képesek kontrollálni, így az teljesen átveheti az uralmat életük fölött.

A GAD szerencsére az egyik legeredményesebben kezelhető pszichiátriai kórkép. Jól hat rá a kognitív és az interperszonális terápia, és nem utolsósorban a relaxációs technikák elsajátítása is sokat segíthet az elveszett kontroll visszaszerzésében. Bizonyos esetekben gyógyszeres kezelésre is szükség lehet: ilyenkor leggyakrabban szorongásoldó szerek, főképp benzodiazepin-félék használatosak, illetve a szakorvosok egyre gyakrabban írnak fel bizonyos SSRI-készítményeket, melyek sok esetben hatékonyan csökkenthetik a szorongást.

PánikrohamSzerkesztés

Szorongásos reakciók összetorlódása rohamszerűen. Tünetei: zavar, szédülés, nehézlégzés, émelygés, heves szívdobogás, izzadás. 10 perc alatt tetőznek a rohamok, amelyek látszólag ok nélkül jelennek meg. Gyakran kíséri agorafóbia (nagy terektől való félelem). Gyakori a megőrüléstől és az önkontroll elvesztésétől való félelem ezeknél a betegeknél. Sokszor azt hiszik, hogy a szívükkel van probléma, és hogy éppen szívrohamot kapnak egy-egy pánikroham alatt.

Specifikus fóbiákSzerkesztés

Egy jellemző külső tárgy vagy helyzet az irracionális félelem oka. A betegek rendszerint valami rémítő következményre számítanak, ha félelmük tárgyával találkoznak. A fóbiások nagyon jól tudják, hogy mitől félnek, ezért tudatosan kerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki bennük. Ezeket a betegségeket viszonylag jól lehet kezelni.

AgorafóbiaSzerkesztés

Eredeti jelentése: nagy terektől való irracionális félelem. Manapság azonban ennél tágabb értelmet kap a kifejezés. A beteg a félelmet akkor éli meg, ha a biztonságos környezetét el kell hagynia, és nincs a közelben, aki segíthet, vagy olyan helyeken jelenhet meg, ahonnan nehéz a menekülés. Gyakran társul a pánikbetegséggel.

Kényszeres zavar (OCD)Szerkesztés

Állandó lesújtó gondolatok vagy képek betolakodása és kényszerek létrejötte (késztetések, hogy megtegyenek bizonyos rituálékat vagy megismételjenek valamit többször). pl. Meg fog halni egy hozzátartozója, ha tízszer nem számolja meg a könyvespolcon lévő könyveket.

Akut stressz zavarSzerkesztés

Súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. A tünetek azonnal jelentkeznek. Ha a tünetek egy hónapnál hosszabban fennállnak, akkor PTSD a diagnózis.

Poszttraumás stressz szindróma (PTSD)Szerkesztés

Olyan szorongásos zavar, amely egy trauma átélése után jön létre. Eredhet valamiféle küzdelemből; túszhelyzet, nemi erőszak, bántalmazás (különösen kisgyerekkori eredetű, ill. hosszú távon ható), súlyos baleset túléléséből, vagy háborús emlékek is létrehozhatják.

KezelésSzerkesztés

A pszichoterápiás módszerek nagyon eredményesek, különösen a kognitív viselkedési terápia. Nagy számban használnak gyógyszeres kezeléseket. Néhány gyakran használt gyógyszer: fluoxetin, paroxetin, szertralin, eszcitalopram, diazepám, alprazolám. Néhányan úgy hiszik, hogy a gyógyszeres kezelés és a pszichoterápia együtt hozza meg a várt eredményt.

Természetesen még sokféle kezelést használhatnak a szorongásos betegeknél. Ezek kiválasztása a pszichológustól és pszichiátertől, illetve a beteg reagálásától függenek.

A szorongás-önértékelő kérdőívek segítségével saját magunk is lemérhetjük, hogy segítségre van-e szükségünk.[1]

Probiotikummal a szorongás és a stressz ellen! A Proceedings of the National Academy of Science című folyóiratban megjelent tanulmányból kiderült, hogy a Lactobacillus rhamnosus nevű probiotikum hatására a kezelt egereknél csökkent a szorongás, a depresszió és a stresszhormonok szintje. Javier Bravo és munkatársai a Cork Egyetemről arra a nemrégiben tett felfedezésre építettek, hogy sokkal erőteljesebb összefüggés lehet a bélrendszer és az agyműködés között, mint eddig gondolták (például a szorongás és a depresszió is visszavezethető a bélproblémákra). Elhatározták, hogy vizsgálatnak vetik alá a probiotikumokat, és a hangulatra gyakorolt lehetséges hatásukat. A Lactobacillus rhamnosust választották ki, mely normális esetben a bélflóra részét képezi, továbbá megtalálható több fajta joghurtban és más tejtermékben is. Hogy kiderüljön, az L. rhamnosusnak valóban van-e valami plusz hatása a normál tápértéke mellett, a csapat egérkísérletekbe kezdett. A rágcsálók felének a baktériummal alaposan feldúsított tápot adtak, a többinek pedig ugyanazt a táplálékot, csak probiotikum nélkül. Ezek után megvizsgálták, történt-e változás a viselkedésükben. A probiotikumos táppal etetett egerek nem mutattak annyi szorongásos és depresszív tünetet, vérükben pedig csökkent a stresszhormonok szintje. Az is kiderült továbbá, hogy az agy neurotranszmitterének szintje szintén megváltozott a probiotikummal kezelt egerek esetében. A depresszióval kapcsolatos agyi területeken felszaporodott, a szorongással összefüggő részeken pedig lecsökkent a szintje. Mindent egybevéve a csapat biztosra veszi, hogy összefüggést találtak a probiotikumok valamint a hangulati és viselkedésbeli változások között az egerek esetében. Következő lépésként természetesen azt is megnézték, hogy az emberekre is igaz-e ugyanez. A tapasztaltok alátámasztották a Probiotikumok emberekre gyakorolt hatását is!

JegyzetekSzerkesztés

  1. SOTE Kútvölgyi, szorongás-teszt. [2010. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Anxiety disorder című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Bhagwagar, Z., Wylezinska, M., Taylor, M., Jezzard, P., Matthews, PM., Cowen, PJ. (2004). Increased brain GABA concentrations following acute administration of a selective serotonin reuptake inhibitor. American Journal of Psychiatry 161, 368–370.
  • Oatley, K., Jenkins, J.(2001.) Érzelmeink. Budapest: Osiris Kiadó.
  • Szendi Gábor (2009). Pánik. Budapest: Jaffa Kiadó
  • http://www.betegvagyok.hu/cikkek/szorongatva
  • Richard C. Atkinson - Ernest Hilgard . Pszichológia. Budapest: Osiris Kiadó.

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés