Főmenü megnyitása

Szovjetszk (Kirovi terület)

város Oroszországban, a Kirovi területen

Szovjetszk (oroszul: Советск) város Oroszország Kirovi területén, a Szovjetszki járás székhelye.

Szovjetszk (Советск)
Solominskaya street Kukarka.JPG
Szovjetszk címere
Szovjetszk címere
Szovjetszk zászlaja
Szovjetszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyKirovi terület
JárásSzovjetszki
Irányítószám 613340, 613341, 613343, 613379
Körzethívószám 83375
Népesség
Teljes népesség15 538 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szovjetszk (Oroszország)
Szovjetszk
Szovjetszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 57° 36′ 05″, k. h. 48° 56′ 19″Koordináták: é. sz. 57° 36′ 05″, k. h. 48° 56′ 19″
Szovjetszk (Kirovi terület)
Szovjetszk
Szovjetszk
Pozíció a Kirovi terület térképén
Szovjetszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szovjetszk témájú médiaállományokat.

Lakossága: 16 598 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

FekvéseSzerkesztés

A Kirovi terület déli részén, Kirov területi székhelytől 137 km-re délre, a Pizsma jobb partján, a vjatkai torkolata közelében terül el. A városban ömlik a Pizsmába a Kukarka, a város mellett pedig legnagyobb mellékfolyója, a Nyemda. Kb. 100 km-re északra van a legközelebbi vasútállomás, Kotyelnyics.

TörténeteSzerkesztés

Kukarka település a 16. század végén keletkezett a marik földjén. Első írásos említése 1594-ből származik. 1608-ban a vjatkai vidéken parasztfelkelések törtek ki, hullámuk a települést sem kerülte el. A következő évben a felkeléseket leverték, Kukarkát fölégették. 1620-ban azonban már 84 paraszti udvarból állt, temploma, két-két kovácsműhelye és vízimalma működött. A 18-19. században jelentős kereskedelmi és kézműves központ: szekér- és szánkészítők, kosárfonók, fazekasok faluja volt, különösen híresek lettek csipkéi.

1875-ben távíróállomása, 1910-ben áramfejlesztő állomása létesült. 1918-ban az addigi falut munkástelepülés kategóriába sorolták, nevét Szovjetszkre változtatták és több kis települést csatoltak hozzá. 1937-ben kapott városi rangot. Az 1980-as években kisebb gépek fogadására alkalmas repülőtere még működött és rendszeres légijáratok útvonalába tartozott, a Vjatkán létesített kikötőjét érintették a menetrendszerű hajójáratok. A folyón átívelő vasbeton híd 1990-re készült el.

MúzeumaSzerkesztés

Helytörténeti múzeumát egy lelkes amatőr kezdeményezésre alapították 1910-ben. Kb. 23 ezer darabos gyűjteményeiben 19. századi ikonok, régészeti feltárásokból származó leletek is találhatók. A múzeumot 1985-ben költöztették mai helyére, az egykori Szpaszo-Preobrazsenszkij-templomból fennmaradt földszintes épületbe. A templomot 1752-ben építették, az 1930-as években részben lerombolták. A megmaradt épületrészben a múzeum átköltöztetéséig kultúrház működött.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 2.)

ForrásokSzerkesztés