Főmenü megnyitása

Szpeuszipposz

ókori görög filozófus

Athéni Szpeuszipposz (ógörögül: Σπεύσιππος, latinul: Speusippus), (Athén, i. e. 408 körül – Athén, i. e. 339 körül) ókori görög filozófus.

Szpeuszipposz
Speusippus in Thomas Stanley History of Philosophy.jpg
Született i. e. 407
klasszikus Athén
Elhunyt i. e. 339 (67-68 évesen)
Állampolgársága athéni
SzüleiPotone
Eurymedon of Myrrhinus
Foglalkozása
Tisztség scholarch of the Platonic Academy (i. e. 347 – i. e. 339)
Halál okaöngyilkosság
A Wikimédia Commons tartalmaz Szpeuszipposz témájú médiaállományokat.

Eurümedónnak és Potonénak, Platón egyik nőtestvérének a fiaként született. Neveléséről nagybátyja gondoskodott; Szpeuszipposz Iszokratész iskolájába járt. A püthagoreusokkal sokat foglalkozott; úgy látszik, akkor ismerkedett meg velük, amikor Platónt harmadik szicíliai útján elkísérte. A régi írók említik a szürakúszai Dionüsziosszal és a II. Philipposz makedón királlyal folytatott levélváltását. Platón halála (i. e. 347) után Szpeuszipposz lett az utódja az Akademiában, de később kénytelen volt testi gyengesége miatt átadni a tanítást Xenokratésznek. i. e. 339-ben-ben öngyilkos kézzel vetett véget életének.

Diogenész Laertiosz szerint szenvedélyes, hirtelen haragú ember volt. Számos írását, amelyeket Arisztotelész 3 talentumért vásárolt meg, Upomnhmata és Dialogoi néven ismerik: a gazdagságról, a kéjről, az igazságosságról, a lélekről, a barátságról stb. szólnak. Fennmaradtak egyéb műveinek is a címei. A Görög anthologiában egy disztichonja van Platónról. Diogenész Laertiosz (3, 2) említi egy Platón-biográfiáját is. Filozófiája sajátszerű keveredését mutatja a platóni és a püthagóreus eszméknek; különösen fizikája és ismerettana igyekszik kompromisszumot létrehozni a két idealista iskola közt; etikája azonban az akademia alapján áll.

ForrásokSzerkesztés