Sztankován
Sztankován (szlovákul Stankovany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Rózsahegyi járásban.
| Sztankován (Stankovany) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Rózsahegyi |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1425 |
| Polgármester | Rudolf Baleja |
| Irányítószám | 034 92 |
| Körzethívószám | 044 |
| Forgalmi rendszám | RK |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1149 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 438 m |
| Terület | 18,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 44″, k. h. 19° 10′ 15″ | |
| Sztankován weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztankován témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Rózsahegytől 15 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján, 438 m magasan fekszik.
Története szerkesztés
A település a 14. század végén, a 15. század elején keletkezett. Nevét Sztanka nevű első bírájáról kapta. 1425-ben „Stankovan” alakban említik először, ekkor Sztanka fia Péter volt a falu bírája. A likavai váruradalomhoz tartozott. 1625-ben a bíró két házzal rendelkezett a faluban, ezen kívül 5 jobbágy és 7 zsellérház állt még itt, melyekben 14, illetve 9 család élt. 1715-ben malma és 31 adózója volt. 1784-ben 71 házában 730 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTANKOVÁN. Tót falu Liptó Várm. egy részét Rojko pod Sipomnak nevezik; földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rozenbergához 1 1/4 mértföldnyire; savanyú vize is van, határja néhol hegyes, legelője elég van.”[2]
1828-ban már 138 háza volt 756 lakossal. Lakói főként juhtenyésztéssel, favágással, később mezőgazdasággal, kosárfonással, vászonszövéssel, tutajozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztankován, tót falu, Liptó vmegyében, 765 kath. lak., és egy kath. paroch. templom. Erdeje derék. Vizi malmok. – Egy felemelkedett helyen a Vághon felül van savanyu viz forrása, melly 30 öl kiterjedésü. Használtatik rühben, bőrviszketésekben, kelésekben, tagok szakgatásában. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.”[3]
1899-ben nevét „Sztankófalvára” magyarosították. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott.
1950-ben 50 ház és gazdasági épület égett le a településen.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1225, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1234 lakosából 1226 szlovák volt.
2011-ben 1212 lakosából 1179 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
