Főmenü megnyitása

Sztrókay Kálmán (geológus)

magyar geológus, mineralógus
(Sztrókay Kálmán Imre szócikkből átirányítva)

Sztrókay Kálmán eredeti nevén Sztrókay Kálmán Imre (Zalacsány, 1907. április 16.Budapest, 1992. június 19.) mineralógus, természettudományi író, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1958), egyetemi tanár; az Irodalom és Tudomány szerkesztője.

Sztrókay Kálmán
Született 1907. április 16.
Zalacsány
Elhunyt 1992. június 19. (85 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mineralógus,
természettudományi író,
egyetemi tanár

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

A Zala megyei Zalacsányon született. Középiskolai tanulmányait Sopronban végzete. 1930-ban természetrajz-vegytan-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. Egyetemi tanulmányai során került szorosabb kapcsolatba az ásványtannal. A diploma megszerzése Mauritz Béla professzor mellé került tanársegédnek a budapesti egyetem Ásvány-kőzettani Intézetében.

1932-ben doktorált. Ösztöndíjjal Berlinbe ment és Ramdohr professzor mellett ércoptikát tanult. 1953-ban nevezték ki az ELTE Ásványtani Tanszékének professzorává. A tanszéket negyed századon át vezette. 1967-68 között az ELTE Természettudományi Karának dékánja is volt.

Több közéleti funkciót betöltött (Magyarhoni Földtani Társulat, UNESCO Központi Meteorit Munkabizottság, Párizs). Munkájáért több elismerésben részesült (Munka Érdemrend arany fokozata – 1967-ben és 1977-ben, MTESz díj, 1970, Vendl-emlékérem, MFT Emlékgyűrű, ELTE Arany díszérem).

Tanári és kutatói munkásságaSzerkesztés

Legismertebb alkotása a Koch Sándorral együtt írt Ásványtan. Nevéhez fűződik a pordiffrakciós anyagvizsgálati módszer meghonosítása a hazai ásványtanban. Ércmikroszkópiai és ércteleptani vizsgálatai is fontos eredményekhez vezettek a hazai érctelepeken (Nagybörzsöny, Recsk, Gyöngyösoroszi). Több új ásványt írt le. Kidolgozott egy olyan ásványrendszertant, amely a kristálykémiai, a kristályszerkezeti, a geokémiai és földtani megfigyelések bonyolult kapcsolatát ötvözi. Jelentősek az ipari gyártásokhoz kapcsolódó vizsgálatai az ércdúsítás, az üveg- és kerámiaipar, a gyógyszer- és akkumulátorgyártás területén. Szabadalma is volt, társszerzőkkel, az alunit műkorund gyártására.

Meteoritikai munkásságaSzerkesztés

A magyarországi meteoritikai kutatásokat Sztrókay Kálmán professzor emelte magas színvonalra. Leírta a kabai, a nyírábrányi és a mikei meteoritokat. Több fontos fölismerése fűződik a kabai meteorit vizsgálatához is. A kabai meteorit fehér zárványait ő vizsgálta először. A tudományos ismeretterjesztésben is részt vett és előadásokat tartott a meteoritekről, foglalkozott a holdkőzetek ismertetésével, és a Földön kívüli élet keletkezési lehetőségeivel is.

IrodalomSzerkesztés

  • Koch S., Sztrókay K. I: (1955): Ásványtan. Budapest
  • Koch S., Grasselly Gy., Sztrókay K. I: (1989):: Ásványtan I-II. 4. kiadás, Budapest
  • Sztrókay K., Tolnay V., Földváriné Vogl M. (1961): Mineralogical and chemical properties of the carbonaceous meteorite from Kaba. Acta Geol. Hung. 7, 17.
  • Sztrókay K. I: (1967): A szilikátmeteoritok ásványos és vegyi alkatának fejlődéses változásai. Földtani Közlöny 1967.
  • Sztrókay K. I: (1967): On the Mineralogical and Chemical Evolution of Stony Meteorites. Annales Univ. Sci. Budapestiensis de Rol. Eötvös Nom. Tom. X. 85-98. old.

Külső hivatkozásokSzerkesztés