Főmenü megnyitása

A sztreptomicin egy 1944-ben felfedezett antibiotikum, a tuberkulózis első, klinikailag is hatásos antibiotikus gyógyszere. Az Actinobacteria (Sugárgombák) közé tartozó Streptomyces griseus nevű baktérium bioszintézisének természetes termékeként fedezték fel. 1952-ig a betegség kezelésére alkalmas egyedüli antibiotikus készítmény volt. (Hazánkban a para-amino-szalicilsav (PAS) volt korábban hozzáférhető kemoterápiás szer.) Gyakran okozott mellékhatásokat, leginkább hallóideg károsodást. Habár már gyorsan, akár az első évben kialakulhat a gyógyszerrezisztencia (ami legnagyobb hátránya), esetenként még a tuberkulózis kezelésére használt különféle gyógyszerkeverékek alkotórészeként alkalmazzák. Egyéb fertőzések gyógyítására szintén bevált (pl. pestis, endokarditisz).

Streptomycin3.svg
Streptomycin-1ntb-xtal-3D-balls.png
Sztreptomicin
IUPAC-név
5-(2,4-diguanidino-3,5,6-trihidroxi-ciklohexoxi)- 4-[4,5-dihidroxi-6-(hidroximetil)-3-metilamino-tetrahidropirán-2-il] oxi-3-hidroxi-2-metil-tetrahidrofurán-3-karbaldehid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 57-92-1
PubChem 5999
DrugBank APRD00412
ATC kód A07AA04, J01GA01
Gyógyszer szabadnév streptomycin
Gyógyszerkönyvi név Streptomycini sulfas
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C21H39N7O12
Moláris tömeg 581,57 g/mol

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Felhasznált irodalomSzerkesztés

  • Cambridge enciklopédia. Szerk. David Crystal. A magyar kiadást szerk. Szelle Béla. Ford. Acsády Judit et al. Budapest: Maecenas. 1992. ISBN 963-7425-65-9