Szubordinacionizmus
A szubordinacionizmus a Szentháromságról alkotott keresztény nézet, amely nem tagadja meg ugyan a három személyt, de tagadja azok egylényegűségét.[1] E nézet szerint a Fiú (Jézus) és a Szentlélek természeténél és léténél fogva az Atya Istennek van alárendelve.[1]
Etimológia szerkesztés
Összetett szó: a latin sub (= alá)[2] és ordinatio (= rendelés)[2] szavakból.
Szubordináció = alárendeltség.[2]
Történet szerkesztés
Mindenekelőtt Órigenész [3] és tanítványa, az alexandriai Dionüsziosz tartotta ezt a nézetet. A 4. század végéig az egyházi nézetek többsége támogatta ezt a tant.[4][5]
A Fiúnak az Atyával való egylényegűségét tagadta az arianizmus is, az alárendeltséget a Szentlélekre is kiterjesztették a makedoniánusok.[1]
A 381-es konstantinápolyi zsinat eretnekségként elítélte a tanítást.[6]
Kapcsolódó cikkek szerkesztés
Hivatkozások szerkesztés
- ↑ a b c Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 4. Szubordinaciánizmus (1933)
- ↑ a b c Idegen szavak szótára, Szikra, 1953.
- ↑ szubordinacionizmus – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ Alapfogalmak a szentháromságtan dogmatörténetében | doksi.net. doksi.net. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ Joseph Hergenröthers: Handbuch der allgemeinen Kirchengeschichte. Joseph Hergenröther bíboros Általános Egyháztörténeti Kézikönyve Erster Band (I. kötet): Die Kirche in der antiken Welt, 496. p. (Az egyház az ókori világban)
- ↑ Világvallások A-Zs (2009)