Szugyiszlavl
Szugyiszlavl (oroszul: Судиславль) városi jellegű település Oroszország Kosztromai területén, a Szugyiszlavli járás székhelye.
| Szugyiszlavl (Судиславль) | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Kosztromai terület | ||
| Járás | Szugyiszlavli | ||
| Irányítószám | 157860 | ||
| Körzethívószám | 49433 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4730 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Szugyiszlavl
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 57° 53′, k. h. 41° 42′Koordináták: é. sz. 57° 53′, k. h. 41° 42′ | |||
Szugyiszlavl
Pozíció Kosztromai terület térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szugyiszlavl témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.png)
Lakossága: 4913 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Fekvése szerkesztés
Kosztromától kb. 50 km-re északkeletre, a Kosztroma–Galics (Р-100, R-100 jelű) és a Kosztroma–Makarjev országút elágazásánál (találkozásánál) fekszik. Az azonos nevű vasútállomás 5 km-re van, a Kosztroma–Galics vonalon.
Története szerkesztés
A települést először az 1360. évnél említi egy 17. században keletkezett, de kétes hitelességű évkönyv. Az első valóban megbízható említés 1572-ből származik, ebben IV. Iván cár fiának adományozza Kosztromával és Bujjal együtt Szugyiszlavot is. A 16. században város (gorod), vagyis fallal körülvett erődítmény volt a moszkvai állam északkeleti határán. 1719-ben városi rangban ujezd székhelye lett. Városi rangját sokáig megtarthatta, bár a közigazgatási székhelyet 1778-ban más helységbe helyezték át.
A 18. században forgalmas kereskedővárossá vált (különleges árucikke volt a szárított és sózott gomba) és az óhitűek (sztaroobrjadci) erősségének számított, akik sokat tettek a település fejlődéséért. Miután a helyi mozgalmat felszámolták és jelentős vagyonra szert tett vezetőjüket 1846-ban száműzték, a város fejlődése megállt és csak a század végén folytatódott. Ekkor számos vegyi-, bőr- és élelmiszeripari üzeme volt.
1925-ben megfosztották városi rangjától, 1928-ban járási székhely lett, majd 1963-ban városi jellegű település besorolást kapott.
A település egyik nevezetes műemléke a Szpaszo-Preobrazsenszkij- (Megváltó színeváltozása-) székesegyház és mellette álló harangtornya, a régi városi kreml helyén. Több kereskedői ház is fennmaradt a 19. századból.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. [2018. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. március 5.)
Források szerkesztés
- Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- Szugyiszlavl (orosz nyelven). A Kosztromai terület portálja. [2017. július 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 14.) (Hozzáférés archívból: 2018-03-12)