A szundanézek (vagy szundák, szundaiak) az ausztronéziai népek közé tartozó népcsoport, Indonézia második legnagyobb nemzetisége. Az ország lakosságának 15,5%-át teszik ki,[1] lélekszámuk 2018-ban kb. 44 millió fő volt.

szundanézek
Szundanéz pár esküvői viseletben
Szundanéz pár esküvői viseletben
Teljes lélekszám
kb. 44 millió (2018)
Régiók
Indonézia
Nyelvek
szundanéz, bahasa indonéz
Vallások
iszlám
Rokon népcsoportok
jávaiak, maduraiak, balinézek
A Wikimédia Commons tartalmaz szundanézek témájú médiaállományokat.

LakóhelySzerkesztés

A szundanézek Jáva nyugati térségében, az egykor Szundának nevezett régióban élnek. Nyugat-Jáva tartomány lakosságának 79%-át teszik ki (38,5 millió fő), Banten tartományban arányuk 29% (3 millió fő), míg Dzsakarta, a főváros lakosságának egyhetedét (kb. 1,5 millió fő) alkotják. További kb. 1 millió szundanéz él Indonézia más szigetein. Hagyományosan rizstermesztéssel foglalkoznak, ám a 20. század második felétől egyre nagyobb számban költöztek városokba.[2]

TörténetSzerkesztés

 
A Szunda Királyság Jáva nyugati területeire terjedt ki.

A szundanézek ősei Kr. e. 1500 és 1000 között érkeztek Jávára észak felől, Tajvanról a Fülöp-szigeteken keresztül. A 4-7. században a hindu Tarumanagara dinasztia[3] hozott létre államot, mely kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a környező területekkel, sőt Kínával is. Nyugatról indiai, keletről jávai hatások érte a birodalmat. A 7-16. század között létezett szintén hindu Szunda Királyság a Jáva középső részei felől terjedő iszlám hatására omlott össze.

A holland gyarmati időkben (17. századtól) a szundanézek lakta terület fontos szerepet töltött be a Holland Kelet-indiai Társaság által irányított gazdaságban, főleg a fűszerek, kávé, kinin, gumi és tea termesztésében és exportjában.[3]

A második világháború alatt a hollandok meggyengülésével japánok szállták meg Jávát, a háború után pedig az indonézek rögtön kikiáltották függetlenségüket (1945. augusztus 17.). A független Indonéziához való csatlakozással nem minden szundanéz értett egyet. Voltak, akik kitartottak a hollandok mellett, míg mások a radikális iszlám mozgalom, a Darul Iszlám felkelésben[4] (1948-62) vettek részt, hogy területüknek nagyobb önállóságot biztosíthassanak. Ezt a Szukarno vezette indonéz kormány nem tette lehetővé. A 20. század második felében a szundanézek élete a városiasodásnak és az iparosodásnak köszönhetően jelentősen átalakult: egy kis részük jelentős vagyonra tett szert, de a többség ma is kedvezőtlen életkörülmények között él.

Nyelv és vallásSzerkesztés

 
Jáva nyelvi térképe

A népcsoport nyelve az ausztronéz nyelvek közé tartozó szundanéz (priangman). Közel áll a jávai nyelvhez, de a két nyelv beszélői nem értik meg egymást. A legtöbb szundanéz kétnyelvű, a hivatalos helyeken az ország közös nyelvét, a bahasa indonézt beszélik, míg a szundanéz a családi és baráti közegben használatos. A szundanéz nyelv nagyon változatos: a szókészlet és a kiejtés többféle regionális változatban létezik. A nyelv különlegessége, hogy a beszélőtársadalmi státuszától függően többféle nyelvi szintet különíthetünk el benne: más szavakat használ valaki, ha idősebbekkel beszél, mint ha fiatalabbaknak mondaná ugyanazt. A mindennapi életben két, néha három nyelvi szintet használnak, de vannak olyan idősebb szundanézek, akik négyet különböztetnek meg.[3]

 
A felélesztett szundanéz abécé betűi

Elsősorban a latin betűs írást használják, de 2003 óta a nyugat-jávai vezetés támogatja az újjáélesztett, 14-18. századi szövegekből rekonstruált szundanéz írás használatát is.

A szundanézek túlnyomó többsége az iszlámot követi, egy kisebbség keresztény (római katolikus vagy protestáns). Az iszlám vélhetően a 14. században jelent meg Jáva nyugati partjainál, de a helyi iszlám a mai napig sok olyan szokást és szertartást őriz, melyek a korábbi, hindu vagy azelőtti időkből maradtak fenn. Ezek többnyire a rizstermesztéssel kapcsolatosak, részüket képezi a kövekben, fákban, patakokban élő szellemekben való hit.[4]

KultúraSzerkesztés

 
Bábuk a bábjátékhoz

A jávai kultúrához képest a szundanézeknél kevésbé maradtak fenn a hinduizmus és a buddhizmus hatásai. A szundanézek irodalma gazdag. Történeteik elmesélésére a vajang golek nevű, fabábokkal játszott bábjátékot is használják.[4]


JegyzetekSzerkesztés

  1. The World Factbook, CIA
  2. Ázsia népei 673. o.
  3. a b c Encyclopedia
  4. a b c Az ember 457. o.

ForrásokSzerkesztés