Szupermarket
A szupermarket viszonylag kis költségű és árrésű, jelentős forgalmú, nagyméretű önkiszolgáló üzlet. Arra tervezték, hogy egy helyen kielégítse egy-egy fogyasztó teljes élelmiszer- illetve háztartási eszköz-szükségletét.[1]
| Szupermarket | |
 | |
| Szupermarket belseje Angliában | |
| Iparág | food retail sector |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szupermarket témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Elnevezése szerkesztés
Magyarországon 1964-ben a „szupermarket” szó helyett vezették be az ABC-áruház-elnevezést, azonban ez a kifejezés mára tágabb fogalommá vált, mint a szupermarket. [forrás?]
Története szerkesztés
Kínálata szerkesztés
Széles kínálattal rendelkeznek és a legtöbb terméket alacsony árakkal értékesítik. A szupermarketekben rendszerint megtalálhatók a friss tej-és pékáruk, a húskészítmények, a különféle konzervek és csomagolt áruk, állateledelek, édességek, étrendkiegészítők, fagyasztott áruk, üdítőitalok, friss zöldségek és gyümölcsök, szárított gyümölcsök, tészták, valamint a háztartási tisztítószerek. A legtöbb szupermarket árusít szeszes italt, ruhát és gyógyszert is.
Fizetés a szupermarketben szerkesztés
A szupermarketekben nem egyetlen pénztárgép van, hanem kasszasor található bennük. Az áruk árát a 2000-es évek előtt egyesével kellett a pénztárosnak begépelni, eleinte kézzel írt öntapadó címkékkel, majd az árnyomtató gépek gyorsították a folyamatot. Napjainkra általános lett a gyártó által elhelyezett vonalkódok alkalmazása. Egyes áruházláncok saját vonalkódrendszert használnak.2015-től megjelentek az önkiszolgáló kasszák is, ahol a pénztáros feladatait maga a vásárló végzi el.
A bankkártyás fizetés
Árkereső kód szerkesztés
A csomagolás nélküli és mérlegelést igénylő termékek – jellemzően friss és mezőgazdasági ömlesztett (lédig) termékek – külön mérleg kóddal rendelkeznek, ahol a kihelyezett és előre beállított mérlegek a kód beütésével a súlynak megfelelő árcímkét kinyomtatják. Gyakran képek is segítik a választást.
Az áruféleségek azonosítása általános igény, így kialakult egy nemzetközi azonosítási rendszer, 4 jegyű arab számokkal. A PLU kódot (angol rövidítése a price look-up, vagyis árkereső szóösszetételnek) 1990-től alkalmazzák, az áruféleségekhez egy-egy kódcsoportot rendeltek, 3000 és 5000 között. kb. 1400 kód van jelenleg használatban, például 3000 és 3011 között az almák, míg 4710 és 4722 között a leggyakoribb csípőspaprika fajták találhatóak. A PLU rendszert a globális piacra termelők használják, de ez csak egy vevőtájékoztatást segítő szolgáltatás, a termékek minőségét és eredetiségét semmilyen formában nem ellenőrzik. Az IFPS (Termék Normák Nemzetközi Szövetsége)[2] igyekszik a PLU rendszert közismertté tenni és fejleszteni, ennek részeként egy 8-as számot javasol előtagként a további termékekhez, 9-es előtagot a természetes módon előállított termékek jelöléséhez.
Méretük és elhelyezkedésük szerkesztés
A szupermarket eladótere 500–2500 m² között van.[3] Alapterületük a lélekszámhoz igazodik, és úgy helyezkednek el, hogy a lakosság számára minél könnyebben elérhetőek legyenek. Egyik előnyük, hogy biztosítják az ingyenes parkolás lehetőségét.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/kereskedelem-es-marketing/marketing-11-evfolyam/a-hipermarketek-es-szupermarketek-megjelenesi-formai-marketing/interfruct
- ↑ ifpsglobal.com - PLU kódok, angolul
- ↑ A szupermarket alapterülete. [2011. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 2.)
Források szerkesztés
- wikiszotar.hu
- Dedics Zsigmond: A vevői erő szabályozási megközelítése Magyarországon és más EU tagállamokban, illetve az azok mögött rejlő közgazdasági érvek[halott link] 2007
- Egy szakma halála: egyre kevesebb a pénztáros a szupermarketekben HVG, 2019
- „20 deka parizert, legyen szíves” – ABC-ktől a hipermarketekig HVG, 2020
- Tudatosvasarlo.hu: Miért járnak az emberek szupermarketbe? 2013
- onlinekassza.hu: Önkiszolgáló kasszák – így használjuk!
