Szuppan Zsigmond

Szuppan Zsigmond, vezetékneve előfordul olykor Szuppán, Supan, Suppan formában is (Körmöcbánya, 1814. január 18. – Esztergom, 1881. július 14.) bölcseleti doktor, esztergomi kanonok és címzetes püspök.

Szuppan Zsigmond
Született	1814. január 18. Körmöcbánya
Elhunyt	1881. július 17. (67 évesen) Esztergom
Munkássága
Felekezet	római katolikus egyház
Hivatal	Besztercebánya püspöke
Hivatali idő	1870–1871
Hivatal	Novi címzetes püspöke
Hivatali idő	1871–1881
Szuppan Zsigmond a Catholic Hierarchy-n

Élete

Szülőhelyén végezte a gimnázium öt osztályát, a VI.-at pedig Vácon. 1828-ban felvétetvén az esztergomi papnövendékek sorába, Nagyszombatba küldték, ahol a bölcseletet és teológiát végezte 1834-től 1837. február 22-ig, midőn áldozópappá szenteltetett, majd Esztergomban élt mint nevelő, ugyanitt lett azután káplán. 1839-ben bölcseleti doktorrá avatták és az esztergomi főegyházhoz az énekkar igazgatójává nevezték ki.

1840. szeptemberben nagyszombati érseki líceumi hitszónok, a magyar nyelv és irodalom tanára és tanulmányi felügyelő, majd szentszéki ülnök és 1852-ben a líceum megszűnésével az érseki főgimnázium igazgatója lett. 1855-ben pápai kamarássá, 1858. szeptember 4-én pozsonyi és 1861. március 11-én esztergomi kanonok lett. 1865. április 11-én elnyerte a madocsai apátság címét és 1869. június 12-én komáromi főesperessé lépett elő.

1870. március 30-án Ő felsége a besztercebányai püspökséget adományozta neki; a püspökségről azonban, mielőtt elfoglalta volna, 1871. július 16-án lemondott és október 14-én az esztergomi káptalanba visszahelyezték egyszersmind nyitrai főesperes és novi címzetes püspök lett. Mint pápai kamarás, madocsai apát, nyitrai főesperes és szentistváni prépost halt meg 1881. július 14-én Esztergomban.

A nagyszombati gimnázium 1854. évi Értesítőjében megírta a nagyszombati gimnázium történetét.

Munkái

• Magyar nyelvtan, előkészítésül s útmutatásul a jó stylusra serdültebbek számára. Nagyszombat 1844-45, 1847, négy rész (II. Az írásbeli előadás törvényei, III. Pozsony, 1847. A prosa s költészet nyelve, IV., Nagyszombat, 1847. A magyar és külföldi irodalom története)
• Predigt zum Dankfeste, welches nach dem glücklich bezwungenen Bürgerkriege am 1. Nov. 1849. in der Collegiatspfarrkirche zu Tirnau, feierlichst begangen worden ist. Tirnau
• Die unbefleckte Empfängniss der seligsten Jungfrau Maria, als Dogma erklärt zu Róm. den 8. Dec. 1854... veröffentlicht... zu Tirnau... Tyrnau, 1855
• Zur Erinnerung an die zu Tirnau, den 3. April 1859... begangene Primizfeier des... Priesters Mauritius Skrivanek Lehrer am fürstbischöfl. Gymnasium zu Tyrnau. Tirnau

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.  

További információk

• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.  
• Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  

Előde: Moyzes István

Besztercebányai katolikus püspök 1870–1871

Utóda: Ipolyi Arnold