Főmenü megnyitása

A szving vagy swing (más nevén swing jazz) a jazz egyik műfaja, ami a harmincas évek elején alakult ki, és 1935-re meghatározó stílus lett az Amerikai Egyesült Államokban.

Szving

Stíluseredet Jazz, Ragtime, Komolyzene
Kulturális eredet 1930-as évek
Egyesült Államok
Hangszerek klarinét, szaxofon, trombita, harsona, zongora, nagybőgő, dobfelszerelés, billentyűs hangszerek, elektromos gitár, akusztikus gitár
Népszerűség A harmincas, ötvenes és kilencvenes években
Leszármazott stílusok
Swing revival
Alműfajok régiók szerint
Western swing

Tartalomjegyzék

A swing jellemzőiSzerkesztés

A swing erőteljes ritmusszekciója nagybőgőből és dobokból áll, ez adja a kíséretet a rézfúvós (trombita és harsona), a fafúvós (szaxofon és klarinét) illetve néha a húros (hegedű vagy gitár) hangszereknek. A zene tempója általában közepestől gyorsig terjed, s jellemzőek a swinges (nyújtott, triolás) nyolcadok. A swing együttesekben legtöbbször szerepel egy szólista, aki a hangszerelt részekre improvizál. A táncolható swing (olyan zenekarvezetők vezetésével, mint Benny Goodman és Count Basie) volt az amerikai populáris zene legdominánsabb formája 1935 és 1945 között.

Big bandSzerkesztés

A big band egy bizonyos jazz-zenekarra utal, ami a swingkorszak idején gyakori volt Amerikában. A big band formátum napjainkban is fellelhető. Általában 12-25 zenész játszik egy ilyen zenekarban, szaxofonosok, trombitások, harsonások, énekesek és egy ritmusszekció. A kisebb jazzbandáktól eltérően (ahol általában a zene inkább improvizált és spontán) a big band-zene nagyrészt meghangszerelt, a zenészek kottából játszanak, de improvizált szólók is teret kapnak.

A korszak fontos zenészeiSzerkesztés

A műfaj újraszületéseSzerkesztés

Az egyik első olyan csapat, amelyik megpróbálta a szving stílust feléleszteni, a holland The Star Sisters énektrió volt, 1983-ban. 1990 után Harry Connick, jr. adott ki számos szving stílusú albumot, őt Michael Bublé követte a 2010-es években. Magyarországon többek között a Hot Jazz Band és Gájer Bálint ad elő autentikus szving zenét.

Swing revivalSzerkesztés

A swing revival a kilencvenes évekre és a korai 2000-es évekre jellemző titulus, mikor a swing és big band muzsika ismét reflektorfénybe került. A swing revival általában egy fúzió a tradicionális swing és a rock and roll, a rockabilly, vagy a ska közt. Sokszor neo-swingnek vagy retro swingnek is nevezik. Az egyik legismertebb neo-swing zenekar a Brian Setzer Orchestra.

IrodalomSzerkesztés

  • Erenberg, Lewis A. Swingin' the Dream: Big Band Jazz and the Rebirth of American Culture (1998), a big-band jazz történelme.
  • Gitler, Ira: Swing to Bop: An Oral History of the Transition in Jazz in the 1940s (1987)
  • Hennessey, Thomas J. From Jazz to Swing: African-Americans and Their Music, 1890-1935 (1994).
  • Schuller, Gunther. The Swing Era: The Development of Jazz, 1930-1945 (1991), zenetörténeti tanulmány.
  • Stowe, David. Swing Changes: Big-Band Jazz in New Deal America (1996), zenetörténeti tanulmány.
  • Tucker, Sherrie. Swing Shift: 'All-Girl' Bands of the 1940s (2000)
  • Yanow, Scott. Swing. San Francisco, California: Miller Freeman Books (2000). ISBN 0-87930-600-9 
  • Milkowski, Bill. Swing It: An Annotated History of Jive, Bob Nikard, ed., and Alison Hagge, ed., New York, New York: Billboard Books (2001). ISBN 0-8230-7671-7 

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Swing című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.