Szvobodnij (Amuri terület)
Szvobodnij (oroszul: Свободный) város Oroszország ázsiai részén, az Amuri területen, a Szvobodniji járás székhelye. Népessége: 58 778 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
| Szvobodnij (Свободный) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Föderációs alany | Amuri terület | ||
| Irányítószám | 676450 | ||
| Körzethívószám | 41643 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 53 678 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szvobodnij
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 51° 23′, k. h. 128° 08′Koordináták: é. sz. 51° 23′, k. h. 128° 08′ | |||
Szvobodnij
Pozíció az Amuri terület térképén
| |||
| Szvobodnij weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szvobodnij témájú médiaállományokat. | |||
.png)
.svg)
Nevének jelentése: 'szabad'.
Elhelyezkedése szerkesztés
Az Amuri terület második legnagyobb városa, Blagovescsenszk területi székhelytől 167 km-re északra fekszik. Az Amur–Zeja-síkság déli részén, a Zeja (az Amur mellékfolyója) jobb partján terül el. Vasútállomás a transzszibériai vasútvonalon, folyami kikötő. A városnál épült a Zeján átívelő vasúti híd. 45 km-re északra fekszik Ciolkovszkij, a Vosztocsnij űrrepülőtér központi városa.
Szvobodnij északnyugat–délkeleti irányban hosszan nyúlik el a vasút mentén. Északnyugati, magasabb fele enyhe lejtőn fekszik, az alacsonyabb délkeleti rész a folyó kanyarulatának árterében épült. Az utóbbiban van az ipari negyed és a kikötő.
Története szerkesztés
A vasútvonal és a Zeján átívelő vasúti híd építőinek településeként, 1912-ben alapították (Szurazsevka falu mellett) és a trónörökös, Alekszej Nyikolajevics Romanov nagyherceg (1904-1918) tiszteletére Alekszejevszknek nevezték el. 1917 áprilisában a helyi önkormányzat változtatta a nevét Szvobodnijra, és ezt az elnevezést júliusban Oroszország ideiglenes kormánya megerősítette.
Az 1930-as években Szvobodnij – a név jelentése ellenére – a Gulag táborrendszer egyik legnagyobb önálló intézményének, a BAMlag-nak elosztó- és irányítóközpontja volt. (Bár a BAM betűszó a Bajkál–Amur-vasútvonalat jelenti, az 1930-as években az építkezés a transzszibériai vasútvonal felújítását, második sínpárának megépítését is – sőt néhol elsősorban azt – magába foglalta). A BAMlag felszámolása, 1938 után is a GULAG vasúti építkezéseinek egyik központja maradt.[3][4] Kényszermunkások építették többek között a Zeja régi fahidját felváltó korszerű vasúti hidat (1936).
A városban vasúti kocsikat javító gyár (Transzvagonmas), vasbetonelemek gyára és több élelmiszeripari üzem működik.
21. század szerkesztés
A várostól 15 km-re északra 2015 őszén kezdődött egy nagy gázfeldolgozó kombinát építése. Az alapanyagot a jakutföldi Csajandai gázmezőről a Szila Szibiri elnevezésű vezetékrendszeren szállítják majd, és többek között etán, metán, propán, bután, valamint hélium előállítását tervezik. A létesítmény üzembehelyezése 2021 tavaszán várható.[5]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ Itogi vszerosszijszkoj perepiszi naszelenyija 2010 goda. Tom 1. (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
- ↑ Viktor Prjadkin: BAMlag (Proza.ru. Hozzáférés: 2018-11-07)
- ↑ Dmitrij Miscsenko: Isztorija goroda Tindi (1929–1950) Archiválva 2019. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (Memorial Társaság, Projekt «Uroki isztorii». Hozzáférés: 2018-11-07)
- ↑ Путин дал старт строительству… (RIA Novosztyi, 2017-08-03. Hozzáférés: 2018-11-08)
Források szerkesztés
- szerk.: A. V. Melnyikov: Toponyimicseszkij szlovar Amurszkoj oblasztyi (orosz nyelven) [2009]
- szerk.: A. P. Gorkin: Szlovar „Geografija Rosszii” (orosz nyelven) (1998)
- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994)
- A város portálja (Hozzáférés: 2018-11-08)
