Tállya

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Tállya község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban.[3] A híres tokaj-hegyaljai borvidéken fekszik, Miskolctól 45 kilométerre keletre.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Tállya
Légifelvétel
Légifelvétel
Tállya címere
Tállya címere
Tállya zászlaja
Tállya zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállás község
Irányítószám 3907
Körzethívószám 47
Népesség
Teljes népesség1892 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség49,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,96 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[2]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[2]
Földrajzi kistájKözponti-Zemplén[2]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tállya (Magyarország)
Tállya
Tállya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 14′ 010″, k. h. 21° 13′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 010″, k. h. 21° 13′ 33″
Tállya (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tállya
Tállya
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tállya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tállya témájú médiaállományokat.

Környező településekSzerkesztés

Golop (3 km), Mád (7 km), Rátka (kb. 3 km)

Legközelebbi város: Abaújszántó (6 km)

TörténeteSzerkesztés

A környék már az őskorban is lakott volt. A 15. században már városként említik. Nevét feltehetőleg francia nyelvű bevándorlóktól kapta, akiket a tatárjárás után telepítettek a környékre. A név a francia „taille” (vágás, irtás) szóból ered, valószínűleg arra utal, hogy a szőlőtelepítés előtt a domboldal bozótosát kiirtották.

A középkorban vára is volt, de a 16. században már csak romjai álltak, ekkor Lorántffy Zsuzsanna utasítására a kövek nagy részét építkezésekhez használták fel.

A Rákóczi-szabadságharc idején Tállya – a Rákóczi-család birtokaként – a kurucok egyik fő bázisa volt. 1711-et követően a család elveszítette Tállyát, és a Bretzenhein, majd a Sóhalmi család birtoka volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Pekó József (független)[4]
  • 1994–1998: Pekó József (független)[5]
  • 1998–2002: Pekó József (független)[6]
  • 2002–2006: Osika József (független)[7]
  • 2006–2010: Osika József (független)[8]
  • 2010–2014: Osika József (független)[9]
  • 2014–2019: Osika József (független)[10]
  • 2019–2020: Osika József (független)[11]
  • 2020-tól: …

A településen 2020. november 22-én időközi polgármester-választást kell majd tartani, mert az előző polgármester augusztusban lemondott, azt követően, hogy hivatali visszaélésekért és a hatóság félrevezetéséért jogerősen 5 év szabadságvesztésre ítélte a Debreceni Ítélőtábla.[12]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

NépcsoportokSzerkesztés

A település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[13]

ÉrdekességekSzerkesztés

  • Egy anekdota szerint IV. Piusz pápa a tridenti zsinat idején megkóstolta a tállyai bort, és ezt a kijelentést tette: „Summum Pontificem talia vina decent!”, azaz: „Őszentségének ilyen (tállyai) bor dukál.”[14]
  • Helyi legenda szerint 1802-ben Tállyán keresztelték meg Kossuth Lajost, mivel Monokon nem volt evangélikus templom. (Ez a valóságban nem igaz, Kossuth anyakönyvi bejegyzése azonban valóban a tállyai evangélikus templomban volt, ahol aztán a 19. század eleji tűzvészben elpusztult.)
  • A község központjában szobrot állítottak azt jelezve, hogy egyes vélekedések szerint Tállya Európa földrajzi középpontja. Ezt a kitüntetést több település is magáénak vallja, mivel elég szubjektív, hogy tulajdonképpen hol is húzódnak Európa határai.[15]

LátnivalókSzerkesztés

  • Római katolikus templom (barokkosított, eredetileg gótikus)
  • Református templom (barokk, 1753)
  • Evangélikus templom (késő barokk)
  • A tállyai vár romjai
  • Rákóczi-kúria (17. század)
  • Maillot-kastély (1720)
  • Közép-európai Művészeti Gyűjtemény (a Maillot-kastélyban)
  • Balogh-kúria (copf stílusú, 18. század vége, magántulajdonban)
  • Postaház (18. század, a településen 1567 óta működik posta)
  • „Európa közepe” szobor
  • Lavotta János síremléke
  • Encsy-gyűjtemény (ásványok, fosszíliák, őskori leletek)

Híres emberekSzerkesztés

Tállyán születtek:

Károli Gáspár 1584-ben egy évre Göncről ide költözött református lelkésznek.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  3. Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  4. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  6. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  9. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. Tállya települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  12. "Sajnos ilyen áron ismerte meg a falunk nevét az ország" - öt évet kapott a korrupt polgármester, akitől egész Tállya hangos. Blikk.hu, 2020. augusztus 19. (Hozzáférés: 2020. szeptember 12.)
  13. A nemzetiségi népesség száma településenként[halott link]
  14. Csokits János (2004). „Adalék egy tokaji adomához”. Új Forrás 10 (10). (Hozzáférés ideje: 2016. július 1.)   (magyarul)
  15. TÁLLYA & Serfőző László. (Hozzáférés: 2016. július 1.) (magyarul)
  16. Múlt-kor

További információkSzerkesztés