Főmenü megnyitása

A tápéi komp a 4412-es számú főút (közismert nevén „ószegedi út”) részeként üzemelt 2013. december 1-jéig. Ez a főút Makótól (Maroslele mellett elhaladva) egészen Szeged-Tápéig tartott, de Makóról nem sokan jártak arra, mert a városból van egy másik főút is Szegedre, mégpedig a 43-as számú főút, amelynek két híd is a része: ezek biztosítják a Tiszán, illetve a Maroson történő folyamatos átkelést. Az ószegedi út inkább Maroslele és a környező vidék (Tápairét, Rákóczitelep) összekötését biztosította Szegeddel, mivel ezen térségnek az alternatív útvonalak hatalmas kerülőt jelentettek, nem beszélve a borzalmas útviszonyokról. Ez az útvonal összesen 21 km hosszú, de Maroslelétől összesen 10 km-t kellett rajta megtenni, hogy el lehessen jutni Szegedre.

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

A tápéi rév feltehetően 1528 óta létezik. A komp régebben tölgyfából, bordázata akácból készült. Az utolsó tápéi fakomp a legnagyobb vízi jármű volt a Tisza alsó szakaszán: bálványa (legfölső oldaldeszkája, tehát a hossza) majd 24 méter, szélessége 8 méter volt. Kézzel és száraz tekerővel, gugorával húzták egyik partról a másikra. Télen a komp csak akkor pihent, ha zajlott a Tisza. Az állatokat a kiskompon, a fogatokat a nagy kompon juttatták át a túlpartra. A tápai rév számára a kompok és a dereglyék a szegedi hajóépítő telepen készültek.

Tápé lakossága valamikor az 1950-es, 60-as években saját pénzből vett magának egy pontonhidat, amely egyszerre egyirányú közlekedést tett lehetővé: hogy mikor melyik irányból haladt a forgalom, azt táblával szabályozták. Tápé közigazgatásilag az 1970-es években Szegedhez került, ekkor a pontonhíd elkerült onnan, helyére ismét kompot helyeztek. Azóta Tápé Szeged városrésze lett.

A komp menetrendjeSzerkesztés

Általánosságban 2 menetrendje volt, de voltak átmeneti időszakok is. Téli menetrend: 07.00–16.00, nyári menetrend: 06.30–19.00. Mindkét esetben félóránként közlekedett oda-vissza a két part között, de volt egy rövid időszak is a 2000-es évek elején, amikor óránként közlekedett, illetve olyan is, amikor a tápéi oldalról minden egész órakor, a tápairéti oldalról pedig minden félórakor indult. A kompok a hajózási törvény szerint napkeltétől napnyugtáig közlekedhetnek, ez a komp sem volt ez alól kivétel. Az átmeneti időszakok a tavaszi-őszi időszakok idején voltak, amikor a nappalok hossza csökkent vagy növekedett, ehhez mérten csökkentették, illetve növelték a közlekedési időtartamot 1-1 órával. A két véglet a téli és a nyári menetrend ideje volt, azon túl, illetve a téli menetrendnél sosem közlekedett rövidebb ideig.

A komp hátrányaiSzerkesztés

Időhöz kötött, hiszen menetrendje van. Fizetni kell az átkelésekért. Télen nem mindig közlekedik, mert árvíz, jégzajlás, illetve a folyó befagyása esetén nem tud közlekedni. A hajó elromlása is előfordult, a javítás időtartama alatt szintén nem járt. Árvíz idején volt egy „áthidaló” megoldás: ez pedig egy dereglye. Autót és annál nagyobb járműveket ugyan nem tudott átvinni, de gyalogost, kerékpárost és segédmotorost igen, ami igencsak nagy segítség volt a helyieknek, azaz a Tápairét, illetve a Rákóczitelep lakóinak.

A komp előnyeiSzerkesztés

Nyáron ideális volt a turistáknak, mert a tápairéti oldal igencsak szép látványt nyújt: a színpompás őszi erdők a Tisza árterén; a töltésen túl elterülő mezőgazdasági földek pedig az igazi magyar Alföld látványát idézik. Ideális volt ez még azoknak is, akik nyáron szerettek biciklivel, illetve segédmotorral járni autó helyett, ők a rokonaikhoz jártak át Maroslelére, illetve Makóra, mert ezen járművek a fent említett 43-as úton nem közlekedhetnek. Tavasszal, illetve nyáron rengetegen választották ezt az útvonalat arra, hogy kiszabadulván a város monotonitásából, elmerüljenek a tiszántúli falusi/tanyasi életben.

Változások a 2000-es évekbenSzerkesztés

A kompot régen bárki ingyen igénybe vehette. A 2000-es évek környékén az üzemeltetést átvette a SADAR Komp Kft. A 2000-s években egy piros komp üzemelt, melynek kétoldali beépített motorja volt. 2010-ben ezt lecserélték uniós és önkormányzati támogatás révén. A Duna felső szakaszáról hozták át Szerbián keresztül. Ennek már nem volt belső motorja, egy hajóval lehetett átvontatni az egyik partról a másikra.

A komp megszűnéseSzerkesztés

A tervezett elkerülő autópálya, az M43-as, 2011 áprilisában átadásra került a Móra Ferenc híddal együtt. Ezzel le is csökkent a komp forgalma, mert az autópálya közvetlenül Maroslele és a Rákóczitelep mellett halad el, ezzel immáron rövid és folyamatos útvonalat biztosítva Marosleléről és a Rákóczitelepről Szegedre, függetlenül a folyó viszontagságaitól. Így a korábban kompot használók többsége azóta ezen az autópályán jár be Szegedre. További előny, hogy Marosleléről innentől kezdve autóbuszjárat is jár Szegedre az autópályán keresztül. 2013. december 2-án a tápéi kompátkelő megszűnt a Tiszán.

ForrásokSzerkesztés