Tápiószentmárton

magyarországi nagyközség Pest megyében

Tápiószentmárton nagyközség Pest megyében, a Nagykátai járásban.

Tápiószentmárton
Tápiószentmárton református templom.jpg
Tápiószentmárton címere
Tápiószentmárton címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásNagykátai
Jogállás nagyközség
Polgármester Györe László (független)[1]
Irányítószám 2711
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség5198 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség49,99 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület102,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tápiószentmárton (Magyarország)
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 20′ 26″, k. h. 19° 44′ 38″
Tápiószentmárton (Pest megye)
Tápiószentmárton
Tápiószentmárton
Pozíció Pest megye térképén
Tápiószentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápiószentmárton témájú médiaállományokat.


FekvéseSzerkesztés

Az Alsó-Tápió-mente legnagyobb lélekszámú faluja. Autóval a 4-es számú főút 54-es és 55-ös kilométerszelvényei között leágazó mellékútról közelíthető meg a legegyszerűbben. Aki a fővárosból tömegközlekedéssel kíván eljutni a településre, célszerű a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalat választania, amivel Nagykátáig kell utazni, onnan pedig a legegyszerűbb Volánbusszal megközelíteni Tápiószentmártont, mivel vasút megállóhelye messze esik a központtól.

TörténeteSzerkesztés

A település az őskor óta lakott hely, amit a határában 1923-ban feltárt fejedelmi sírból származó pajzsdísz, a szkíta aranyszarvas is tanúsít. (Eredetije a Magyar Nemzeti Múzeumban, másolata a tápiószelei Blaskovich Múzeumban látható.)

A település első ismert okleveles említése a 15. század derekáról, 1459-ből származik. Azokban az időkben a község területét a Pányi-Gáldi család, illetve Werbőczy István birtokolta. A törökök kivonulásakor elnéptelenedett.

Későbbi birtokosai közül a legnagyobb hírnevet a Blaskovich família szerezte. A jó nevű család tagjai közül is kitűnt Blaskovich Bertalan, aki a 19. század első évtizedeiben részt vett a Kisfaludy Károly által szerkesztett Aurora című folyóirat megindításában (1822), és jelentősen támogatta a hazai lóversenyzést. Fia, ebecki Blaskovich Ernő mezőgazdász nevelte azt a híres ménest, amelyben a Kincsem nevű versenykancát is nevelték.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth János (független)[3]
  • 1994–1998: Tóth János (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth János (független)[5]
  • 2002–2006: Tóth János (Polgári Egyesület)[6]
  • 2006–2010: Tóth János (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth János (független)[8]
  • 2014–2015: Györe László (független)[9]
  • 2016–2019: Györe László (független)[10]
  • 2019-től: Györe László (független)[1]

A településen 2016. március 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és három jelölt közül magabiztosan győzött az érvényes szavazatok abszolút többségével.[10]

Tápiószentmárton az egyik alapítója a Száz Százalékban Átlátható Önkormányzatok Klubja, illetve a Klímabarát Települések Szövetsége nevű szerveződéseknek.[12][13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,6%-a magyarnak, 2% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,5%, református 5,2%, evangélikus 11,6%, felekezeten kívüli 8,8% (17,2% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességek, látnivalókSzerkesztés

TápiószentmártonbanSzerkesztés

Hársas-völgy: több száz tő tavaszi hérics található itt.

Horgásztó: tőzeges horgásztó az Aranyhal Közhasznú Tevékenységű Horgász Egyesület fenntartásában.

Sőregi erdő: nagy kiterjedésű erdős rész vadászati lehetőséggel, a Hermann Ottó Vadásztársaság üzemeltetésében.

Hatvani-hegy (földvár): régészeti lelőhely az Alsó-Tápió jobb partján, bronzkori településre utaló nyomokkal.

Templomok, kápolnák: a településen katolikus, evangélikus, református és pünkösdi vallású templomok és kápolnák vannak; utóbbiak egyike, az ún. Blaskovich-kápolna, amely 1768-ban épült.

Kincsem Lovaspark: Tápiószentmártonban született a „csodakanca” néven is emlegetett Kincsem, a magyarországi lósport legsikeresebb versenylova; ennek emlékét őrzi a lovaspark elnevezése, illetve a park területén működő Kincsem Múzeum. A lovasparkban található borpince, golf- és minigolf-pálya, fedett, versenyek rendezésére alkalmas lovarda, nemzetközi szabványú NB I-es futballpálya, teniszpálya, fedett medence, wellness részleg, játszótér, háztáji állatok bemutatására kiképezett állatbemutató hely, sőt egy szálloda is, apartmannal, étteremmel és konferenciateremmel. A hagyomány szerint itt állt Attila hun király fából készült palotája, sőt feltételezések szerint a sírja is e térségben lehetett. A park területén mindenesetre Attila nevét őrzi az az "energiadomb", amelyet gyógyító hatásúnak tartanak. Itt találták meg 1923-ban az ország egyik legismertebb szkíta kori emlékét, az elektrumból (arany és ezüst természetes ötvözetéből) készült, híres szkíta aranyszarvast is. Mindezeken felül a lovaspark területén található még egy kisrepülőgépek fogadására alkalmas repülőtér is.

Borpince: a Tápió-Vin Kft. által üzemeltetett borpincében a környék településein termő homoki szőlőkből készítenek kedvelt borokat.

Temető: a helyi temetőben kialakított „nemzeti sírkert” részen olyan hírességek sírjai találhatóak meg, mint Magyary-Kossa Sámuel (18491921 ügyvéd, Kubinyi Ágoston (17991873), a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója.

Szentkirályi Móric Pest utolsó polgármestere volt Pest és Buda egyesítése előtt, az Ő családja is Tápiószentmártonban nyugszik, továbbá itt lett eltemetve Várallyay Béla népművelő, helytörténész és családja.

Sportcsarnok és tanuszoda: nemzetközi méretű, parkettás pályával kialakított sportcsarnok, tanuszodával, melyhez szauna és masszázsterem, továbbá edzőterem, kondicionáló terem és pingpongterem is tartozik. A létesítmény akadálymentes megközelíthetőséggel is rendelkezik. Nyári- és edzőtáborozásra alkalmas szálláshelyet tud biztosítani.

Strand- és gyógyvizes termálfürdő: 4 medencével (gyermek-, gyógy-, úszó- és fürdőmedence), homokfotball pályával, gyermek játszótérrel, masszázzsal, pedikür-manikűr szolgáltatással, hideg-meleg ételes büfékkel, fagylaltozóval, sok árnyékkal és rendezett területtel várják a pihenni vágyókat. A fürdő 52 °C-os termálvize (alkáli-hidrogénkarbonátos–kloridos hévíz) 650 méter mélyről tör fel; általános fájdalomcsillapító, nyugtató és alvásjavító hatással bír, de alkalmazható különféle bőrbetegségek orvoslására is, és degeneratív kopásos mozgásszervi betegségek gyógyításában rendkívül hatásos, mivel a reumatológiai folyamatok aktivitásának csökkentését idézi elő. Tapasztalatok szerint a gyógyvíz főleg mozgáskorlátozottsággal járó, súlyosabb sérülések utókezelésében alkalmazható sikerrel. Alkáli-hidrogéntartalma miatt mozgásszervi és nőgyógyászati kórképekben javasolható, valamint kloridtartalma miatt általános erősítő és ellenállás-fokozó hatással is bír. A fürdő vize 2003 óta hivatalosan is gyógyvíznek minősül. Jelenleg szezonális jelleggel üzemel május elejétől szeptember végéig. A strandfürdő környékén több mint 1300 üdülőingatlan található.

Tápiószentmárton-Göbölyjárás településrészenSzerkesztés

Horgásztó: a nagy nádas mellett található egy horgásztó, melyet a Nagykáta és Vidéke Horgász Egyesület üzemeltet. A tó mellett kilátó helyezkedik el, ahonnan megfigyelhető az egész környék.

Láprét: Az ősláposban találhatóak a környékbéli tanösvények kiindulási pontjai. A tanösvényeken járva megtalálhatóak olyan növényritkaságok, mint a fehér és az alhavasi zászpa, a szibériai nőszirom és más nősziromfajok, továbbá számos kosborfaj.

Ifjúsági szállás: 30 fő elszállásolására alkalmas, a közelmúltban épült szálláshely, amit a Tápióvidék Természeti Értékeiért Közalapítvány üzemeltet.

Vasútállomás: Ezen a helyen található egy vasútállomás is, ahol a G60-as, Z60-as és a Szolnok felől érkező vonatokra lehet felszállni (nem mindegyik áthaladó vonat áll meg ezen a helyen).

TestvértelepülésekSzerkesztés

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Tápiószentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. a b c Tápiószentmárton települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  12. http://www.edemokracia.hu/?module=news&action=show&nid=222811
  13. http://www.klimabarat.hu/
  14. Tápiószentmárton Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés