Tápszentmiklós

magyarországi község Győr-Moson-Sopron vármegyében

Tápszentmiklós község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.

Tápszentmiklós
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Tápszentmiklós címere
Tápszentmiklós címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásPannonhalmi
Jogállásközség
PolgármesterKovács József (független)[1]
Irányítószám9094
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség916 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület20,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 17° 51′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 36″, k. h. 17° 51′ 07″
Tápszentmiklós (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Tápszentmiklós
Tápszentmiklós
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Tápszentmiklós weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tápszentmiklós témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Sokorói-dombság déli, az Igmándi-Kisbéri medence nyugati peremén helyezkedik el. Kapcsolata egyértelmű a Bakony tájegységgel. Határos Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyével is.

Felszíne változatos. Az alacsony dombokat és a köztük lévő völgyeket homokos, agyagos-löszös, üledék borítja.

Győrtől 27 kilométer távolságra, délkeletre fekszik. Közúton több irányból érhető el: Győr felől a 8222-es, Tatabánya-Kisbér, illetve a 82-es főút veszprémvarsányi szakasza felől pedig a 8218-as úton. Vasúton korábban elérhető volt a Tatabánya–Pápa-vonalon, de itt 2007-ben megszűnt a személyforgalom.

Története szerkesztés

A község határában népvándorláskori leletekre bukkantak. A tatárjárás előtt a falu helyén Yimár (Ilmar) nevű település állott, ami aztán elpusztult. Zenth Miklus néven 1370-ben tűnik fel, mint a pannonhalmi apátság birtoka. 1527-ben Török Bálint foglalja el. 1618-ban Török Zsuzsannára (Nyáry Pálnéra) száll át. 1626-ban Esterházy Miklósnak adja el. Később a törököké lett. A török kiűzése után ismét az Esterházyaké lett, akik mellett a Miskey és gróf Cseszneky családok rendelkeztek még itt birtokkal.

Katolikus temploma 1751-ben, a református pedig 1835-ben épült. Elemi iskolája mindkét felekezetnek volt. A református iskola 1796-ban, a római katolikus 1867-ben épült. Ekkor a határ nagy része Esterházy Móric grófé volt.

A 20. század elején távíróval és vasútállomással rendelkezett. Körjegyzőségi székhely volt. Az 1900-as évek elején a község három utcából állt. Hozzá tartozott az uradalom belső majorja is. Az 1990-es népszámlálás szerint 1083 lakója volt. A település területe nagyrészt szántóból állt. Volt itt rét, legelő, szőlő és konyhakert. Talaja nagyobbrészt homokos agyag, kisebb része kavicsos. Ekkor a lakosok kizárólag földműveléssel foglalkoztak. Korábban híres lótenyésztők voltak.

Mai élete szerkesztés

A községnek az 1898-as IV. törvénycikk által megállapított neve Tápszentmiklós. 1969-ben július 1-jétől Táp Községi Közös Tanács társközsége. 1989 év elejével kivált a közös tanácsból és egyidejűleg önálló községi tanácsot alakított, 1990-től pedig önálló önkormányzata van. Címerét Bittmann István helyi tanár tervezte.

Állategészségügyi hatósági feladatok ellátására Tápszentmiklós székhellyel három községgel kötött megállapodást. Társulási formában oldották meg hét községgel közösen az építésügyi hatósági feladatokat, Pázmándfalu székhellyel.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Molnár Árpád (független)[3]
  • 1994–1998: Molnár Árpád (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács József (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács József (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács József (független)[7]
  • 2010–2014: Kovács József (független)[8]
  • 2014–2019: Kovács József János (független)[9]
  • 2019-től: Kovács József (független)[1]

Testvértelepülések szerkesztés

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
974
978
961
949
888
916
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,2%, református 35,5%, evangélikus 1,4%, felekezeten kívüli 5,2% (24,1% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

  • A község tagja a Szent Miklós Szövetségnek,
  • Búzavirág Népdalkör,
  • évente falunap

Képtár szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. a b Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  5. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  6. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  7. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  8. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Tápszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  10. Tápszentmiklós Helységnévtár

További információk szerkesztés