Tárkány (település)
Tárkány község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban. Hozzá tartoznak Vasdinnyepuszta és Vadasmajor településrészek is.
Tárkány | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Dunántúl | ||
Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
Járás | Kisbéri | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Lakatos László (független)[1] | ||
Irányítószám | 2945 | ||
Körzethívószám | 34 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1409 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 21,68 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 64,94 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 18° 00′ 13″47.591350°N 18.003661°EKoordináták: é. sz. 47° 35′ 29″, k. h. 18° 00′ 13″47.591350°N 18.003661°E | |||
Tárkány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tárkány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésTárkány Komáromtól 24 km-re, Bábolnától 7 km-re délre fekszik, a Kisalföld keleti részén, a vármegye nyugati határának közelében. Központján annak főutcájaként, észak-déli irányban a 8146-os út húzódik végig, Cséppel a 8148-as út, Bábolnával pedig a 8149-es út köti össze.
Története
szerkesztésEgy, a település határában talált, zsugorított pózban eltemetett férfi több ezer éves sírja a mellette talált kőeszközökkel arra utal, hogy e tájon az ember már a mezolitikum idején megtelepedett. 1237-ből származó, első okleveles említését egy 1221-es keltezésű határjáró levélben találjuk, Tarcan alakban. Elnevezése egyes feltételezések szerint a tarqan, alkirály jelentésű főnévre vezethető vissza. 1275-ben a pannonhalmi apátság egyik oklevelében esik szó a faluról, majd 1327-től nemesi tulajdonosai is nyomon követhetők. 1363-ban Tárkányi Finta özvegye, Ethei Péter leánya tárkányi birtokát unokájára, Moki Gergelyre hagyta. 1492-ben Tárkányi András itteni birtokát eladta Tarch Mártonnak.
A török időkben Tárkány is pusztasággá vált, még 1672-ben is lakatlan helyként tartották számon, majd Gencsy Egyed pannonhalmi főapát vette zálogba. 1684-ben telepítették újra a falut, területére többségében református magyarok költöztek, majd 1693-ban birtokosa bérbe adta Komáromi Istvánnak. Ez időktől végig a Főapátság birtokában maradt.
Római katolikus temploma 1734-ben, református temploma pedig 1800-ban épült.
A településhez több puszta is tartozott, pl.: Major, Mihályháza, Ölbő, Parragh és Vasdinnyepuszták.
1945-ig Komárom vármegye Gesztesi járásához tartozott. A második világháború után, 1959-től termelőszövetkezet működik a községben, mely az 1989-es rendszerváltás után átalakult és ma is nyereségesen gazdálkodik. Az itt élők számára napjainkban is főként a mezőgazdaság nyújt megélhetési forrást.
Ölbő
szerkesztésElőször 1171-ben említették Elbeo alakban, személynévként. Első birtokosaként Opuch (Apoch) szerepelt, majd csere folytán a Zách és Jáki, a későbbiekben a Vasdinnyei Vass családé lett. 1517-ben Vass Mátyás és Csepy Józsa kapott rá új adományt, s a főapát is a maga részét Tarcsi Albertnek zálogosította el, majd 1693-ban a zálogból visszaváltotta, s Komáromi Istvánnak adta bérbe. A törökök Ölbőt is lerombolták, megmaradt lakosai új helyre, a mostani község helyére telepedtek. Ölbő templomának romjai még a múlt század elején is láthatóak voltak.
Vasdinnye-puszta
szerkesztésVasdinnye-puszta is népes hely volt. Már Szent László összeírásában is említették Dinna, Digna módon írva nevét.
Vasdinnye elnevezését a Dinnyei Vas családtól vette, melynek már 1435-ben birtokaként említették, ekkor már állt Szent Márton tiszteletére épült temploma is. A törökök Vasdinnyét is elpusztították, azonban a pusztítást kiheverte, határában két puszta alakult ki, mely később Vasdinnye néven egyesült. 1616-tól 1755-ig több birtokosa is volt, ekkor az egész birtok Batthyány Lajos nádor kezére került. A Batthyányaktól később a kincstár vette meg, s a ménesbirtok uradalmaihoz csatolták.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Marosvári István (független)[3]
- 1994–1998: Futó Lajos (független)[4]
- 1998–2002: Futó Lajos (független)[5]
- 2002–2006: Futó Lajos (független)[6]
- 2006–2010: Futó Lajos Sándor (független)[7]
- 2010–2011: Földes Kálmán (független)[8]
- 2011–2012: Földes Kálmán (független)[9]
- 2012–2014: Mészáros Tamásné (független)[10]
- 2014–2019: Mészáros Tamásné (független)[11]
- 2019–2024: Major Lászlóné (független)[12]
- 2024– : Lakatos László (független)[1]
A településen a 2010–2014 közti önkormányzati ciklusban kétszer is időközi polgármester-választást (és egyúttal képviselő-testületi választást) kellett tartani, 2011. augusztus 21-én[9] és 2012. november 25-én,[10] mindkét esetben az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[13][14] A hivatalban lévő polgármester mindkettőn elindult, de csak a 2011-es időközin sikerült is megerősítenie a pozícióját;[9] 2012 őszén ugyanő három jelölt közül mindössze az utolsó helyet érte el.[10]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1518 | 1487 | 1444 | 1373 | 1428 | 1413 | 1409 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 9,4%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11% (23,4% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,3% cigánynak, 0,1-0,1% németnek, bolgárnak, románnak és szlováknak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 44% volt római katolikus, 8,8% református, 0,4% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 19,1% felekezeten kívüli (26% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
szerkesztésItt születtek
szerkesztés- Wallenstein Zoltán (1898. február 19.[18] – Budapest, 1944. szeptember 24.)[19] komáromi, majd pécsi főrabbi, bölcsészdoktor, teológiai író.
- Szinek Izidor (1869–1925), bencés szerzetes, teológus, Biblia-fordító.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ a b Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ a b c Tárkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. augusztus 21. (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ a b c Tárkány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. november 25. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
- ↑ Tárkány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
- ↑ 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 8.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Tárkány Helységnévtár
- ↑ Tárkány Helységnévtár
- ↑ A plébániaház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
- ↑ Születési bejegyzése a tárkányi polgári születési akv. 21/1898. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári halotti akv. 2203/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
További információk
szerkesztés