Főmenü megnyitása

Técső (ukránul Тячів [Tyacsiv / Tiachiv], oroszul Тячeв [Tyacsev / Tjačev], szlovákul Tačová, románul Teceu Mare) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Técsői járás székhelye.

Técső (Тячів)
Técső főutcája
Técső főutcája
Técső címere
Técső címere
Técső zászlaja
Técső zászlaja
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
Járás Técsői járás
Rang város
Alapítás éve1329
Polgármester Ivan Kovacs
Irányítószám 90500
Körzethívószám +380 3134
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség
  • 8980 fő (2017)
  • 9019 fő (2019. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség332,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság210 m
Terület27 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Técső (Ukrajna)
Técső
Técső
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 58″, k. h. 23° 34′ 19″
Técső weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Técső témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A város Huszttól 30 km-re délkeletre, a Tisza jobb partján, a Máramarosi-medence völgyében fekszik, ennek megfelelően ez a folyó, amely Kárpátalja legnagyobb folyója is, a város szerves részét képezi.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a régi magyar Técs személynév kicsinyítő képzős változatából származik.

TörténeteSzerkesztés

 
A református parókia Técsőn

1211-ben Tecu néven említik először.

1308-ban a fő sószállító vizek közt szerepelt Técső is Viskkel, Talaborral, és Szigettel együtt.

A középkorban a közeli sóbányák sóvágói lakták. Kiváltságait 1329-ben kapta Károly Róbert királytól városi ranggal.

1334-ben a pápai tizedjegyzék szerint egyházának papja 60 garas, 1335-ben 48 garas pápai tizedet fizetett.

Técső az öt máramarosi koronaváros egyike volt.

1902-ben Ferencvölgyet csatolták hozzá. 1910-ben 5910 lakosából 4482 magyar, 855 ruszin és 434 német volt. A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Técsői járásának székhelye volt. A trianoni békeszerződéssel Ferencvölgye és a város Tiszán túli része Kistécső néven Romániához került, 1941 és 1944 között újra Técső része lett, majd ismét román terület lett. 1961-óta város, járási székhely, 13 000 lakosából mintegy 4000 magyar.

KözlekedésSzerkesztés

A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal, valamint az N-09-es MunkácsRohatinLviv főútvonal.

LátnivalókSzerkesztés

Técső város egyik legnevezetesebb emlékhelye, mely a XIII. század második felében épült. Először a római katolikus hívőknek adott otthont. A reformáció terjedése és az új hit elfogadása pedig azt eredményezte, hogy 1546-ban a lakosság zöme áttért és felvette a református vallást, így az egész templomot is elfoglalták.

 
Técső központja

TestvérvárosaiSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

 
Hollósy Simon mellszobra Técső központjában

Técső az irodalombanSzerkesztés

Técső a címadó helyszíne Örkény István Técsőiek című egyperces novellájának.

ForrásokSzerkesztés

* Mihály János: Máramarosi diplomák a XIV. és XV. századból, Máramarossziget, 1900.Online hozzáférés

  • Györffy György: Máramaros megye.
  • A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 helytelen ISBN kód: 963 35683 3 X

További információkSzerkesztés