Téglás Gábor (újságíró)

(1877-1900) magyar újságíró

Téglás Gábor (Déva, 1878. február 3.Kolozsvár, 1900. február 25.) hírlapíró, Téglás Gábor régész, állami főreáliskolai igazgató fia, Téglás Géza bátyja.

Téglás Gábor
Született1878. február 3.
Déva
Elhunyt1900. február 25. (22 évesen)
Kolozsvár
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
SzüleiTéglás Gábor
Foglalkozásahírlapíró
SírhelyeHázsongárdi temető
SablonWikidataSegítség
Sírja a Házsongárdi temetőben

Élete szerkesztés

Középiskoláit 1895-ben Déván végezte; a jogot 1895-96-ban Budapesten és a következő években Kolozsvárt hallgatta, ahol a jogi alapvizsgákat letette.

Munkálatai a Kolozsvárban, Magyar Ujságban, a Hétben és az Erdélyi Múzeumban jelentek meg; a Magyar Polgárban (Tgl. jeggyel tárcái, csevegései; a lapnak segédszerkesztője is volt); az Ország-Világban (1895. rajzok, 1896. elbeszélés és Paul Marguerit regénye: Egy világfi története, ford., Petőné Szilveszter estéje, Didó báróné rajzok); az Erdélyben (1899. A szász-sebesi havasok, úti jegyzetek).

Csonttuberkulózisban hunyt el, Kolozsváron a Házsongárdi temetőben nyugszik. A művészvilágban is közkedvelt, „fehér szegfűs költőnek” nevezett fiatal sírjára kivételesen, még halála évében, 1900-ban felállították emlékművét.[1] A műemléki védelem alatt álló síremlékről, melynek talapzatát Veress Zoltán festőművész tervezte, 2006-ban ellopták Veress Zoltánné leveldi Kozma Erzsébet (1879–1973) Téglás Gáborról mintázott büsztjét, már csak a sírtalapzat látható.[2][3]

Művei szerkesztés

  • A holt költő emléke. Kolozsvár, (1894. Felolvasás Jósika Miklósról).
  • Fehér szekfű. Hátrahagyott versei. Uo. 1900. (Ism. Székely Nemzet 87., 88. sz., Vasárnapi Ujság 23.).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés