Főmenü megnyitása

Tényleges életfogytiglani szabadságvesztés

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztés (TÉSZ) a magyar büntetőjog legsúlyosabb büntetése. Legfőbb jellemzője, hogy – az életfogytiglani szabadságvesztéssel ellentétben – az ítélet kizárja annak lehetőségét, hogy bizonyos idő elteltével a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét megvizsgálják.

ElőzményekSzerkesztés

A halálbüntetésSzerkesztés

Magyarországon 1990-ig a halálbüntetés volt a legsúlyosabb büntetés. 1990. október 31-én az Alkotmánybíróság Dr. Horváth Tibor (Halálbüntetést Ellenzők Ligája) kezdeményezése nyomán született határozata (23/1990.) – egy alkotmánybíró különvéleménye mellett – alkotmányellenesnek nyilvánította, és megsemmisítette a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény, a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet, valamint a Büntetés-végrehajtási Szabályzatról szóló 8/1979. (VI. 30.) IM rendelet halálbüntetésre vonatkozó részeit. Ezzel Magyarország követte Nyugat-Európa példáját, és eleget tett azoknak az elvárásoknak, amelyek szerint a diktatórikus rendszerrel együtt ezt az intézményt is fel kell számolni.

Az életfogytiglani szabadságvesztésSzerkesztés

Ezzel a kizárólag fegyház fokozatban végrehajtható életfogytig tartó szabadságvesztés vette át a csúcsbüntetés szerepét, melynek során a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés megkezdése után húsz évvel esedékes.

A jogi helyzet megváltozott 1999 márciusában, amikortól az 1978. évi IV. törvény 47/A. § (1) módosítása lehetővé teszi a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés (mozaikszóval: TÉSZ) kiszabását. Rendes (nem tényleges) életfogytig tartó büntetést továbbra is ki lehet szabni.

A Tényleges életfogytiglani szabadságvesztésSzerkesztés

A korábbi életfogytiglani ítéleteknél az ítéletben ki kellett térni arra, hogy az elítélt feltételes szabadságra bocsátását legkorábban mikor lehet kezdeményezni. Ez legkevesebb 20 évvel a büntetés megkezdése után lehetett esedékes. Fontos, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - ez nem azt jelenti, hogy egy életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt fogvatartott, akinél a feltételes szabadságra bocsátás pl. 25 év után kezdeményezhető, 25 év múlva szabadul is. A jogszabály csupán megadja a lehetőséget, hogy annak engedélyezését megvizsgálják. Így csak akkor helyezik feltételesen szabadságra a fogvatartottat, ha arra alkalmasnak találják, pl. jó magaviseletű volt, vagy nem jelent kockázatot a civil társadalom számára. Ez elég ritka. A módszer legfőképp arra szolgál, hogy általa érdekeltté tegyék az elítéltet az együttműködésben, a jó magaviseletben.

Ezen feltételes szabadságra bocsátást zárja ki a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés. Ilyen esetben ennek még csak a lehetőségét sem vizsgálják. Ennek megfelelően az elítélt - rendkívüli körülmény (pl. államfői kegyelem) hiányában - biztosan a fegyintézetben tölti élete hátralevő részét, függetlenül attól, hogy jó magaviseletű volt-e vagy sem.

Szakmai viták a TÉSZ körülSzerkesztés

Mivel a TÉSZ-szel sújtott fogvatartott magaviselete nem releváns a büntetés végrehajtásának tekintetében, sokan ellenzik ezt az intézményt a jogászok, a büntetés-végrehajtási szakemberek, a kriminológusok, a politikusok, de legfőképpen az emberi jogi szervezetek körében. Főleg azt emelik ki, hogy a reménytelenné váló fogvatartottal szemben nem marad a büntetés-végrehajtási intézet kezében olyan eszköz, amivel fegyelmezheti az elítéltet. Így az bármikor dühöngő, vagy akár gyilkoló fenevaddá változhat.

A támogatói azonban azzal érvelnek, hogy bizonyos bűnelkövetőknél minden lehetőséget ki kell zárni annak, hogy a társadalomba valaha is visszakerüljenek. Ezen csoport szerint nem kizárt, hogy egy elkövető - a szakembereket megtévesztve - magát a feltételes szabadságra bocsátásra alkalmasnak mutatja, valójában azonban továbbra is veszélyes. Az ellenzők körébe tartozik az Országos Kriminológiai Intézet. Az Európai Unióban a TÉSZ-t Magyarországon kívül még az alábbi országokban alkalmazzák: Franciaország, Észtország, Ausztria, Bulgária, Dánia, Írország, Olaszország, Hollandia, Egyesült Királyság.[forrás?]

TÉSZ a gyakorlatbanSzerkesztés

A tényleges életfogytiglani szabadságvesztésre ítéltek főszabály szerint a Szegedi Fegyház és Börtön (az ún. „Csillag”) fegyház épületének (csillag épület) harmadik emeletén található hosszúidejű speciális rezsimű körletben (HSR körlet) kezdik meg büntetésük letöltését. Van arra lehetőség, hogy kérvényezzék áthelyezésüket normál rezsimbe, ez azonban ritka, ugyanis a HSR körlet hazai viszonylatban luxusnak számít. Hazánkban jelenleg több mint 30 fogvatartott tölt tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetést.

ForrásokSzerkesztés

  • Lándori Tamás: A Szegedi Fegyház és Börtön HSR körlete
  • A Szegedi Fegyház és Börtön hivatalos honlapja [1]
  • A Magyarország.hu portál jogszabálykeresője: [2]

- 23/1990. (X.31.) AB határozat - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény - 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (a szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól) - 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról)

  • Jelentés a Magyar kormány számára a CPT által 2007. január 30. és 2007. február 1. napja között tartott helyszíni vizsgálatról
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap