Főmenü megnyitása

Térey Sándor (eredeti nevén Kuthy Sándor, Debrecen, 1886. október 2.Budapest, 1955. október 11.), költő, regényíró, műfordító.

Térey Sándor
Élete
Született 1886. október 2.
Debrecen
Elhunyt 1955. október 11. (69 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, regény

ÉleteSzerkesztés

A reáliskolában Tóth Árpád osztálytársa volt. Kolozsvárott és Budapesten folytatott jogi tanulmányokat, majd Debrecenbe, szülővárosába visszatérve kezdett ügyvédi praxist. A Tanácsköztársaság alatt 1919-ben aktívan politizált, kiállt a vörös-hatalom mellett, de a bukás után sikeresen visszatért a "polgári világba". Városi ügyész Budapesten, később az Idegenforgalmi Hivatal igazgatója, a Cobden Szövetség tisztségviselője, a Városkultúra című lap szerkesztője. 1928 és 1934 között a népszövetségi delegáció munkatársa, Apponyi Albert és Klebelsberg Kuno beosztottja. A háború után 1945-ben a miniszterelnökségen, később az Elhagyott Javak Kormánybiztosságán dolgozott.

Verseit többnyire a Nyugat közölte. A Kisfaludy Társaság Visszatérés című regényét 1924-ben Franklin-díjjal jutalmazta. Beválogatták a két háború között megjelent egyik legrangosabb költői antológiába, a Vajthó László szerkesztette Mai Magyar Múzsába (megjelent 1930-ban). Térey több eladást tartott olasz, svájci, francia egyetemeken a magyar kultúráról. Saját fordításában kiadta franciául Ady Endre válogatott verseit (André Ady, Choix de poesies címmel), a kötet az olvasók és kritikusok körében sikert aratott.

MűveiSzerkesztés

 
Térey Sándor: Magányos ember (verskötet, Méliusz Kiadás, 1922)
  • Versek (versek, 1907)
  • A fehér hegedű (versek, 1909)
  • Feltámadás (versek, 1920)
  • Magányos ember (versek, 1922)
  • Visszatérés (regény, 1925)
  • Berg Kristóf lelkiismerete (regény, 1929)
  • Vidéki magyar városok kultúrája (tanulmány, 1931)
  • A föld lelke (regény, 1932)
  • Az Eltörött Hegedű (versek, kézirat)

FordításaiSzerkesztés

Díjak, elismerésekSzerkesztés

ForrásSzerkesztés