Tímár Éva
Tímár Éva[1] (Siklós, 1940. október 12. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész.
| Tímár Éva | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Születési név | Gerber Éva |
| Született |
1940. október 12. (81 éves) Siklós |
| Gyermekei | Tímár Rita (1977–) |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Híres szerepei |
Joli néni A mi kis falunk |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1972 |
| Kiváló művész | 2010 |
| Érdemes művész | 1982 |
| További díjak | Jászai Mari-díj (1972) |
| Tímár Éva IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tímár Éva témájú médiaállományokat. | |
Életpályája
Születési neve: Gerber Éva, szülei: Gerber Gyula és Redváncz Mária voltak. 1957-1961 között a Színművészeti Akadémia hallgatója volt. Ennek elvégzése után 1961-ben a debreceni Csokonai Színházhoz szerződött 1963-ig. 1963-1966 között, valamint 1989-1991 között a Nemzeti Színház tagja volt. 1966-1971 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze volt. 1971-1974 között a Pécsi Nemzeti Színházban lépett fel. 1974-1979 között a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1979-1988 között a Miskolci Nemzeti Színház tagja volt. 1988-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatához. 1991-1996 között valamint 2004-től -megszűnéséig (2011) - a Budapesti Kamaraszínház tagja volt. 1996-2000 között a Magyar Színészkamarai Egyesület vezetőségi tagja volt. 1996-2003 között a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt. 2003-2004 között a Soproni Petőfi Színházban játszott. 2011 óta a Gózon Gyula Kamaraszínház tagja volt.
Magánélete
Első férje Kárpáti György sportoló volt.[2] Később 10 évig élt együtt Bujtor István színésszel, majd Csiszár Imre rendezővel.[3] A Tordy Géza színművésszel való kapcsolatából egy gyermeke született, Tímár Rita (1977–).[4][5][6]
Színpadi szerepei
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: Gerber Éva-ként: 10; Tímár (Timár) Éva-ként: 169. Ugyanitt hatvanöt színházi fotón is látható.[7]
- Manneken (Nestroy: Lumpáciusz Vagabundusz avagy a három jómadár)[8]
- Mirandolina (Goldoni)
- Blanche (Williams: A vágy villamosa)
- Olga (Csehov: Három nővér)
- Anfisza (Csehov: Három nővér)
- Sen Te (Brecht: A szecsuáni jólélek)
- Elmira (Molière: Tartuffe)
- Mamy (Robert Thomas: Nyolc nő)
- Siri (Enquist: A Tribádok éjszakája)
- Aase (Ibsen: Peer Gynt)
- Phaedra (Enquist: Ének Phaedráért)
- Elin (Norén: Az éjszaka a nappal anyja)
- Brusconné (Bernhard: A színházcsináló)
- Giza (Örkény István: Macskajáték)
- A: (Albee: Három magas nő)
Filmjei
Játékfilmek
|
|
Tévéfilmek
- 1956.11.01. (1959)
- Homokba rajzolt madár (1963)
- Váltás (1964)
- Viharban (1966)
- Házassági évforduló (1970)
- A medikus (1974)
- Ősbemutató (1974)
- Hátország (1976)
- Vakáció a halott utcában (1978)
- Két pisztolylövés (1980)
- Faustus doktor boldogságos pokoljárása (1982)
- Linda (1984)
- Megbízható úriember (1984)
- Villanyvonat (1985)
- Glóbusz (1993)
- Hotel Szekszárdi (2002)
- Tűzvonalban (2009)
- A mi kis falunk (2017–)
- Mintaapák (2019)
Díjai
- Jászai Mari-díj (1972)
- Érdemes művész (1982)
- Kiváló művész (2010)
Jegyzetek
- ↑ Vezetékneve egyes forrásokban: Timár
- ↑ „Egy percet se vesztegethetek". (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ FIXTV HUNGARY (2018. október 9.). „FIX TV | Bóta Café - Tímár Éva | 2018.10.09.”.
- ↑ Lásd Hermann Péter (főszerk.): Ki kicsoda 2000 2, Greger-Biográf Kiadó, Budapest, 1622, 1999.
- ↑ Műsorok Archívum | Klubrádió. www.klubradio.hu. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ Tímár Éva egy csodának köszönheti a lányát - nlc.hu (magyar nyelven), 2020. szeptember 4. (Hozzáférés: 2020. október 11.)
- ↑ 2013. május 8-i lekérdezés
- ↑ A Színházi Adattárban rögzített első bemutatója. 1959. február 19. Ódry Színpad
Források
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk
- HMDB
- Gózon Gyula Kamaraszínház Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Színházi adattár. Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
