Tóth János (operatőr)

(1930–2019) magyar filmrendező, operatőr
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 5. 3 változtatás vár ellenőrzésre.

Tóth János (Tolna, 1930. szeptember 1.Budapest, 2019. augusztus 29.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, kinematográfus, filmrendező, dramaturg.

Tóth János
Született1930. szeptember 1.[1]
Tolna
Elhunyt2019. augusztus 29. (88 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1954)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető

SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

Apja uszálykormányos volt. Iskolai tanulmányait Tolnán végezte, az iskola mellett a helyi moziban rolnizó volt, de a mozigépésznek is besegített, ezenkívül diahirdetésekkel foglalkozott, a helyi iparosok, cégek az általa készített diaképeket vették meg. A megkeresett pénzből vásárolta meg első fényképezőgépét, keskenyfilmvetítőjét is. 1944 és 1949 között villanyszerelő- és műszerészinas volt nappali tagozaton, este meg a mozigépházban dolgozott. A kor akkori filmjeit számtalanszor látta, sőt karbantartás alatt a számára érdekesebb részleteket többször is megnézhette. Élete meghatározó élménye ez az időszak, a 20–40-es évek magyar, és külföldi filmek világának megismerése, megszeretése. Ekkor készítette el első amatőr filmjeit is. A Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója lett, 1954-ben diplomázott. A Főiskola elvégzése után a Mafilm operatőre lett, mellette a Pannónia Filmstúdióban is részt vett különböző filmek elkészítésében. Érdekelte a képi megjelenítés, az ősmozi, a némafilmek világa, (A falu rossza, Az obsitos). Ezek felújításában restaurátorként vett részt. A Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Operatőrként rendezői voltak Huszárik Zoltán, Makk Károly és Novák Márk. 2004-ben kilenc társával vehette át a Magyar Mozgókép Mestere díjat, melynek feltétele, hogy Kossuth-díjas legyen az illető, és betöltse a 65. életévét (mellette Bacsó Péter, Böszörményi Géza, Gyarmathy Lívia, Illés György, Jancsó Miklós, Kovács András, Makk Károly, Mészáros Márta, Szécsényi Ferenc kapta meg a havi félmillió forinttal járó díjat). Specialitása a rövidfilm, dokumentumfilm, játékfilm, animáció, bábfilm készítése és a régi filmek restaurálása.

Operatőrként

szerkesztés

Rövidfilmek

szerkesztés
  • Paprikajancsi (1958)
  • Eljegyzés (1959)
  • Az óriás (1960)
  • Játék (1962)
  • Igézet (1963)
  • Kedd (1963)

Játékfilmek

szerkesztés
  • Vörös tinta (1959)
  • Szombattól hétfőig (1959)
  • Áprilisi riadó (1961)
  • Lopott boldogság (1952)
  • Csendélet (1962)
  • Nappali sötétség (1963)
  • Elégia (1965)
  • Vízivárosi nyár (1964)
  • Háry János (1965)
  • Az orvos halála (1965)
  • Patyolat akció (1965)
  • Kötelék (1967)
  • Isten és ember előtt (1968)
  • Capriccio (1969)
  • Szerelem (1971)
  • A sípoló macskakő (1971)
  • Macskajáték (1974)
  • Egy erkölcsös éjszaka (1977)
  • Az utolsó kézirat (1987)

Dokumentumfilmek

szerkesztés
  • Acéltámok (1953)
  • Amerigo Tot (1969)

Rendezőként

szerkesztés

Rövidfilmek

szerkesztés
  • A szökevény (1958)

Játékfilmek

szerkesztés
  • Mi lesz veled Eszterke? (1968-rendező asszisztens)
  • Csak egy telefon (1970-rendező asszisztens)
  • Aréna (1970)
  • Poézis (1972)
  • Study I. (1974)
  • Study II. (1975)
  • Mozikép (1976)
  • Shine – Ragyogás (1982)
  • Örökmozi (1982)

Színészként

szerkesztés
  • Vörösföld (1982)

Dramaturgként

szerkesztés

Film Tóth Jánosról

szerkesztés

Tevékenységéről dokumentumfilmet készített a budapesti Focus-Fox stúdió 2022-ben [3] Tóth Jánosnak a filmen megszólaló munkatársai (Gelencsér Gábor, Soltész Judit, Kardos Sándor és a zeneszerző Eötvös Péter) kiemelik a kép és hang különleges egységét az általa készített filmekben.

Díjai, elismerései

szerkesztés
  1. a b BnF források (francia nyelven)
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. július 7.)
  3. A kinematográfus. IMDB. (Hozzáférés: 2023. július 3.)

További információk

szerkesztés