Tóth Lajos (orvos)
tőrei és tótmegyeri Tóth Lajos (Kiskőrös, 1856. június 11.[2] – Budapest, 1926. december 14.)[3] orvos-író, államtitkár.
| Tóth Lajos | |
| Született | 1856. június 11.[1] Kiskőrös[1] |
| Elhunyt | 1926. december 14. (70 évesen)[1] Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | helyettes államtitkár (1918. november 9. – , Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1879) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életút szerkesztés
Tóth Lajos (1819–1908)[4] ügyvéd, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei főügyész, a pesti református egyház tanácsosa és Wraubeck-Serré Anna[5] elsőszülött gyermekeként született. A Budapesti Tudományegyetemen végezte tanulmányait, ahol 1879-ben avatták orvossá.[6] Egy évig az élettani tanszéken, majd fél évig a szemklinikán dolgozott mint gyakornok. 1881 februárjában tanársegédi kinevezést kapott a gyógyszertani tanszéken. 1884-ben császári és királyi tartalékos ezredorvos és Pest megyei tiszti főorvos lett. Két évvel később gyógyszertanból egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1890-ben kinevezték a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem gyógyszertani tanszékére, azonban nem fogadta el az állást. A Vallás- és Közoktatási Minisztériumban az egyetemi főosztály vezetője lett. Közreműködött a pesti egyetem orvoskarának modernizálásában, valamint a pécsi, szegedi és debreceni egyetem orvoskarainak létrehozásában. 1904. október 26-án miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki, majd 1918 végén helyettes államtitkár lett. Érdemeiért a debreceni és szegedi egyetem valamint a budapesti egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta.[7]
Számos szakmai testületben töltött be tisztségeket, pl. az Országos Közegészségügyi Tanács jegyzője, a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Központi Bizottságának elnöke és az Igazságügyi orvosi Tanács elnöke volt.[8] Az Orvosi Hetilap szerkesztőségének tagja volt, illetve közreműködött a Magyar Gyógyszerkönyv második kiadásának gyógyszertani részében.
Családja szerkesztés
Felesége Dietzl Anna volt, akit 1885. május 26-án a Belvárosi plébániatemplomban vett nőül.[9]
Gyermekei:
- Tóth Zoltán (1886–1955). Felesége Stern Margit.
- Tóth Lajos (1889–?)
Művei szerkesztés
- A hevenyfertőző betegségek tanának átalakulása. Budapest, 1884. (A Balassa-díjjal jutalmazott pályamunka)
- Mentő-eljárások mérgezések eseteiben. Budapest, 1891. (Különnyomat a Mentők Lapjából).
- Orvosi mentés kézikönyve. Többekkel. (Budapest, 1891)
Díjai, elismerései szerkesztés
- Lipót-rend
- Szent István-rend kiskeresztje
- III. osztályú vaskoronarend lovagja
- II. osztályú polgári hadi érdemkereszt
- II. osztályú Vörös Sas-rend
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. január 24.)
- ↑ Születési bejegyzése a soltvadkerti református keresztelési akv. 20/1856. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 31.)
- ↑ Gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. december 30.)
- ↑ id. Tóth Lajos gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. december 31.)
- ↑ id. Tóth Lajosné gyászjelentése. (Hozzáférés: 2021. december 31.)
- ↑ Kiskőrös helytörténeti monográfiája. Petőfi Nyomda (1989) 618-619.
- ↑ Kiskőrös helytörténeti monográfiája. Petőfi Nyomda (1989) 618-619.
- ↑ Kiskőrös helytörténeti monográfiája. Petőfi Nyomda (1989) 618-619.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest-Belvárosi római katolikus esketési akv. 144/1885. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. december 31.)
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.
- Magyar orvoséletrajzi lexikon. Összeáll. Kapronczay Károly–Közrem. Tóth Magda. Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó. 2004. ISBN 963-950-132-8
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
