Főmenü megnyitása

Tóth Sándor (költő)

József Attila-díjas magyar költő, író

Tóth Sándor (Szolnok, 1939. augusztus 18.2019. szeptember 11.) József Attila-díjas (1995) író, költő, újságíró, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő.

Tóth Sándor
TothSandorFotoThalerTamas.JPG
Született 1939. augusztus 18.
Szolnok
Elhunyt 2019. szeptember 11. (80 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem (1964–1970)
Kitüntetései

A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth Sándor témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei Tóth Kálmán és Oravecz Erzsébet voltak. Esztergomban érettségizett 1958-ban. Teológiai tanulmányait Egerben kezdte 1958-1960 között, de 1960-1962 között Budapesten fejezte be. 1963-1965 között művelődési intézményekben dolgozott. 1964-1970 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-történelem szakos hallgatója volt. 1971-től az Új Ember munkatársa, majd olvasószerkesztője lett. 1974-1975 között elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. 1985-től az Országos Filharmónia műsorvezetője volt. 1986-tól a Segítő Szűz Mária templom gondnoka. 1990-1994 között Pásztó és környéke országgyűlési képviselője volt a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben, az Országgyűlés Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottságának tagja volt. 1994-1996 között az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola adjunktusa, 1996-tól tanszékvezető docense, 2004-től pedig a Magyar Katolikus Rádió szerkesztője volt.

A Vigilia című katolikus folyóirat zenei rovatának szerzője volt évekig.

Kapcsolata az állambiztonsággalSzerkesztés

Ungváry Krisztián történész kutatásai szerint 1990 előtt 18 éven át „Tatár” fedőnéven besúgóként dolgozott, ezen belül a hazafias római katolikus sajtó vonalán foglalkoztatták; adatlapján a „gátlástalan” minősítő jelző olvasható, valamint az is, hogy a hálózati munkát szívesen vállalta. Iktatott B- és M-dossziéja nem került elő, vagyis sem az esetleges beszervezés körülményeiről, sem az esetleges jelentésekről nem maradtak fenn dokumentumok.[1]

MagánéleteSzerkesztés

1970-ben házasságot kötött Frész Erzsébettel. Öt gyermekük született: Sándor (1971), András (1973), Anna Mária (1976), Balázs Miklós (1979) és Gergely (1980).

MűveiSzerkesztés

  • Belül ragyoghatsz (versek, 1992)
  • Kövek és pillangók (versek, 1994)
  • Arckép és vallomás (prózai, lírai válogatás, 1994)
  • A keresztnevek eredete (1998)
  • Kupola-jegyzetek (1998)
  • Adagio (versek, 1999)
  • Isten ritmusa (esszék, útirajzok, 2001)
  • Csillagárnyék (versek, 2008)
  • Följegyzések a hegyen (publicisztikák, 2014)
  • Táj és lélek. Barangolások könyve. A Magyar Katolikus Rádió hangfelvételei alapján, 2004-2015; Üveghegy, Százhalombatta, 2015 + DVD
  • Fény- és lombhullámok. Kisprózák, arcok, művek; Szent István Társulat, Bp., 2016
  • Táj és lélek II.; Üveghegy, Százhalombatta, 2017
  • Őszi számadás. Jegyzetek, esszék, beszélgetések; Szent István Társulat, Bp., 2017
  • Elfelejtett harmóniák (versek és műfordítások); Üveghegy, Százhalombatta, 2018

MűfordításaiSzerkesztés

  • Selma Lagerlöf: Krisztus-legendák (1992, 2008, 2015)
  • Jean Guitton: Az én kis katekizmusom (1995)
  • Selma Lagerlöf: Az Antikrisztus csodái (1997)
  • Adagio (versek, 1999)
  • Liptói lantosok (2005)

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kolozsi Ádám: Megvan az állambiztonsági lista az 1990 utáni parlamenti képviselőkről. Index, 2017. december 11. (Hozzáférés: 2018. január 4.)
  2. Magyar Kurír

ForrásokSzerkesztés