Főmenü megnyitása

Tömöry Péter (Tömöri; Peter Wallner Kolozsvár, 1943. július 11.–) magyar költő, író, műfordító, rendező és dramaturg. A Magyar Írószövetség, a Magyar PEN-Club tagja.

Tömöry Péter
Tomorypeter.jpg
Élete
Született 1943július 11. (76 éves)
Kolozsvár
Házastársa Lőrincz Melinda, szobrász, díszlet- jelmeztervező
Gyermekei Dr. Tömöry Gyöngyvér, Tömöry Sára, Tömöry Júlia
A Wikimédia Commons tartalmaz Tömöry Péter témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Bár Kolozsváron született, kisgyermek korát Székelyudvarhelyen töltötte, ahol szülei dr. Tömöry Ödön és pávai Vajna Judit a református kollégium, illetve a református tanítóképző tanárai voltak. Itt végezte az elemi iskola első három osztályát. 1953-ban a család Kolozsvárra költözött. Itt 1954-1956 között román nyelvű iskolában tanult. 1957-től a  kolozsvári Ady–Şincai Líceum (volt református kollégium) diákja, itt érettségizett (1961), majd a BBTE bölcsészkarán román–magyar szakos tanári oklevelet (1966), 1963-ban szakedzői (alpesi sí) diplomát szerzett. Két évig a sepsiszentgyörgyi Textilipari Iskola tanára és a brassói román síiskola, oktatója volt. 1968–72 között alapító szerkesztőként a Megyei Tükör rovatvezetője. 1972–74 között színház-rendezői képesítést szerzett a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskolán. (Osztályvezető professzora  Tompa Miklós. Vizsgaelőadása: M. Sebastian A sziget (Szatmárnémeti Északi Színház, 1974) 1974–78-ig a bukaresti televízió magyar adásának szerkesztő-rendezője.

1978-ban áttelepült Magyarországra. Itt előbb a debreceni színház dramaturgja, 1979–82 között a kecskeméti, Katona József Színház rendezője illetve vezető rendezője, 1982–84-ben a veszprémi, 1985–89-ben a zalaegerszegi színház rendezője. 1983-ban megalapítja a veszprémi Harag György irodalmi színpadot, amelyen klasszikus mesejátékokat és fiatal magyar írók avantgárd darabjait rendezi.(Márton László: Tagok szerinti szépség, Esterházy Péter: Daisy). 2005-ben a veszprémi  Visszhang folyóirat alapító szerkesztője, a veszprémi Gyopár síiskola alapítója.

1989-ben Németországba költözött. 1991-1993 között a  Badische Landesbühne főrendezője lett, majd a bonni  Euro Theater Central vezető rendezője és művészeti tanácsadója (1995- 2014). 

2000-2003 között a Veszprémi Petőfi Színház művészeti vezetője. A Polányi Passió (2001-2014) a Máréfalvi Mirákulum (2003-2007) írója, rendezője .

MunkásságaSzerkesztés

A második Forrás-nemzedékkel költőként indult, első versei az Utunkban jelentek meg 1963-ban. Rövid prózai írások mellett a Kapuállító c. sepsiszentgyörgyi antológia (1969) is még főleg verseit közli. Forrás-kötete (Fogasra akasztott érzés, 1970) novellákat és egy színművet (A biciklista) tartalmaz, de az előszóíró Páskándi Géza szerint „epikájában és drámájában a líra olykor vegytisztán is jelen van”.Még első kötetének megjelenése előtt, 1969-ben sikerrel mutatta be a Sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház A pipacsok halála c. abszurd színdarabját Seprődi Kiss Attila rendezésében. Ugyanez a színház játszotta, még nagyobb sikerrel, A szék c. drámáját, Völgyesy András rendezésében (1972). Nagy feltűnést keltett a Megyei Tükörben 1969-ben 26 folytatásban megjelent Banditák nyomában c. riportregénye, amelyben a felső-háromszéki székely betyároknak a kommunista államhatalommal vívott kétségbeesett harcát ábrázolta. Két bábdarabját (János Vitéz. 1973; A vörösbogyók szigete. 1974) is bemutatta a marosvásárhelyi bábszínház; ugyanakkor a marosvásárhelyi rádió magyar adásában állandó mesefüzérrel volt jelen; ugyanitt sugározták Az idő árnyékában c. rádiódrámáját Hunyadi András rendezésében. Őfelsége, a nép c., Szathmáry Pap Károlyról szóló történelmi krónikáját 1976-ban; Síp a tökre c. komédiáját 1978-ban mutatta be a Temesvári Állami Magyar Színház, utóbbit saját rendezésében.

Mint műfordító is jelen volt a színpadon: 1968-ban az ő fordításában játszotta a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház Dumitru Radu Popescu Cézár, avagy a kalózok bohóca c. darabját; lefordította továbbá Ion Ardeleanu Koronát Dózsának (1973), Mihail Sebastian A sziget (1974), Victor Eftimiu Rokonunk, a csavargó (1975), Aurel Baranga Szicíliai védelem (1975) és Ion Băieşu Szélhámosok a szabadban (1975) c. színműveit. Dumitru Radu Popescu és Ion Băieşu darabjaiból saját rendezésében tévéfilmet is forgatott, amelyeket a bukaresti TV magyar adása mutatott be (1975). Továbbá magyarra fordítja Matei Vişniec: A pandamedvék története, Paparazzók, A kommunizmus története elmebajosoknak mesélve, Bohóc kerestetik, Power: Mesterkurzus, Novarina: Levél Luis de Funesnek, R. Alfieri: Hat táncóra, hat hét alatt, P. Turrini: Alpesi fény, Woityla: Az ékszerész boltja,  Dino D’Introna-Giacomo Ravichio: Robinson and Crusoe, Tan Han: Visszatérés délre, H.R.Unger: Rejtekhely a XX. században,  H.M. Enzensberger: Voltaire unokaöccse, D. Solomon: A tavalyi hó, Erdmann: Az öngyilkos színműveket. 

1976-1977  között  állandó rovatban mutatja be a bukaresti Ifjúmunkás irodalmi mellékletében (IM) a  kortárs fiatal román költőket magyarra ültetett verseiken keresztül. Románra fordítja Barta Lajos: Szerelem- Iubire (bemutató: bukaresti Nemzeti Színház) és Bertholt Brecht Kleinbürgerhochzeit-Nunta mic burgheză (bemutató: szatmári Északi színház) című darabjait. Silvia Obreja Frumoasa nelinişte – A szép nyugtalanság c. kétnyelvű verseskötete is az ő fordításában jelent meg, 1994-ben Marosvásárhelyen.

KöteteiSzerkesztés

  • Fogasra akasztott érzés (1970, Bukarest, Forrás sorozat) 
  • Vőlegényfogó (1979, Budapest) 
  • Fehér förgeteg (1990, Budapest)
  • Europa, süsse Heimat (Európa, édes haza, 1992., Bruchsal,  Peter Wallner néven, Franz Csikyvel közösen)
  • Erdélyi Anekdotika (2006, Csíkszereda)
  • A vörösbogyók szigete (2013, Kolozsvár, Hodgyai Csaba-Arnold- Dexiur grafikai diplomamumkája))
  • Drakula földje, avagy Bodóné lányai (2015, Veszprém)

Antológiák

  • Kapuállító (1969, Sepsiszentgyörgy)
  • Forrás Antológia (1989, Kecskemét)
  • Özönvíz (2000, Sepsiszentgyörgy)

Színművei, rendezéseiSzerkesztés

Színműveit, átiratait számos magyarországi, erdélyi, vajdasági, németországi színház tűzte műsorára: Sip a tökre,  A szék,  Az idő árnyékában, Őfelsége a nép, Vőlegényfogó, Az idő alkalmatos volta, Quasimodo, Nőpápa, Europa süsse Heimat, Das Decameron, Sophies Welt, Canterburi mesék, Titkos álom, Harcos-karcos betlehemes (bábdarabok), Ludas Matyi (bábopera, Horváth Károly zenéjével).  Több mint száz színpadi művet rendezett magyar, német, román színházakban. Ezek között jelentős ősbemutatókat: Horváth-Józsa-Tömöry: Sip a tökre,  Tömöry: A szék (Sepsiszentgyörgy) A.V. Vampilov: Búcsúzás júniusban, Tolnai Ottó: Végeladás, (Kecskemét) Paripacitrom (Újvidék),  C. Confortes: Maraton, Végel László: Judit (Újvidék) A. Szolzsenyicin: A kopasz és a lágerkurva, Pozsgai Zsolt: Horatio, Kiss Irén: Mayerlingi fondorlatok, Móricz Zsigmond: Fortunátus,  Kemény Gábor- Tömöry: A Notre Dame-i toronyőr, Rolf  P. Parschwitz: A revizor, (Zalaegerszeg) Bocaccio: Das Decameron, J. Gaarder-P.Wallner: Sophies Welt, G. Freytag: Die Journalisten, Wojtyla (II. János Pál): Der Laden des Goldschmieds, Raafi Peer : Liebesgeflüster (Bonn), Eőrsi István: Die Fässer (Badische Landesbühne), Faßbinder: A szenny, a város és a halál, Csokonai-Tömöry-Kaláka: Az özvegy Karnyóné, Tömöry: Az idő alkalmatos volta- Bethlen Gábor, A. Doriadis: Különös délután (Veszprém), Tömöry-Kemény: Clopotarul de la Notre Dame, Tankred Dorst: Scrisoarea a sosit de la Fernando Krap (Teatrul de Nord), Vişniec: A pandamedvék története (Székesfehérvár), Horváth Károly-Tömöry Péter: Nőpápa (Sepsiszentgyörgy), Márton László: Tagok szerinti szépség, Esterházy Péter: Daisy (Veszprém, Harag György színpad).

Shakespeare: Hamlet - Badische Landesbühne, Szentivánéji álom - kecskeméti Katona József színház,  Romeo şi Julieta - Teatrul de Nord Satu Mare, Romeo und Julia- Theater der Jugend Bonn, Brecht: Der Kaukasische Kreidekreis- Badische Landesbühne,  Csehov: Háztűznéző- Bukarest, televízió, Barta Lajos: A tanítónő- zalaegerszegi Hevsi Sándor színház, I. Băieşu: Das Spiel mit... (Szeben, német színház),Gogol: Házasság -Kecskemét, Hasek: Svejk- Zalaegerszeg, Szolzsenyicin: A kopasz és a lágerkurva- Zalaegerszeg, Ionesco: Die Stühle, Die Unterrichtsstunde - Euro Theater Bonn, B.Friel: Das Yalta Spiel- Euro Theater, Goethe: Faust- Zalaegerszeg, Mrozek: Die Emigranten -Euro Theater, E. Schmitt: Der Freigeist - Euro Theater, H. Pinter: Der Hausmeister- Euro Theater, Schiller: Maria Stuart-Szekszárd, német színház, Y. Mishima: Madame de Sade- Euro Theater, A. Horowitz: Bonnards Geheimnis- Euro Theater, J. Logan : Rot- Euro Theater –,    rendezései egy eredeti, poétikus színpadi vízióról tanúskodnak, amelyhez nagyban hozzájárultak Kóthay-Dobre Judit, Füzy Sári, Szakácsi Márta, Bischof Sándor és Lőrincz Melinda jelmez- és díszlettervezők.

2002-ben, a sepsiszentgyörgyi Atelier nemzetközi színházi fesztiválon Fassbinder: A szenny a város és a halál (Veszprém, Petőfi színház) valamint Ionesco: Die Stühle  (Euro Theater Central Bonn) előadásaiért a legjobb rendező díjat nyerte el  

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

    • Yvonne Sterk: La poesie de Roumanie, La Revue Nationale, Bruxelles, Février, 1965.
    • (m. z.) [Márki Zoltán]: Ki fejti meg a mesét? Utunk, 1968/48.
    • Zsehránszky István: A készen vett élet. I–II. Megyei Tükör 1969. október 18. november 8.
    • Cseres Tibor: Betyárélet. Élet és Irodalom, 1970. június 20.
    • Márkó Imre: Az érdemes és érdemtelen szenvedésről. Utunk, 1970/46.1973. febr.8.
    • Mag Péter: A szék. A Hét, 1973/2.
    • Szőcs István: A szék. Előre, 1973.
    • Gálfalvi György:. Marad a láz? (Tömöry Péter) Bukarest, Kriterion, 1977.
    • Silvia Obreja: Fascinaţia valorii (Peter Tömöry) Târgu-Mureş, Editura Lyra, 2000.
    • Chak István: Brusztolva, avagy Egy Színeház szép napjairúl, A királyi színház- és az ő nemzeti csattogányáról, Beszélgetés Tömöry Péter íróval, az Euro Theater Bonn főrendezőjével,  Zalaegerszeg, 2003.
    • Zilahi Imre: Interjú Tömöry Péterrel. Krónika, 2003. július 10. 
    • Józsa Erika-Simonffy Katalin-Tomcsányi Mária A mi magyar adásunk, Kriterion, 2014.
    • Tömöry Péter: Jegyzetek egy Faust nevezetű járművön... Pannon Tükör, 2010, 6.sz.
    • A szülőföld nem földrajzi, hanem szellemi kategória ( Simó Márton beszélgetése Tömöry Péterrel) Székelyföld , XIX évfolyam, 6. szám  2015. Június.
    • Zsigmond Dezső Egy Passió kálváriája, dokumentumfilm, 2015.
    • Tömöry Péter: A magyar Szolzsenyicin és egyebek..., Pannon Tükör, 2015/5.