Török Béla (orvos)

(1871–1925) magyar fülorvos, egyetemi tanár

Török Béla, Török Béla Rezső (Buda, 1871. október 10.[3]Budapest, Erzsébetváros, 1925. november 26.)[4] fül-orr-gégész szakorvos, egyetemi magántanár, gyógypedagógiai szakértő.

Török Béla
SzületettTörök Béla Rezső
1871. október 10.[1]
Buda
Elhunyt1925. november 26. (54 évesen)[2]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1896)
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Török Ferenc ügyvéd és Nebenführer Sarolta fia. A Budapesti Tudományegyetem orvosi karára 1889-ben iratkozott be. 1897-ig a Szent Rókus Kórház II. sebészeti osztályán működött. Ezután a híres Kétly Károly által igazgatott II. Belklinikán lett orvosgyakornok. Az 1898–99-es tanévben az I. Sebészeti Klinikán műtőnövendék volt, sebészképzést, műtői oklevelet nyert. 1899-től külföldi tanulmányutakra indult, ahol speciális fülsebészeti képzéseken vett részt.

1901-től a II. sz. Belklinikán fülgyógyászati szakrendelést vezetett. 1902-ben került az új Szent János Kórházba, előbb rendelőorvos, a fekvő- és járóbetegeket látta el. 1911-ben a fülsebészet köréből egyetemi magántanárrá habilitálták. Ezen években fáradozott a fülbetegek számára kórházi osztály létesítésén, alapításán. 1911-ben és 1912-ben épült – tervei szerint – az az egyemeletes ház, amelyben 1913-tól működik az új Szent János Kórház fülosztálya. Ennek első vezetője volt egészen haláláig.

1921-ben az Orvosegyesület fülészeti szakosztályán a Nagyothallók oktatása címmel nevezetes előadást tartott, melyben bemutatta a nagyothallók speciális oktatását. Előadásának sikereként 1923-ban megalakult a Magyar Nagyothallók Egyesülete, melynek elnöke Török Béla lett. Osztályán dolgozott Bárczi Gusztáv, aki a magyar siketnémák tanítása terén nemzetközileg elismert eredményeket ért el. 1924-ben érdemei elismeréséül egyetemi rendkívüli tanári és egészségügyi főtanácsosi címet kapott. Osztályán készült el Békésy Györggyel közösen az első magyar (és a világon az első) audiométer (1922–24). Békésy György, a későbbi Nobel-díjas fizikus, Török mellett kezdte el a hallás vizsgálatát, s a második világháború után a halláselmélet hullámteóriájának megalkotásával nemzetközileg elismert szaktekintéllyé vált.

Az első világháborúban törzsorvosként működött. 1924-ben egyetemi professzori címmel honorálták, majd a főtanácsosi címet is elnyerte.

A hatalmas életpálya egyik fő szakmai vonulata a nagyothallók segítése. Orvosi és gyógypedagógiai gondozásukkal Bárczi Gusztáv bevonásával kezdett foglalkozni 1920-tól. Megszervezte 1923-ban a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületét, annak elnökeként tevékenykedett. Az első magyar Nagyothallók Intézetét Török Béla kezdeményezte 1925-ben, Budán, az I. kerületi Toldy Ferenc utca 64. szám alatt nyílt meg, később pedig 1934-ben róla nevezték el az intézményt. A nagyothallók részére általa alapított iskola megnyitását, 1925. december 19-ét, azonban Török Béla már nem érhette meg — 1925. november 27-én, 54 éves korában meghalt. Felesége Pap Erzsébet Eszter Flóra volt. Leányai: Sarolta, Éva, Eszter később kitelepültek az Amerikai Egyesült Államokba, Gedeon fia ifjú házasként fiatal feleségével együtt a család Városmajor utcai (Hild József által 1825-ben épített) villájában 1953-ban tragikus módon, széngázmérgezésben hunyt el, árván hagyva két kicsiny gyermeküket, Ervint és Krisztinát.[5][6]

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (39-1-16), melyet a Budapesti Nagyothallók Szervezete (SINOSZ fővárosi szervezete) és a Budapesti Önkormányzat 2004-ben újíttatott fel.

Fő munkáiból szerkesztés

  • A nagyothallók oktatása. Orvosi Hetilap, 1921. 29. és Különnyomat
 
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben 2008-ban (39-1-16)
 
Emléktáblája Budapest XIV. kerületében

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés


További információk szerkesztés

  • Löwe, A.: Hörgeschädigtenpädagogik international. Heidelberg, 1992. 217-218, 292.;
  • Gordosné Szabó Anna: A nagyothallók gyógypedagógiájának úttörői Magyarországon. Török Béla emlékére. Gyógypedagógiai Szemle, 1995. 4. 267-274.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés