Török Béla (orvos)

(1871–1925) magyar fizikus, egyetemi tanár

Török Béla, Török Béla Rezső (Budapest, 1871. október 10.Budapest, Erzsébetváros, 1925. november 26.)[1] fül-orr-gégész szakorvos, egyetemi magántanár, gyógypedagógiai szakértő.

Török Béla
Született 1871. október 10.
Budapest
Elhunyt 1925. november 27. (54 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása fül-orr-gégész szakorvos,
egyetemi magántanár,
gyógypedagógiai szakértő
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Béla témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Török Ferenc és Nebenführer Sarolta fia. A Budapesti Tudományegyetem orvosi karára 1889-ben iratkozott be. 1897-ig a Szent Rókus Kórház II. sebészeti osztályán működött. Ezután a híres Kétly Károly által igazgatott II. Belklinikán lett orvosgyakornok. Az 1898–99-es tanévben az I. Sebészeti Klinikán műtőnövendék volt, sebészképzést, műtői oklevelet nyert. 1899-től külföldi tanulmányutakra indult, ahol speciális fülsebészeti képzéseken vett részt.

1901-től a II. Belklinikán fülgyógyászati szakrendelést vezetett. 1902-ben került az új Szent János Kórházba, előbb rendelőorvos, a fekvő- és járóbetegeket látta el. 1911-ben a fülsebészet köréből egyetemi magántanárrá habilitálták. Ezen években fáradozott a fülbetegek számára kórházi osztály létesítésén, alapításán. 1911-ben és 1912-ben épült – tervei szerint – az az egyemeletes ház, amelyben 1913-tól működik az új Szent János Kórház fülosztálya. Ennek első vezetője haláláig, 1925-ig volt.

1921-ben az Orvosegyesület fülészeti szakosztályán a Nagyothallók oktatása címmel nevezetes előadást tartott, melyben bemutatta a nagyothallók speciális oktatását. Előadásának sikereként 1923-ban megalakult a Magyar Nagyothallók Egyesülete, melynek elnöke lett. Osztályán dolgozott Bárczi Gusztáv, aki a magyar siketnémák tanítása terén nemzetközileg elismert eredményeket ért el. 1924-ben érdemei elismeréséül egyetemi rendkívüli tanári és egészségügyi főtanácsosi címet kap. Osztályán készül el Békésy Györggyel közösen az első magyar (és a világon az első) audiométer (1922–24). Békésy György későbbi Nobel-díjas fizikus Török mellett kezdi el a hallás vizsgálatát. A második világháború után a halláselmélet hullámteóriájának megalkotásával nemzetközileg elismert szaktekintély lesz.

Az I. világháborúban törzsorvosként működött. 1924-ben egyetemi professzori címmel honorálták, majd főtanácsos lett.

A hatalmas életpálya egyik fő szakmai vonulata a nagyothallók segítése. Orvosi és gyógypedagógiai gondozásukkal Bárczi Gusztáv bevonásával kezdett foglalkozni 1920-tól. Megszervezte 1923-ban a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületét, annak elnökeként tevékenykedett. Az első magyar Nagyothallók Intézetét Török Béla kezdeményezte 1925-ben, Budán, az I. kerületi Toldy Ferenc utca 64. szám alatt nyílt meg, később pedig 1934-ben róla nevezték el. A nagyothallók részére általa alapított iskola megnyitását, 1925. december 19-ét, azonban Török Béla már nem érhette meg - 1925. november 27-én, 54 éves korában meghalt. Felesége Pap Erzsébet Eszter Flóra volt.

Fő munkáibólSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 1538/1925. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Löwe, A.: Hörgeschädigtenpädagogik international. Heidelberg, 1992. 217-218, 292.;
  • Gordosné Szabó Anna: A nagyothallók gyógypedagógiájának úttörői Magyarországon. Török Béla emlékére. Gyógypedagógiai Szemle, 1995. 4. 267-274.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés