Török bársony süvegem
A Török bársony süvegem vagy Vörös bársony süvegem a kuruc időkből származó magyar népdal. Keletkezését sokan 1709-re teszik.[2] Szövege Thaly Kálmán Adalékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalomtörténetéhez című könyvéből,[3][4] a dallam Káldy Gyula gyűjteményéből való.[5] Béri Balogh Ádám (1665–1711) kuruc brigadéros dalának tartják.
| Török bársony süvegem | |
| Műfaj | magyar népdal |
| Szöveg | Thaly Kálmán |
| Stílus | régi |
| Hangfaj | moll |
| A kotta hangneme | D moll |
| Sorok | A B Bv B |
| Hangterjedelem | 1–4 4–♭6 4–♭6 1–♭6 |
| Kadencia | 1 (5) 5 |
| Szótagszám | 7 7 7 7 |
| Előadásmód | Dacosan, büszkén |
| Előadási tempó | 72 |
| Kiemelt források | |
| Bartók-rend | 1102 |
| Dobszay | 634[1] |
Dobszay László szerint a szöveg is, a dallam is a 19. században keletkezett (forrás az infoboxban).
Feldolgozás:
| Szerző | Mire | Mű |
|---|---|---|
| Káldy Gyula | ének, zongora | Kurucz dalok |
| Ludvig József | ének, zongora | Hej, Rákóczi, Bercsényi…, 3. kotta |
| Kodály Zoltán | daljáték | Czinka Panna balladája, 2. dal[6] |
Kotta és dallam
szerkesztés
Török bársony süvegem, |
Fakó lovam a Murza, |
Császárt hogyha kinn kapom: |
Zsendelyes hí, eszterhás... |
Változatok: 1)
2)
3)
![{ <<
\relative c' {
\override Staff.TimeSignature #'stencil = ##f
d'8[ a]
}
\addlyrics { ha vi- }
>>
}](http://upload.wikimedia.org/score/e/6/e69xm79ul4lo1o5vp8ue6z7sw42lk23/e69xm79u.png)
A zsindelyes hí zsindelyes padlást jelent, az eszterha (eszterhás) pedig szalmából vagy nádból készült tetőt vagy ereszt.
A szépirodalomban
szerkesztésTóth Kálmán A legszebb dal[7] című versében a legszebb dal (ami egyébként szerinte a Szózat) mellett a „[s]ok szép, gyönyörű ének”-ből még kettőt említ, a Cserebogárt, és a Piros bársony süvegemet.
Bálint Ágnes a Szeleburdi család[8] című regényében a naplóíró Laci és barátja, Feri ezt a dalt („Vörös bársony” kezdettel) éneklik egész nap, mert kanyaró miatt nem kell iskolába menniük, később Laci a naplójába be is rajzolja a vörös bársony süveget, persze csak fekete tollal.
Pribojszky Mátyás León megbékélése című elbeszélésében (Mesék a mából[9]) a haranglábból tárogatón ezt a zenét játssza valaki (vélhetően maga León gróf kísértete).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 1) 2) és 3) változat
- ↑ DR. MÁRKI SÁNDOR: II. RÁKÓCZI FERENCZ. mek.oszk.hu. BUDAPEST: MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT (1910) (Hozzáférés: 2016. május 5.)
- ↑ Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 197 és 279. o. 550. kotta
- ↑ Thaly Kálmán: Balogh Ádám nótája. Magyar vagyok (2011. január 14.) (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.)
- ↑ Tiboldi József: A magyar népdal családfája: A magyar népdal eredete és családfájának ismertetése művelődéstörténet, etnográfia, esztétika és a nemzetnevelés szempontjából. Mellékelve a legszebb magyar népdalokból összesen 101 dal. Budapest: Szerző kiadása: Rózsavölgyi és Társa. 1936. 20. kotta
- ↑ Kodály forrása Káldy Gyula műve volt. Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre–Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. 299. o. ISBN 963 330 478 4
- ↑ Kálmán, Tóth: Bolond Miska költeményei. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)
- ↑ http://www.18pedagogia.hu/sites/default/files/node/attachments/b-szeleb.pdf
- ↑ PRIBOJSZKY MÁTYÁS: MESÉK A MÁBÓL. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)
Források
szerkesztésWeblapok:
- Daloskönyv: Török bársony süvegem. Szerk.: Kríza Kálmán mek.oszk.hu (1992. december 16.) (Hozzáférés: 2016. május 5.) (kotta és szöveg) 1) 2) és 3) változat
- Béres József: Szép magyar ének. Negyedik kiadás. (hely nélkül): Akovita Könyvkiadó Kft. 2016. II kötet., 224. o. ISBN 978 963 88686 9 5 1) 2) és 3) változat
- Sárosi Bálint: Nótáskönyv. Második, változatlan kiadás. Budapest: Nap Kiadó. 2012. ISBN 978 963 9658 17 2 323. kotta
Dalgyűjtemények:
- Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában: Dallamgyűjtemény óvodák számára. Budapest: Zeneműkiadó. 1980. ISBN 963 330 402 4 84. kotta
- 111 dal úttörőknek. Közreadó: Juhász Frigyes. Budapest: Editio Musica. 1959. 84. kotta
Tankönyvek:
- Iskolai énekgyüjtemény II: 11–14 éves tanulóknak. Szerkesztette: Kodály Zoltán. Budapest: Országos Közoktatási Tanács. 1944. 197. o. 550. kotta 1) 2) és 3) változat
Feldolgozások:
- Kola József: Tulipános láda: Száz magyar dal könnyű átiratban harmonikára, ujjrenddel. Budapest: Editio Musica. 1978. 56. o. arch Hozzáférés: 2016. május 5. ISMN 9790080032572 kottabeli változat
- Régi magyar dalok és virágénekek gitárkísérettel. Szendrey-Karper László. Budapest: Editio Musica. 1987. 22. kotta
- Ludvig József: Hej, Rákóczi, Bercsényi…: Történelmi dalok zongorára. Ungarn – Hungary: Zeneműkiadó KONCERT 1234 Kft. 1936. ISMN 979-0-9005273-4-9, 3. kotta
Zenetudomány:
- Bereczky János – Domokos Mária – Olsvai Imre–Paksa Katalin–Szalay Olga: Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963 330 478 4 515. kotta
- Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.) 2) változat
- Támlap a Kodály-rendben. MTA Zenetudományi Intézet (Hozzáférés: 2016. szeptember 18.) 1) és 3) változat
Szöveg:
- Vörös bársony süvegem (Wikiforrás)
Felvételek
szerkesztés- Török bársony süvegem (Erdélyi néphagyomány). Kecskés együttes YouTube (1990. július 29.) (Hozzáférés: 2016. május 5.) (audió)
- Balogh Ádám Nótája. YouTube (2010. október 24.) (Hozzáférés: 2016. május 5.) (audió)
- Törökbársony süvegem.Két kuruc dal..wmv. Énekel: Barabás Sándor, kísér: Lakatos Miklós és zenekara YouTube (2011. március 10.) (Hozzáférés: 2016. május 5.) (audió, fényképsorozat)
- Török bársony süvegem: Történelmi dalok tárogatóra, cimbalomra. Burka Sándor és Németh János YouTube (1967. március 11.) (Hozzáférés: 2016. május 5.) (audió)
