A törpesas (Hieraaetus pennatus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Törpesas
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Hieraaetus
Faj: H. pennatus
Tudományos név
Hieraaetus pennatus
(Gmelin, 1788)
Szinonimák
  • Aquila pennatus
Elterjedés
A törpesas elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A törpesas elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpesas témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpesas témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Falco nembe Falco pennatus néven. Szerepelt az Aquila nemben Aquila pennatus néven is.[3]

Előfordulása szerkesztés

Dél-Európában, Afrika északnyugati és Ázsia középső részén költ. Telelni délre vonul, eljut Indiába és Afrika déli részébe is. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők, hegyi esőerdők és cserjések, de előfordul sivatagokban is.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon ritka átvonuló, kóborló és alkalmi fészkelő, márciustól októberig észlelhető a területen.[5]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 45-53 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 100-121 centiméteres. A testtömege 500-1250 gramm, a tojó akár 50%-kal is nagyobb lehet a hímnél.[5] Az idős madaraknak fehér vállfoltjuk van.

Életmódja szerkesztés

Kisebb madarakkal, gyíkokkal és üregi nyulakkal táplálkozik. Erős lábával és karmaival a földön és a levegőben is zsákmányol.

 
Őrjáraton

Szaporodása szerkesztés

Április-májusban van a nászidőszaka. Fészkét fára vagy sziklapárkányra rakja. Egy vagy két tojást tojik, melyen 35 napig kotlik. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző, legtöbb esetben csak egy fiókát tud felnevelni.

 
Tojásai és ...
 
két fiatal példány

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés