A törpesas (Hieraaetus pennatus) a madarak (Aves) osztályának vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Törpesas
MH Booted.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Telluraves
Csoport: Afroaves
Rend: Vágómadár-alakúak (Accipitriformes)
Család: Vágómadárfélék (Accipitridae)
Alcsalád: Sasformák (Aquilinae)
Nem: Hieraaetus
Faj: H. pennatus
Tudományos név
Hieraaetus pennatus
(Gmelin, 1788)
Szinonimák
  • Aquila pennatus
Elterjedés
A törpesas elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely
A törpesas elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Törpesas témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Törpesas témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Falco nembe Falco pennatus néven. Szerepelt az Aquila nemben Aquila pennatus néven is.[3]

ElőfordulásaSzerkesztés

Dél-Európában, Afrika északnyugati és Ázsia középső részén költ. Telelni délre vonul, eljut Indiába és Afrika déli részébe is. Természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, szubtrópusi és trópusi száraz erdők, hegyi esőerdők és cserjések, de előfordul sivatagokban is.[4]

Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés

Magyarországon ritka átvonuló, kóborló és alkalmi fészkelő, márciustól októberig észlelhető a területen.[5]

MegjelenéseSzerkesztés

Testhossza 45-53 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 100-121 centiméteres. A testtömege 500-1250 gramm, a tojó akár 50%-kal is nagyobb lehet a hímnél.[5] Az idős madaraknak fehér vállfoltjuk van.

ÉletmódjaSzerkesztés

Kisebb madarakkal, gyíkokkal és üregi nyulakkal táplálkozik. Erős lábával és karmaival a földön és a levegőben is zsákmányol.

 
Őrjáraton

SzaporodásaSzerkesztés

Április-májusban van a nászidőszaka. Fészkét fára vagy sziklapárkányra rakja. Egy vagy két tojást tojik, melyen 35 napig kotlik. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző, legtöbb esetben csak egy fiókát tud felnevelni.

 
Tojásai és ...
 
két fiatal példány

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma is nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4] Európában nem fenyegetett fajként van nyilvántartva, Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. november 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  5. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés