Törtel

magyarországi község Pest megyében

Törtel község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Törtel
Törtel légifotó.jpg
Törtel címere
Törtel címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás község
Polgármester Godó Tibor (független)[1]
Irányítószám 2747
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség4264 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség51,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület84,16 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Törtel (Magyarország)
Törtel
Törtel
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 07′ 17″, k. h. 19° 56′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 17″, k. h. 19° 56′ 23″
Törtel (Pest megye)
Törtel
Törtel
Pozíció Pest megye térképén
Törtel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Törtel témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Északon Abonnyal, keleten Kőröstetétlennel, Jászkarajenővel, délen Kocsérral, Nagykőrössel, Nyársapáttal, nyugaton Cegléddel határos.

MegközelítéseSzerkesztés

Törtel a főbb útvonalaktól távol helyezkedik el, központjában két, négy számjegyű út, a 4609-es és a 4611-es utak keresztezik egymást. Az előbbi Cegléddel, Kőröstetétlennel, Jászkarajenővel és Tiszajenővel, utóbbi pedig Abonnyal és Nagykőrössel biztosít a településnek közúti összeköttetést. Közigazgatási határszélét egy rövid szakaszon érinti a 4613-as út is.

Vasútvonal nem érinti a települést, az innét legjobban megközelíthető vasútállomás Cegléd vasútállomása. Korábban ugyan keresztülhaladt rajta a Cegléd–Tiszajenő–Vezseny útvonalon közlekedő, keskeny nyomközű Ceglédi Gazdasági Vasút, de azt 1973-ban bezárták.

FöldrajzaSzerkesztés

A település környéke a Duna–Tisza közi homokhátság, s ezen belül is a Vecsés-Pilis-Cegléd környéki homoklepel részét képezi. Az ősi, kristályos kőzet másfélezer méter mélységben található meg, amely felett a földtörténeti középkor mészkő-képződményei helyezkednek el. Pleisztocén homok, félig kötött homokformák, kötöttebb barnatalaj, és a mélyebb részeken agyag, szik borítja a felszínt. Leghomokosabb része Besnyő és Nyilas, valamint Ludas. A szélhordta homokhátak között található meg az Asszony-, Lir-, Nagy-, Mankós-, Sék-, Czakó-, Mák-, Érsek-, Fekete- és Mantova-halom. A határ legmagasabb pontja, (103 m) a Besnyőben található. A határ többi részén 98 méter körül alakul a tengerszint feletti magasság.

Legjelentősebb élővize a nyugat-keleti irányban haladó Gerje. A déli részén a Nyilas-ér folyik, s a Kőrös-érrel egyesül. Számos mélyedés teszi változatossá a térszint, több vízállás keletkezett. A határnevek is erre utalnak: Nádas, Kákás, Vizjárás, Fehértó, Kákás-tó, Bozód-tó. A ludasi részen található az Árbóz-tó, amely átnyúlik a kőrösi határba.

Törtel jelenlegi területe magában foglalja Nyársapát egykori területéből Besnyőt és Nyilast (2748 ha). A területrendezés 1950-ben történt meg.

TörténeteSzerkesztés

Törtel régi kun telep volt. Nevét a kun Törteltől vette, aki társaival 1290-ben részt vett IV. László király megölésében. Egy 1475-ből való oklevélben Törtelszállása néven említették. Ekkor a halasi székhez tartozott. 1531-ben Törtelt Werbőczy István nyerte királyi adományul. 1559-ben neve szerepelt a török kincstári fejadólajstromokban, ahol a budai livához tartozó községek között sorolták fel, 49 adóköteles házzal. 1690-ben pedig a kun puszták között írták össze. A 18. század elején a kunszentmiklósiak birtoka volt, akiktől csere útján Bábonyi Balogh Antal birtokába került, aki cserébe Bábonyt adta oda a kunszentmiklósiaknak. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás szerint Balogh Márton, István és Sándor voltak a helység födesurai, 1830-ban pedig Tahy Károlynak is volt egy birtoka. 1843-ban a földesurai a Balogh, a Vida, a Markos, a Helmeczy, a Marton, a Tihanyi, a Fejér, a Tahy, a Fehérváry, a Liptay, és a Brezányi családok voltak, valamint Kőrös városa is. 1846-ban Fejérváry Miklós, özvegy Fejérváryné Csörgeő Amália, Budai András, Tahy Kálmán, Marton Károly, Lipthay József és neje Markos Mária és Fehér Lajos voltak földesurai. Törtel egyik földesura, Marton Károly, a 19. század elején egy 12 tagból álló cigánybandát tartott; ezektől a cigányoktól származtak az ország legkiválóbb zenészei; a Rácz, a Zsákai, a Czenke és Völgyi nevűek. A tagosítás már 1845-ben megtörtént.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Abonyi járásához tartozott.

1910-ben 3629 lakosából 3627 magyar volt. Ebből 3249 római katolikus, 329 református volt.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Ferenc (SZDSZ-ASZ)[3]
  • 1994–1998: Tóth Ferenc (független)[4]
  • 1998–2002: Tóth Ferenc (független)[5]
  • 2002–2006: Czeróczki János (független)[6]
  • 2006–2010: Czeróczki János (független)[7]
  • 2010–2014: Godó János (Fidesz)[8]
  • 2014–2019: Godó Tibor (független)[9]
  • 2019-től: Godó Tibor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 7,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 9,5% (26,4% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Törtel egyik legrégibb nevezetessége a világ legnagyobb méretű, 5. század eleji, hun áldozati bronzüstje, mely a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthető meg.
  • Római katolikus templomát - 1802-ben építették a temetőben talált gótikus templom köveinek felhasználásával. Klasszicista stílusban épült, 1837-ben szentelték fel.
  • 1849 január 24-én Perczel Mór honvédtábornok itt töltötte az éjszakát hadával; másnap, 25-én, innen indultak Cegléd felé és az első összeütközések Ottinger császári tábornok hadával már a helység Cegléd felőli határánál megkezdődtek. Vezetőjükként a törteli születésű Ábrahám János Károlyi-huszár szerepelt, aki Lenkeyvel szökött haza. A Cegléd, illetőleg Abony határában lefolyt ütközet után Ottinger császári tábornok vert hada január 26-án délután Törtelbe érkezett és egészen március 1-jéig itt táborozott. A császári had itteni táborozása alatt Ottinger Pálik István római katolikus plébánost elfogatta és gyalogosan Pestre kísértette, mert a templomban a császáriak a következő szövegű cédulákat találták: „Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezéreld jóra kormányunkat.” Március 1-jén Ottinger fölkerekedvén, Abonyba vonult, ahol Windisch-Grätz hadához csatlakozott.
 
A Trianon-emlékmű
  • 2000 augusztusában adták át a református templomot, kertjében Trianon-emlékmű látható.
  • Millenniumi emlékpark
  • Kulturális központ
  • Patik horgásztó
  • „Kákás” tanösvény
  • „Kákás” horgásztó
  • Gerje patak természetvédelmi terület

Nevezetes emberekSzerkesztés

  • Itt született Vida László (1770–1831) mecénás, színműíró, Pest megyei táblabíró
  • Itt született 1903-ban Rideg Sándor író
  • az itteni római katolikus temetőben nyugszik az 1852-ben elhunyt Helmeczy Mihály író, a Kisfaludy Társaság tagja, a nyelvújítás jelentős alakja, a Jelenkor szerkesztője, akire a Helmeczi Mihály út neve emlékeztet.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
  5. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  6. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  7. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 5.)
  8. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  9. Törtel települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
  10. Törtel Helységnévtár

További információkSzerkesztés