Főmenü megnyitása

A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig. A törvényhatóságok létrehozása és megszüntetése törvényhozási hatáskör volt. 1876 előtt sokféle típusuk létezett, legfontosabbak a vármegyék és a szabad királyi városok, de az ország különböző részein számos sajátos szabadságokkal rendelkező terület is kialakult, mint vidékek, székek, kerületek stb. 1876-tól viszont a törvényhatóságoknak csupán négy típusa volt: a vármegyék, a törvényhatósági jogú városok, Budapest főváros és (1918-ig) a speciális jogállású Fiume város és kerülete.

A törvényhatósági rendszer a magyar történelemnek eredeti és sajátos fejleménye, melynek évszázadokon keresztül komoly szerepe volt az állami lét fenntartásában.

A törvényhatóság hatásköre 1870 előtt nemcsak közigazgatási volt, hanem a törvényhozásra is közvetlen befolyást gyakorolt országgyűlési követei útján, emellett az első fokú büntető és polgári bírói hatalmat is gyakorolta. 1870 és 1950 között viszont majdnem kizárólag a szorosan vett közigazgatás területére szorítkozott és az alábbi három fő területre terjedt ki:

  • az önkormányzat, vagyis a saját ügyek elintézésének joga,
  • az államigazgatás közvetítése, vagyis az állam közigazgatási feladatainak ellátása a törvényhatóság szervei által, továbbá
  • az úgynevezett politikai hatáskör, melynél fogva a törvényhatóság bármely közérdekű és országos ügyekkel is foglalkozhatott, véleményét kifejezhette, azt más törvényhatóságokkal és a kormánnyal közölhette és kérvény alakjában az Országgyűlés bármelyik házához közvetlenül felterjeszthette.

A törvényhatóságok az ország nem önkormányzati közigazgatási beosztásának területi alapját is képezték, a speciális igazgatási ágak, mint a pénzügyi, bírósági területi beosztások is nagyjából ehhez igazodtak.

Tartalomjegyzék

A törvényhatóságok szabályozása 1848-banSzerkesztés

Az 1848. XVI. t.-c. a vármegyei szerkezetnek mint az alkotmányosság védbástyájának a közszabadsággal összhangzásba hozatala, egyszersmind pedig a közigazgatásnak időközben is minden megakadástól megóvása érdekében, a minisztériumot arra utasította, hogy a vármegyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyűlés elé törvényjavaslatot terjesszen és ennek megtörténtéig a vármegyei hatóság gyakorlatát ideiglenesen szabályozta.

Az 1870. évi szabályozásSzerkesztés

A közbejött események folytán a kormány az ebben a törvénycikkben nyert utasításnak csakis 1870-ben tehetett eleget, amikor az 1870. XLII. t.-c [1] az első részletes szervezés munkáját teljesítette, amelyen az 1874. XXXIX. t.-c [2] csak annyiban módosított, amennyiben megengedte, hogy a vármegye főispánja, székely székek, kerületek és vidékek főkirálybírája vagy főkapitánya egyszersmind szabad királyi városok vagy törvényhatósági joggal felruházott városok főispánja, illetőleg kerületi grófja is lehet.

Törvényhatóságok 1870 és 1876 közöttSzerkesztés

Az 1870. évi XLII. törvénycikk[1] nem hozott változást az ország közigazgatási területi beosztásában, csupán egységes jogállást és szervezetet állapított meg a korábban rendkívül sokféle közigazgatási egység számára. A hagyományokra azonban tekintettel volt az elnevezéseknél és az egyes tisztségek (például főispán, kerületi gróf stb.) megnevezésénél.

A törvényhatóságok típusai az alábbiak voltak:

  • vármegyék
  • székely székek
  • kerületek (Jászkun, Hajdu és a Nagykikindai)
  • vidékek (Kővár, Fogaras és Naszód)
  • szepesi XVI város kerülete
  • szabad királyi városok
  • törvényhatósági joggal felruházott városok

A vármegyerendszer teljeskörűvé válása 1876 utánSzerkesztés

Időközben, jelesül az 1876. XX. t.-ckkel [3] nagyobb számu szab. kir., illetőleg törvényhatósági joggal felruházott városok mint önálló törvényhatóságok megszüntettek s azokba a vármegyékbe bekebeleztettek, amelyeknek területén feküsznek; az 1876. XXXIII. [4], valamint az azt kiegészítő 1877. I. [5] törvénycikkek több törvényhatóságnak területét szabályozták. Ez, valamint a közigazgatás szervezetében időközben behozott több változás, a törvényhatóságok új szervezését tette szükségessé.

Az 1886. évi változásSzerkesztés

E szükségnek megfelelt az 1886. XXI. t.-c. amely az 1892. XXVI. t.-cikkel eszközölt csekély módosítással kialakította a törvényhatóságok szervezetét.

E törvény értelmében törvényhatóságok:

  • a vármegyék (vármegyei T.),
  • törvényhatósági joggal felruházott városok (városi T.),
  • Budapest székes főváros, amelynek a többi törvényhatóságokétól eltérő szervezetét az 1872. XXXVI. t.-c. szabályozza,
  • Fiume városa és kerülete (Fiume áll: a városból és Plasse, Cosala és Drenova alközségekből), amelynek ügyei hasonlag nem az 1886. XXI. t.-c., hanem a törvény újabb rendelkezéséig a fennálló törvényes gyakorlat szerint intéztetnek. Irányadó jelesül a minisztertanács határozata alapján a m. kir. belügyminiszternek 1872 április 27. kelt rendeletével helybenhagyott statutum, amelynek teljes címe: Fiume szabad város és kerületének statutma (Statuto della libera citta di Fiume e del suo distretto).

Az 1886. XXI. t.-c. szerint:

  • vármegyék ezek:
    • Abaúj-Torna,
    • Alsó-Fehér,
    • Arad,
    • Árva,
    • Bács-Bodrog,
    • Baranya,
    • Bars,
    • Békés,
    • Bereg,
    • Beszterce-Naszód,
    • Bihar,
    • Borsod,
    • Brassó,
    • Csanád,
    • Csík,
    • Csongrád
    • Esztergom,
    • Fejér,
    • Fogaras,
    • Gömör és Kis-Hont,
    • Győr,
    • Hajdu,
    • Háromszék,
    • Heves,
    • Hont,
    • Hunyad,
    • Jász-Nagykun-Szolnok,
    • Kis-Küküllő,
    • Kolozs,
    • Komárom,
    • Krassó-Szörény,
    • Liptó,
    • Máramaros,
    • Maros-Torda,
    • Moson,
    • Nagy-Küküllő,
    • Nógrád,
    • Nyitra,
    • Pest-Pilis-Solt-Kiskun,
    • Pozsony,
    • Sáros,
    • Somogy,
    • Sopron,
    • Szabolcs,
    • Szatmár,
    • Szeben,
    • Szepes,
    • Szilágy,
    • Szolnok-Doboka,
    • Temes,
    • Tolna,
    • Torda-Aranyos,
    • Torontál,
    • Trencsén,
    • Turóc,
    • Udvarhely,
    • Ugocsa,
    • Ung,
    • Vas,
    • Veszprém,
    • Zala,
    • Zemplén,
    • Zólyom;
  • törvényhatósági joggal felruházott városok:
    • Arad (szab. kir.),
    • Baja,
    • Debrecen (szab. kir.),
    • Győr (szab. kir.),
    • Hódmező-Vásárhely,
    • Kassa (szab. kir.),
    • Kecskemét,
    • Kolozsvár (szab. kir.),
    • Komárom (szab. kir.),
    • Marosvásárhely (szab. kir.),
    • Nagyvárad,
    • Pancsova,
    • Pécs (szab. kir.),
    • Pozsony (szab. kir.),
    • Selmec- és Bélabánya (szab. kir.),
    • Sopron (szab. kir.),
    • Szabadka (szab. kir.),
    • Szatmár-Németi (szab. kir.),
    • Szeged (szab. kir.),
    • Székesfejérvár (szab. kir.),
    • Temesvár (szab. kir.),
    • Újvidék (szab. kir.),
    • Versec,
    • Zombor (szab. kir.).

A törvényhatóságoknak összes száma 89.

A törvényhatóságok mint önkormányzati joggal felruházott testületek gyakorolják a törvény korlátai között:

  • a) az önkormányzatot;
  • b) az állami közigazgatás közvetítését és
  • c) egyéb közérdekü, sőt országos ügyekkel is foglalkozhatnak, azokat megvitathatják, azokra nézve megállapodásaikat kifejezhetik, egymással és a kormánnyal közölhetik és kérvény alakjában a törvényhozás bármelyik házához közvetetlenül felterjeszthetik. A felterjesztésnek ez a joga Budapest székes fővárost is kétségtelenül éppen ily terjedelemben megilleti, jóllehet a szervezeti törvény nem a törvényhozás bármelyik házát, hanem csak a képviselőházat említi.

Önkormányzati joguknál fogva a T.:

  • a) saját belügyeiben önállólag intézkedik, határoz és szabályrendeleteket alkot;
  • b) határozatait és a szabályrendeleteit saját közegei által végrehajtatja;
  • c) tisztviselőit választja;
  • d) az önkormányzat és közigazgatás költségeit megállapítja és a fedezetről gondoskodik és pedig a megyei T. a megyék háztartásáról szóló 1883. XV. t.-c., a városi T. pedig a községi törvény (1886. XXII. t.-c. rendelkezései szerint);
  • e) a kormánnyal közvetetlenül érintkezik. Fiume szabály szerint a kormányzó közvetítésével levelez a kormánnyal, de a közvetetlen érintkezés jogát részére is a Statutum biztosítja.

Források és jegyzetekSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés