Túrirtovány

község Szlovákiában

Túrirtovány (1899-ben Porubka, szlovákul Porúbka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban, Zsolnától 6 km-re délre. 2011-ben 440 lakosából 383 szlovák volt.

Túrirtovány (Porúbka)
Túrirtovány címere
Túrirtovány címere
Túrirtovány zászlaja
Túrirtovány zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rang község
Első írásos említés 1362
Polgármester Milan Janura
Irányítószám 013 11
Körzethívószám 041
Forgalmi rendszám ZA
Népesség
Teljes népesség521 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság376 m
Terület3,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 21″, k. h. 18° 43′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 21″, k. h. 18° 43′ 28″
Túrirtovány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrirtovány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Története szerkesztés

Neve a szlovák porúbka (= irtás) főnévből származik, előtagja egykori Túr település szomszédságára utal. A települést 1362-ben "Poruba" alakban említik először, amikor a zsolnalitvai uradalomhoz tartozott. 1439-ben "Porubka", 1508-ban "Porwbka", 1598-ban "Porubka" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Praznovszky és Egresdy családok birtoka volt. 1439-től a 18. századig Sztrecsény várának uradalmához tartozott. 1598-ban 7 ház állt a településen. 1720-ban 8 adózója volt. 1784-ben a Podhradek majorral együtt 20 házában 22 családban 175 lakos élt. 1828-ban 23 háza és 255 lakosa volt. Lakói állattartással, fafeldolgozással foglalkoztak. Később a mezőgazdaság került előtérbe. 1899-ben megépült a Zsolna-Rajec vasútvonal, melynek Túrirtovány egyik állomása lett.

Vályi András szerint "PORUBKA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s másfélék is, fekszik Túron alól Bitsiczához nem meszsze, mellynek filiája, határja is hozzá hasonlító."[2]

Fényes Elek szerint "Porubka, tót falu, Trencsén vmegyében, Bittsicza filial., 240 kath., 2 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Zsolna."[3]

1910-ben 387, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott. A háború után a falu faházait téglaházakká építették át. 1930-ban 59 ház volt a községben 402 lakossal. A II. világháború után épült meg a kultúrház és a harangláb is, melyet kápolnaként használnak. Lakosságának maximumát 1961-ben érte el 504 lakossal. 1960-ban Litvalucskával egyesítették, 1990 óta újra önálló község.

2001-ben 454 lakosából 450 szlovák volt.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés