Túrony
Túrony község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban, a Külső-Drávaszögben.
Túrony | |||
a túronyi református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Baranya | ||
Járás | Siklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Vig Tímea (független)[1] | ||
Irányítószám | 7811 | ||
Körzethívószám | 72 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 255 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,13 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,4 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908389°N 18.229150°EKoordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″45.908389°N 18.229150°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Túrony témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Villányi-hegység nyugati oldalán helyezkedik el, Siklóstól légvonalban 8, közúton 10 kilométerre északnyugatra, Pécstől 20 kilométerre délre, Harkánytól 6 kilométerre északra.[3]
A szomszédos települések: észak felől Szalánta, kelet felől Bisse, délkelet felől Máriagyűd, dél felől Harkány, délnyugat felől Csarnóta, északnyugat felől pedig Garé.
Megközelítése
szerkesztésA község központján áthalad a Pécset a déli országhatárral összekötő 58-as főút, így ez a legfontosabb közúti elérési útvonala. Garéval és azon keresztül Bogádmindszenttel az 5815-ös út, Bissével az 57 111-es, Csarnótával pedig az 58 116-os számú mellékút köti össze.
Története
szerkesztésA kezdetektől 18. századig
szerkesztésA község már az újkőkorszaktól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkori mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül.
Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. 1237-ben a település birtokának fele Zydoy nemzetségbeli Macha fia Mihály Macha nevű fiának birtoka volt, aki helyett rokona és gyámja Kozma ispán fia Achilles 40 M-ért eladta azt a pécsi káptalannak, melynek falvaival volt körülvéve. 1290-ben a pécsi káptalan (egyházi) nemes tanúi között két túronyi lakos neve is szerepelt. Az 1207-ben, majd 1237-ben is Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal. A ma is álló templom is 13. századi,[3] és Szűz Mária tiszteletére szentelték föl.[4]
1543-ban lett a település az Oszmán Birodalom része lett. Hasonlóan Harkányhoz, amit 1556-ban Horváth Márk szigetvári kapitány visszafoglalt a töröktől,[5] Túrony lakói is Szigetvár elestéig a magyar és török uraknak is adóztak.[3] A település ekkor már református volt.[3]
A 18-20. század között
szerkesztésA Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban a területre váratlanul rátörő rác katonák felégették a falut, vele együtt a templomot is.[3] A lakosság jelentős része elmenekült, és létrehozták Kis-Túronyt.[3][6] Nagy Mihály prédikátor így írt erről 1817-ben:[6]
„Ennyi bizonyos, hogy a' Rátz háborúban, 1706ban Turony elpusztittatott, s az elfutott Lakosok Bisse felől való Völgyben szállottak meg, melly mind e' mái napig Kis Turonynak hivattatik.”
A béke beálltával megkezdődött a falu helyreállítása, házról-házra. A faluban élő református gyülekezet, és katolikus közösség is igényt tartott a romossá lett, leégett templom helyreállítása után a templom használatára. 1726-ban megkezdődött a templom használhatóvá tétele. A falakat támpillérrel látták el. Az egykor még haranglábban álló harang 1730-as évszáma jelzi talán az egész templom újkori felavatásának időpontját. A harangot később áthelyezték a templom tornyába, ahonnan a hadügyi kormányzat 1915-ben elszállíttatta és beöntötte, a környék más harangjaival egyetemben, háborús célokra. A templom kazettás és festett mennyezete az 1744-es dátumot viseli, míg katedráját és székeit 1758-ban készítették, amit 1817-ben jegyzett le Nagy Mihály prédikátor.[6]
A szabadságharc folyamán 1849-ben lezajló ún. turonyi ütközetben Kossuth seregei Kossa Dániel marócsai tanító vezetésével veszítettek,[3] s a császári seregek zászlaja alatt szolgáló horvát határőrség katonái, a magyar katonák üldözése során a falut ismét felégették. Közel negyven ház pusztult el, egyebek között a paplak is, a benne őrzött összes, a falura vonatkozó iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A templom azonban sértetlen maradt. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta.
1851-ben Fényes Elek a következőket írta a faluról:[7]
„Turony, magyar falu, Baranya vmegyében, a harsányi hegyek közt, 31 kath., 280 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaekklézsiával, vendégfogadóval, bortermesztéssel.; az üszöghi uradalomhoz tartozik. Utolsó posta Siklós.”
Újabb-kori történelmének része volt, hogy az itt működő szocialista gazdaság 1974-ben a garéi és a túronyi termelőszövetkezet beleolvadt a szalántaiba.
A 21. században
szerkesztésTurony község középkori templomát a Nemzeti Örökség Program támogatásával feltárták, a 2000 nyarán kezdődő ásatás és felmérés során. A műemléki felújítás 2001-ben kezdődött, és 2006. augusztus 12-én tartott hálaadó istentisztelettel zárult, amely a felújított templom legújabb-kori felavatási szertartása lett. A műemléki templom ma Bisse-Turony-Csarnóta Református Társegyházközség kezelésében áll.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Nyírfás Ágnes (független)[8]
- 1994–1998: Nyírfás Ágnes (független)[9]
- 1998–2002: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[10]
- 2002–2006: Ifj. Szarkándi Lajos (független)[11]
- 2006–2010: Szarkándi Lajos (független)[12]
- 2010–2012: Koncsecskó Jenő (független)[13]
- 2012–2014: Szarkándi Lajos (független)[14]
- 2014–2019: Szarkándi Lajos (független)[15]
- 2019–2024: Szarkándi Lajos (független)[16]
- 2024– : Vig Tímea (független)[1]
A településen 2012. augusztus 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[17] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, de öt jelölt közül, a győztestől messze leszakadva csak a második helyet érte el.[14]
Címere
szerkesztésTúrony címere három részre osztott pajzs.[18] A címer bal oldalán kék alapon a helyi református templomot ábrázolják. A jobb felső részen egy osztott háromszög látható, amelynek felső részén ezüst alapon kék szőlő, míg alsó részén zöld alapon ezüst tölgyfalevelet és makk található.[18]
A címer fölött ezüstszalagon a település neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel.[18]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 268 | 269 | 268 | 242 | 259 | 244 | 245 | 255 |
2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,6% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 19,9%, evangélikus 2,2%, felekezeten kívüli 25% (18,4% nem nyilatkozott).[19]
2022-ben a lakosság 90,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% görögnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 17,6% református, 2,5% evangélikus, 1,6% egyéb katolikus, 17,6% felekezeten kívüli (33,2% nem válaszolt).[20]
Nevezetességei, rendezvényei
szerkesztés- Árpád-kori templom. Egykoron Szűz Mária tiszteletére emelték, majd a 16. században református templommá alakították át.
- Katonai- és népi hagyományőrző találkozó
Érdekességek
szerkesztésA településtől délre - már Csarnóta területén - található a „túronyi emelkedő”, amelyhez az a régi hiedelem kapcsolódik, hogy azon lovaskocsikra, amik a dombon kapaszkodnak fölfele, azokra fölül egy kísértet, aki miatt a lovak nem bírják tovább húzni a szekeret.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c d e f g h Zentai, 91. o.
- ↑ Zentai, 92. o.
- ↑ Zentai, 109. o.
- ↑ a b c Zentai, 94. o.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek Turony, 1851
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ a b Túrony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. augusztus 26. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 12.)
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 13.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ a b c Túrony címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
- ↑ Túrony Helységnévtár
- ↑ Túrony Helységnévtár
Források
szerkesztés- Zentai, Tünde. Drávaszög és Szlavónia. Pécs: Pro Pannonia Kiadó Alapítvány, Molnár Nyomda (2012). ISBN 978 963 9893 59 7
További információk
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztésGaré | Szalánta | Bisse |
Garé | Bisse | |
Csarnóta | Harkány | Bisse |