Túrony
Túrony község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
| Túrony | |
.jpg) | |
| a túronyi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szarkándi Lajos (független)[1] |
| Irányítószám | 7811 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 242 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 27,13 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,4 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Túrony
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 30″, k. h. 18° 13′ 45″ | |
Túrony
Pozíció Baranya megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Túrony témájú médiaállományokat. | |
FekvéseSzerkesztés
Baranya megyében, a Villányi-hegység nyugati oldalán, Siklóstól északnyugatra, Pécstől 20 km-re délre, Harkánytól 6 km-re északra, az 58-as főút mellett fekvő település.
CímereSzerkesztés
Túrony címere három részre osztott pajzs.[3] A címer bal oldalán kék alapon a helyi református templomot ábrázolják. A jobb felső részen egy osztott háromszög látható, amelynek felső részén ezüst alapon kék szőlő, míg alsó részén zöld alapon ezüst tölgyfalevelet és makk található.[3]
A címer fölött ezüstszalagon a település neve olvasható nagy nyomtatott betűkkel.[3]
TörténeteSzerkesztés
A község már az újkőkorszaktól kezdve lakott, amikor a dunántúli vonaldíszes kerámia népei, majd a bronzkor mészbetétes kerámia népei éltek itt. A rómaiak korában fontos hadiút húzódott a településen keresztül.
Túrony nevét az oklevelek 1207-ben említették először Turul néven. 1237-ben a település birtokának fele Zydoy nemzetségbeli Macha fia Mihály Macha nevű fiának birtoka volt, aki helyett rokona és gyámja Kozma ispán fia Achilles 40 M-ért eladta azt a pécsi káptalannak, melynek falvaival volt körülvéve. 1290-ben a pécsi káptalan [egyházi] nemes tanúi között két túronyi lakos neve is szerepelt. Az 1207-ben, majd 1237-ben is Turul változatban feljegyzett település egy évszázaddal később már önálló plébániával rendelkezett, ami a falu jelentőségére utal.
A régészeti feltárások szerint Turony községnek már a XIII. században állt a temploma. Megmaradt ebben az eredeti állapotban a templom keleti része, míg a tető akkoriban valószínűleg síkfödémes volt, zsindelyborítással. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1706-ban a területre váratlanul rátörő rác katonák felégették a falut, vele együtt a templom is. A lakosság jelentős része elmenekült. A béke beálltával megkezdődött a falu helyreállítása, házról-házra. A faluban élő református gyülekezet, és katolikus közösség is igényt tartott a romossá lett, leégett templom helyreállítása után a templom használatára. 1726-ban megkezdődött a templom használhatóvá tétele. A falakat tám-pillérrel látták el. Az egykor még haranglábban álló harang 1730-as évszáma jelzi talán az egész templom újkori felavatásának időpontját. A harangot később áthelyezték a templom tornyába, ahonnan a hadügyi kormányzat 1915-ben elszállíttatta és beöntötte, a környék más harangjaival egyetemben, háborús célokra. A templom kazettás és festett mennyezete az 1744-es dátumot viseli, míg katedráját és székeit 1758-ban készítették.[4]
A szabadságharc folyamán 1849-ben lezajló ún. turonyi ütközetben Kossuth seregei veszítettek, s a császári seregek zászlaja alatt szolgáló horvát határőrség katonái, a magyar katonák üldözése során a falut ismét felégették. Közel negyven ház pusztult el, egyebek között a paplak is, a benne őrzött összes, a falura vonatkozó iratokkal és anyakönyvekkel együtt. A templom azonban sértetlen maradt. A református műemléktemplom egykori motívumait a Zsolnay-gyár használta.
1851-ben Fényes Elek a következőket írta a faluról:[5]
„Turony, magyar falu, Baranya vmegyében, a harsányi hegyek közt, 31 kath., 280 ref., 3 zsidó lak., ref. anyaekklézsiával, vendégfogadóval, bortermesztéssel.; az üszöghi uradalomhoz tartozik. Utolsó posta Siklós.”
Újabb-kori történelmének része volt, hogy az itt működő szocialista gazdaság 1974-ben a garéi és a túronyi termelőszövetkezet beleolvadt a szalántaiba.
Turony község középkori templomát a Nemzeti Örökség Program támogatásával feltárták, a 2000 nyarán kezdődő ásatás és felmérés során. A műemléki felújítás 2001-ben kezdődött, és 2006. augusztus 12-én tartott hálaadó istentisztelettel zárult, amely a felújított templom legújabb-kori felavatási szertartása lett. A műemléki templom ma Bisse-Turony-Csarnóta Református Társegyházközség kezelésében áll.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 2,6% horvátnak, 1,1% németnek mondta magát (3,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,2%, református 19,9%, evangélikus 2,2%, felekezeten kívüli 25% (18,4% nem nyilatkozott).[6]
Nevezetességei, rendezvényeiSzerkesztés
- Árpád-kori templom
- Katonai- és népi hagyományőrző találkozó
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Túrony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 23.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ a b c Túrony címere. magyarcimerek.hu. (Hozzáférés: 2019. február 23.)
- ↑ Turony, az Árpád-kori templom - A református egyház ismertetője - 2006.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek Turony, 1851
- ↑ Túrony Helységnévtár
