Tüßling
Tüßling település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 3383 fő (2022. december 31.).[1]
| Tüßling | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Irányítószám | 84577 | ||
| Körzethívószám | 08633 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 3383 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 173,04 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 410 m | ||
| Terület | 19,55 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 Tüßling
Pozíció Németország térképén
| |||
| é. sz. 48° 13′, k. h. 12° 35′Koordináták: é. sz. 48° 13′, k. h. 12° 35′ | |||
Tüßling
Pozíció Bajorország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Tüßling weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tüßling témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Népesség szerkesztés
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Lakosok száma | 461 | 1775 | 2642 | 2396 | 3238 | 3240 | 3243 | 3279 | 3300 | 3383 |
| 1875 | 1950 | 1970 | 1987 | 2012 | 2013 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Fekvése szerkesztés
Az osztrák határ közelében, a B 12-es út és az Inn folyó mellett, Simbach am Inn és Mühldorf am Inn között fekvő település.
Története szerkesztés
Tüßling nevét 711 és 728 között említették először "Tuzzlingen" néven egy salzburgi áruosztályozásnál. 1377 vagy 1379 -ben kapta meg a piaci jogot. A Törring grófok itt a 16. század végén: 1581-1583 között várszerű kastélyt (Törringschloss) építettek. A vár építői azt a hátrányt, hogy a vár lapályon épült, vízzel feltöltött várárokkal egyenlítették ki: négy sarkára - utóbb hagymakupolával díszített - őrtornyok kerültek, a kastélybelsőben árkádos udvarral. A városháza szögletes tömbjét egyetlen bástyahenger díszíti, mely aztán a tető peremét elérve hat, majd nyolcszögletű toronnyá finomul, hagymakupolája is elegánsan elnyújtott. A kastély mai tulajdonosa a Pfuel család.
Nevezetességek szerkesztés
- Tüßling kastély: A kastély 1581-1583 között
- Szent György-templom
- Szent Rupertus templom - a 15. század másoödik felében épült barokk belsővel és román keresztelőmedencével.
Itt születtek, itt éltek szerkesztés
- Michael Binder (politikus)
- Stephanie grófnő Bruges Pfuel
- Anna Maria Deybl (ca.1720-ca.1770) festő
Galéria szerkesztés
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
További információk szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
