Főmenü megnyitása

A Tündérpalota Budapest VIII. kerületében, a Népligettel szemben, a Könyves Kálmán körút, a Győrffy István utca, a Villám utca és az Elnök utca által körülhatárolt területen fekvő, magyar szecessziós stílusú épület. Főbejárata a Könyves Kálmán körút 40. szám alatt található. Jelenleg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) székhelye.

Tündérpalota
Tündérpalota.jpg
Cím 1087 Budapest,
Könyves Kálmán körút 40.
Építési adatok
Építés éve 1909–1911
Építési stílus Magyar szecessziós
Felhasznált anyagok tégla
Védettség Műemlék
Tervező Kőrössy Albert Kálmán
Hasznosítása
Felhasználási terület Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
Tulajdonos Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) kezelésében áll[1]
Alapadatok
Alaprajz szélesen elnyújtott H-alak
Alapterületközel 3000 m²
Elhelyezkedése
Tündérpalota (Budapest)
Tündérpalota
Tündérpalota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 28′ 40″, k. h. 19° 05′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 40″, k. h. 19° 05′ 60″

TörténeteSzerkesztés

Az eredetileg Budapest X. kerületéhez – ma VIII. kerületéhez – tartozó Tisztviselőtelepen kirendeltségként működő gimnáziumból 1907-ben megalakult a Magyar Királyi Állami Főgimnázium. A diákok számának növekedése miatt szükségessé vált egy – a gimnáziumnak helyet adó – új épület létrehozása. A főváros Gaál Mózes iskolaigazgató közbenjárására egy 2095 négyszögöl nagyságú, négy utca által határolt telket ajándékozott a tanintézmény részére. Az oktatási minisztérium megbízásából Gaál Mózes és Kőrössy Albert Kálmán építész külföldi tanulmányútra indult, hogy építészeti és pedagógiai szempontból tanulmányozva a legújabb középiskolákat, tapasztalataikat az iskolaépület megtervezésénél felhasználhassák. Az iskolai évkönyv 1909/10. tanévi beszámolója ezt írja: „Október végén állott az épület, tető alá került… díszes homlokzatával szépen, fiatalosan néz a Népligetre, melynek lombos fái közül úgy hat a szemlélőre, miként ha tündérkastély volna.” A gimnázium 1911 májusában nyitotta meg kapuit a tanulók előtt, bár még ekkor sem volt egészen kész az épület. A korabeli iskolák között a legkorszerűbben kialakított és felszerelt gimnáziumnak számított, még annak ellenére is, hogy az első világháborút követő román megszállás alatt főleg az iskola berendezése károsodott. Az 1921-ben Széchenyi István Gimnáziummá átnevezett, 1924-től reálgimnáziumként működő iskola – ahol Babits Mihály is tanított – egy 1924 szeptemberében kelt minisztériumi rendelet következtében a Tündérpalota nagy részét a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményének adta át, amely így raktárként, kiállítások helyszíneként funkcionált. A minisztérium utasítása a tervek szerint három évre szólt, de az 1975-ig működött gimnázium – ahol Hofi Géza is tanult – többé sosem kapta vissza az egész házat. A második világháború időszaka felgyorsította az épület avulását. Felújítása során kőporos vakolat került a homlokzatra, amely rontotta a Tündérpalota megjelenését, mivel eltakarta a sgraffito díszítéseit. Az épület múzeumi részét 1972-ig az önállóvá vált Néprajzi Múzeum használta. A gimnázium jogutódja 1972–1976 között nyomdaipari szakközépiskolaként volt jelen az épületben, majd megszűnése után a Radnai Béla Gyors- és Gépíró Szakiskola költözött a helyére. 1977-től városképi jelentősége miatt a Tündérpalota műemléki védelem alá került. 1996–1998 között a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára, a Magyar Nemzeti Múzeum restaurátorképzése és tanműhelyei, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum költözött az egyre romló állapotú épület különböző részeibe, máig használva őket. 2013-ban az épület nagyfokú felújításon esett át. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) 520 millió forintot nyert az épület energiahatékonyságának javítására, amelyből korszerűsítették a nyílászárókat, modernizálták a világítási és fűtési rendszert, a helyreállított vakolatra a hőszigetelést javító nanokerámia bevonat került. Az egykori iskola sportpályáján napelemes rendszert alakítottak ki.

SzerkezeteSzerkesztés

A Tündérpalota két emeletes, szimmetrikus, rizalitos elrendezésű, alaprajza elnyújtott H-alakú. A főbejárat két oldalán előkert található. Teteje pártázatos kialakítású. A tető gerincén mázatlan, félcsillag alakú idomcserepek futnak végig. Az ablakokkal teli hátsó homlokzat kialakítása következtében jelentős természetes fény jut az épületbe.

KépgalériaSzerkesztés

Források, külső hivatkozásokSzerkesztés