Főmenü megnyitása

Türje község Zala megyében, a Zalaszentgróti járásban. A településen polgárőrség működik.[3]

Türje
A plébániatemplom és a volt premontrei kolostor (légifelvétel)
A plébániatemplom és a volt premontrei kolostor (légifelvétel)
Türje címere
Türje címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeZala
JárásZalaszentgróti
Jogállás község
Polgármester Nagy Ferenc László[1]
Irányítószám 8796
Körzethívószám 83
Testvértelepülései
Lista
Gyergyóalfalu község
Népesség
Teljes népesség1546 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség41,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület38,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Türje (Magyarország)
Türje
Türje
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 17° 06′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 55″, k. h. 17° 06′ 19″
Türje (Zala megye)
Türje
Türje
Pozíció Zala megye térképén
Türje weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Türje témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Türje Zala megye északkeleti részén a Zala kanyarulatától kissé keletre, a Keszthelyi-fennsíkot a Kemenesháttól elválasztó árok síkságán fekszik (Alsó-Zala-völgy).

A települést jelentősebb közút nem érinti, de minden irányból jól megközelíthető mellékutakon. Legfontosabb útja a Sümeg és Zalaegerszeg között húzódó 7328-as út, keleti határában pedig a Keszthely térségét Jánosházával összekötő 7331-es út halad végig (a két út Türje és Szalapa határvonalán keresztezi egymást). Zalaszentgrót felől a 7353-as út vezet idáig, a 8-as főút bögötei szakasza felé pedig a 7355-ös út indul a falu nyugati részén. Keleti határszélét egy rövid szakaszon érinti még az Ukktól idáig vezető 7337-es út is.

Zalaszentgróttal sűrű autóbusz összeköttetésben áll, de rendszeresen járnak járatok Sümeg és Zalaegerszeg irányába is, továbbá Budapest, Győr és Veszprém is közvetlenül elérhető a községből.

Türje megállóhely a Bajánsenye–Zalaegerszeg–Ukk–Boba-vasútvonalon található, ahol Zalaegerszeg és Celldömölk között közlekedő személyvonatok állnak meg (ezek közül néhány vonat Celldömölktől Győrön át gyorsvonatként tovább közlekedik Budapestre). A megállóhely közvetlenül a 7355-ös út mellett helyezkedik el.

TörténeteSzerkesztés

Türje kialakulása a 11. századra tehető. A premontrei monostor 13. század eleji alapításakor már valószínűleg jelentősebb helynek számított, mivel a rend csak ilyen helyekre költözött. Első említése 1234-ből való. Ekkor a Türje nemzetség birtokolta, mint valamennyi környező települést. (A nemzetség esztergomi érseket is adott az országnak.) A prépostság 1268 és 1358 között hiteles helyként is működött. A 14. századi Türje három részből: Kis-, Nagy- és Szenttamástürjéből állt. Az utóbbi kettőben templom is működött. A 15. századtól a birtokos nemesei több vitába is keveredtek, amelyek során sokszor raboltak ki jobbágyokat is. Türje ekkor jelentős településnek számított a Budáról Velencébe tartó kereskedelmi út mentén.

A törökök először 1532-ben pusztítottak a településen. A károk enyhítése végett 1535-ben vásártartási jogot kapott Türje mezőváros. 1566-ban a sümegi vár csapatai elfoglalták és felgyújtották a templomot és a monostort, ami a két torony kivételével leégett. Később se kapta vissza a türjei prépost a templomot, hanem a veszprémi püspök birtokába került, aki végvárrá alakította azt. És bár a várat a törökök nem sokszor ostromolták, a lakosság rendszeres adót fizetett nekik. Az utolsó Bécs elleni támadás során szinte teljesen elnéptelenedett.

Az 1690-es években gyorsan visszatelepült. 1703-ban mezővárosi jogokat kapott a település egyik része Belső-Türje néven. A város mellett egy kisebb falu is létezett (Felső- vagy Kis-Türje néven). A Rákóczi-szabadságharcban Türje a kurucok egy jelentős támpontja volt, amelyet 1707-ben Rabutin tábornagy felgyújtott. Az 1720-as években kezdett visszatelepülni a premontrei rend: 1724 és 1779 között épült új rendházuk, amelyben 1785-ig a perneggi, majd a hradischi monostor irányítása alá tartozott, végül 1802-ben függetlenedett. Az 1850-es évekig a település folyamatosan nőtt. Birtokosa nagyrészt a prépostság volt. Magyar és német lakosai a földművelés mellett szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század második felében lelassult a város fejlődése, megmaradt mezőgazdasági településnek. 1876-ban mezővárosi jogait is elvesztette.

Az Ukk–Csáktornya-vasútvonal 1890-es megnyitásával kezdődött Türje kis mértékű iparosodása. Itt volt a Balatonszentgyörgy felé vezető vonal leágazása is, amely azonban Zalabér-Batyk vasútállomás 1970-es megépültével elkerült innen. Érdekesség, hogy 1909-ben a Türje-Balatonszentgyörgy-vasutat meg akarták hosszabbítani Bérbaltavár, Csehimindszent, Rum irányába egészen Szombathelyig, kvázi egy Szombathely-Balaton-vasút kialakítása érdekében.

Az 1960-as években ipar települt a községbe. Állami gazdaság, varroda és fuvarozó vállalat nyílt a faluban. Így a települést nem jellemezte, és nem jellemzi az elvándorlás.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 89,4%, cigány 7,6%, lengyel 0,18%, német 1,43%, román 0,65%. A lakosok 74,7%-a római katolikusnak, 0,24% ortodox kereszténynek, 2% reformátusnak, 0,55% evangélikusnak, 8,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,56% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Plébániatemplom (barokk, román tornyokkal), aminek északi falán Szent László-legenda-freskót találtak. A mostani Magyarországon ilyen csak néhány helyen volt ismert eddig: Tereske, Ócsa és Vizsoly templomában, valamint két Felső-Tisza vidéki templomban.
  • Volt premontrei rendház (ma szociális otthon)

Híres türjeiekSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

  • Lángi József, D. Mezey Alice (2002): Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról. Műemlékvédelmi Szemle, 2002/2. sz.
  • Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Ő lett Türje első emberi (magyar nyelven). mno.hu, 2013. november 17. (Hozzáférés: 2013. november 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Zala megyei polgárőr egyesületek. zmpsz.hu. (Hozzáférés: 2016. július 7.)
  4. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés