Főmenü megnyitása

A türk írás (vagy Orkhon írás) a legkorábbi ismert türk írásrendszer, amely az orkhoni feliratokról ismert. Az írást 1889-ben fedezték fel egy mongóliai expedíció során, amelynek a célja az Orhon-völgy egy 8. században épült emléke volt. Az írás szogd eredetű. Később használta az Ujgur Birodalom. A „jenyiszeji” változat kilencedik századi kirgiz írásokból ismert.

Türk írás
Típusábécé
Nyelvek türk nyelvek
Időszak kb. 600-700-tól az 1200-as évekig
Felmenő írásrendszerekókánaánita
   föníciai
    arámi
     korai sztyeppei, szogd
ISO 15924Orkh

FelfedezéseSzerkesztés

Az orkhon-völgyi feliratokat Nyikolaj Jadrincev 1889-es expedíciója során fedezték fel. A leleteket Vaszilij Radlov tette közzé, s azokat a dán filológus, Vilhelm Thomsen fejtette meg 1893-ban. Az írás hasonló a Tu-jue (突厥 pinyin tú jué) által Kínában a Tang dinasztia ideje alatt hátrahagyott leletek felirataihoz.

A türk írást néha rúnaalakúnak nevezik, a germán rúnákkal való külsőséges hasonlóságai miatt. Ez a hasonlóság azonban triviális, ugyanis az összes, kemény felületre írt írás ezt a tendenciát mutatja. Szintén csak távolról rokon rovásírásokkal.[1]

BetűiSzerkesztés

A klasszikus ábécé
Használat Szimbólumok Átírás
önálló magánhangzók   A /a/, /e/
  I /ɯ/, /i/, /j/
  O /u/, /o/, /w/
  U /ø/, /y/, /w/
mássalhangzók harmonizált csak
(¹) — hátsó,
(²) — elülső
nyelvállású magánhangzókkal
    /b/ /b/
    /d/ /d/
    /g/ /g/
    /l/ /l/
    /n/ /n/
    /r/ /r/
    /s/ /s/
    /t/ /t/
    /ʤ/ /ʤ/
csak (¹) — Q
csak (²) — K
    Q /q/ K /k/
bármely
magánhangzóval
  /ʧ/
  -M /m/
  -P /p/
  /ʃ/
  -Z /z/
  -NG /ŋ/
nem harmonizált + magánhangzó   IÇ, ÇI, Ç /iʧ/, /ʧi/, /ʧ/
  IQ, QI, Q /ɯq/, /qɯ/, /q/
    OQ, UQ,
QO, QU, Q
/oq/, /uq/,
/qo/, /qu/, /q/
ÖK, ÜK,
KÖ, KÜ, K
/øk/, /yk/,
/kø/, /ky/, /k/
+ mássalhangzó   -NÇ /nʧ/
  -NY /nʤ/
  -LT /lt/, /ld/
  -NT /nt/, /nd/
szóelválasztó jel   (nincs)
(-) – csak szóvégeken

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Gábor Hosszú (2011): Heritage of Scribes. The Relation of Rovas Scripts to Eurasian Writing Systems. First Edition. Budapest: Rovas Foundation, https://books.google.hu/books?id=TyK8azCqC34C&pg=PA22; p. 22