Tüskés bíborcsiga

puhatestűfaj

A tüskés bíborcsiga (Bolinus brandaris korábban, Murex brandaris) a csigák (Gastropoda) osztályának Hypsogastropoda alrendjébe, ezen belül a tüskéscsigák (Muricidae) családjába tartozó faj.

Tüskés bíborcsiga
7,5 centiméteres példány 5 oldalról nézve
7,5 centiméteres példány 5 oldalról nézve
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Valódi csigák (Orthogastropoda)
Alosztályág: Apogastropoda
Öregrend: Caenogastropoda
Rend: Sorbeoconcha
Alrend: Hypsogastropoda
Alrendág: Neogastropoda
Öregcsalád: Muricoidea
Család: Tüskéscsigák (Muricidae)
Nem: Bolinus
Pusch, 1837
Faj: B. brandaris
Tudományos név
Bolinus brandaris
Linnaeus, 1758
Szinonimák
Szinonimák
  • Aranea cinera Perry, 1811
  • Haustellum clavatum Schumacher, 1817
  • Murex brandariformis Locard, 1886
  • Murex brandaris Linnaeus, 1758
  • Murex brandaris brandellus Monterosato in Settepassi, 1970
  • Murex brandaris brevispinus Settepassi, 1970
  • Murex brandaris commixtus Settepassi, 1970
  • Murex brandaris insculptus Settepassi, 1970
  • Murex brandaris longiaculeatus Settepassi, 1970
  • Murex brandaris ponderosus Settepassi, 1970
  • Murex brandaris spinosus Settepassi, 1970
  • Murex brandaris subcornutus Settepassi, 1970
  • Murex brandaris var. aculeatus Philippi, 1836
  • Murex brandaris var. canaliaspinosus Serradell, 1912
  • Murex brandaris var. compacta Pallary, 1912
  • Murex brandaris var. conica Serradell, 1912
  • Murex brandaris var. delgadoi Serradell, 1912
  • Murex brandaris var. devians Dautzenberg, 1904
  • Murex brandaris var. diplacantha Dautzenberg, 1904
  • Murex brandaris var. longispina Coen, 1914
  • Murex brandaris var. monospinosus Serradell, 1912
  • Murex brandaris var. multicostatus Serradell, 1912
  • Murex brandaris var. nivea Bucquoy, Dautzenberg & Dollfus, 1882
  • Murex brandaris var. novemcostatus Serradell, 1912
  • Murex brandaris var. quadrispinosa Dautzenberg, 1904
  • Murex brandaris var. robusta Dautzenberg, 1904
  • Murex brandaris var. spinotuberculatus Serradell, 1912
  • Murex brandaris var. spirocaudata Coen, 1934
  • Murex brandaris var. ternispinosa Coen, 1914
  • Murex brandaris var. torta Dautzenberg, 1904
  • Murex brandaris var. trifariaspinosa Frauenfeld, 1869
  • Murex brandaris var. trispinosa Bucquoy, Dautzenberg & Dollfus, 1882
  • Murex brandaris var. tuberculata Hidalgo, 1890
  • Murex brandaris var. tudiculoides Coen, 1934
  • Murex brandaris varicosus Settepassi, 1970
  • Murex clavaherculis Roding, 1798
  • Murex coronatus Risso, 1826
  • Murex trispinosus Locard, 1886
  • Murex tuberculatus Roding, 1798
  • Purpura fuliginosa Röding, 1798
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Tüskés bíborcsiga témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Tüskés bíborcsiga témájú médiaállományokat és Tüskés bíborcsiga témájú kategóriát.

Előfordulása szerkesztés

A tüskés bíborcsiga a Földközi-tengerben és az Atlanti-óceán környező részén, dél felé egészen Nyugat-Afrikáig, eliszaposodott sziklaaljzaton és tengerifűvön él, 5-80 méter mélységben.

Megjelenése szerkesztés

A tüskés bíborcsiga 7-9 centiméter hosszú. Vastaghéjú házának 6-7 kanyarulatát erős tüskékkel ellátott axiális irányú kiemelkedések tagolják. A hasasan kiöblösödő utolsó kanyarulaton kiemelkedésenként 2 tüske van. A kanyarulatok felülete hosszanti irányban rovátkolt. A szájadék tojás alakú, a szifócsatorna igen hosszú és egyenes. A héj színe sárgásfehér, a szájadék narancssárga.

Életmódja szerkesztés

A tüskés bíborcsiga rabló életmódot folytat, de dögöket is fogyaszt. Zsákmánya más puhatestű állat, amelyet lábával az aljzathoz szorít és elfogyaszt, a kagylókat pedig a teknők pereménél szétfeszíti, és az így keletkezett résen keresztül ormányával falja fel az állat lágy részeit.

Egykor ez a faj szolgáltatta a keresett és drága bíborfestéket

Úszó lárvákkal szaporodik.

Felhasználása szerkesztés

A legelterjedtebb római ruhadarab, a tunika díszítésére használták. A tunikák díszei a ruhadarab elején és hátulján is függőlegesen egymás mellett futó csíkok, a clavusok voltak. A senatorok tunikáján minden esetben egy, a többi ruhán megtalálható sávnál szélesebb, bíbor színű csík, a latus clavus futott. Ennek festékanyagát, a bíbort legtöbbször a tüskés bíborcsiga által kibocsátott váladékból nyerték ki. Egy gramm festék előállításához tízezer csigára volt szükség. A csigafajok mirigyfolyadékából előállított bíborszínek jelentősen eltérhettek egymástól.

Források szerkesztés