A tőkejövedelem olyan profitra utal, melyet befektetett pénzügyi eszközök – például részvények, kötvények – értékesítése során realizálódik úgy, hogy az eladási ár meghaladja a bekerülési árat. A nyereség a két ár közötti különbözet.[1] Ezzel szemben tőkeveszteségről beszélünk, ha a befektetett tőke eladási értéke kevesebb, mint amennyit rá fordítottunk.

Tőkenyereségnek nevezzük a befektetett eszközök után képződött nyereséget is. Ilyen lehet a cash flow vagy a passzív jövedelem. Ilyen lehet a reáleszközökből, például az ingatlanból származó bevétel, de kapcsolódhat pénzügyi eszközökhöz vagy immateriális javakhoz is.

A tőkejövedelem megadóztatása szerkesztés

A legtöbb vállalat a magánszemélyek vagy a vállalatok által elért tőkenyereség után nyereségadót vet ki.

Mentességek és ezek megítélései szerkesztés

A tőkejövedelemmel kapcsolatban adókönnyítéseket vagy adómentességet alkalmazhatnak, ha azokat egy kifejezett eszközben tartják, például a törzsrészvényeket birtokló holdingok esetében. Az ilyen kedvezményeknek egyik oka az lehet, hogy kompenzálják a vállalkozások számára az infláció kedvezőtlen hatását vagy hogy elkerüljék a kettős adóztatást.[2]

Tőkejövedelem a nemzeti számlákon szerkesztés

A tőkejövedelmet nem számítják bele a nemzeti jövedelembe, mivel az csak valamilyen részvény vagy eszköz feletti tulajdonjog átszállását mutatja, de semmilyen új termelési tevékenység nincs mögötte.

Lásd még szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. O'Sullivan, Arthur. Economics: Principles in Action. Upper Saddle River, New Jersey 07458: Pearson Prentice Hall, 268, 508. o. (2003). ISBN 0-13-063085-3 
  2. President Discusses Taking Action to Strengthen America's Economy. georgewbush-whitehouse.archives.gov . (Hozzáférés: 2018. április 9.)

További olvasmányok szerkesztés

  • Black, Stephen (2011). „A Capital Gains Anomaly: Commissioner v. Banks and the Proceeds from Lawsuits”. St. Mary's Law Journal 43, 113. o.